Nyomon tovább a süket dumát, hogy megjegyezzem még jobban! 
Bányászat utáni területrendezés, bányászati területek helyreállításának története Magyarországon
Először Zsigmond királyunk 1400 környékén hozott egy ilyen rendeletet, ami valami nem engedte beszántani a kivágott erdők talaját.
A következő okos, előrelátó ember, azaz nőszemély Mária Terézia volt, aki rendeletében előírta, hogy a bányahányókat fásítani kell.
Aztán 1960-ban született meg az 1960.évi III. törvény, ami szerint " a bányavállalatnak legkésőbb a termelés befejezésével a külszíni területen a megszűnt vagy korlátozott használhatóságot tájrendezési kötelezettségeinek megfelelően vissza kell állítani az eredeti, vagy ahhoz közeli állapotra".
1970. környékén kezdtek el foglalkozni a meddőhányók kezelésével. Eszerint annak anyagát elkezdték út- és gátépítésekhez, terepfeltöltésekhez, cement- vagy téglagyártáshoz, illetve erőművi folyamatokhoz használni.
Aminek az anyagát nem tudták felhasználni semmire, azt a meddőhányót igyekeztek növénytakaróval borítani, ennek céljából a mátraaljai bányák meddőhányóiban indultak meg kísérleti növénytelepítések.
1980-tól kötelező már újrahasznosítási tervet készíteni a felhagyott bányákra, ekkor születtek meg az erre a célra szánt állami támogatások, bírságok és ekkor készült el a védett területeken elhelyezkedő, rekultiválandó bányák katasztere is.
1982-ben hozták létre a Földvédelmi Alapot, amelynek célja, hogy támogatásokat biztosítson az újrahasznosításhoz. :alszik:
Bányászat utáni területrendezés, bányászati területek helyreállításának története Magyarországon
Először Zsigmond királyunk 1400 környékén hozott egy ilyen rendeletet, ami valami nem engedte beszántani a kivágott erdők talaját.
A következő okos, előrelátó ember, azaz nőszemély Mária Terézia volt, aki rendeletében előírta, hogy a bányahányókat fásítani kell.
Aztán 1960-ban született meg az 1960.évi III. törvény, ami szerint " a bányavállalatnak legkésőbb a termelés befejezésével a külszíni területen a megszűnt vagy korlátozott használhatóságot tájrendezési kötelezettségeinek megfelelően vissza kell állítani az eredeti, vagy ahhoz közeli állapotra".
1970. környékén kezdtek el foglalkozni a meddőhányók kezelésével. Eszerint annak anyagát elkezdték út- és gátépítésekhez, terepfeltöltésekhez, cement- vagy téglagyártáshoz, illetve erőművi folyamatokhoz használni.
Aminek az anyagát nem tudták felhasználni semmire, azt a meddőhányót igyekeztek növénytakaróval borítani, ennek céljából a mátraaljai bányák meddőhányóiban indultak meg kísérleti növénytelepítések.
1980-tól kötelező már újrahasznosítási tervet készíteni a felhagyott bányákra, ekkor születtek meg az erre a célra szánt állami támogatások, bírságok és ekkor készült el a védett területeken elhelyezkedő, rekultiválandó bányák katasztere is.
1982-ben hozták létre a Földvédelmi Alapot, amelynek célja, hogy támogatásokat biztosítson az újrahasznosításhoz. :alszik:
