Augusztus 6.
Erre a napra megint olyan út volt betervezve, ahol 2007-ben már megfordultunk, Tamásnak viszont mindenféleképpen meg akartuk mutatni. Malta-tól nem messze kezdõdik a Malta Hochalmstrasse, ami egy gyönyörû völgyben épített duzzasztógáthoz, és vízierõmûhöz vezet. Odafele, az út mellett, kb. 10km-re Malta-tól van egy vízesés, ahol szintén "muszáj" volt megállni fényképezkedni kicsit
Kapuzás, kanyargás, parkolás után megérkeztünk a völgyzáró gáthoz.
Az idõjárást, látványt, megint nem ecsetelném, nézzétek inkább a képeket.
A gát teteje nincs lezárva, végig lehet rajta sétálni, és van rajtuk pár automata, amikrõl a gát és az erõmû történetét lehet meghallgatni, magyarul is!
Miután kisétáltuk magunkat, nekiugrottunk a Nockalmstrasse-nak. Ez az út is nagyon jól motorozható, látványos, élvezetes, sok pihenõ- és fényképezõs hely van.
Mi két nagyobb helyen álltunk meg hosszabb idõre. Az elsõ a Glockenhütte volt, innen több gyalogtúra útvonal is indul a hegyekbe (ezeket valahogy kihagytuk...), és van egy harangláb is, aminek a jelentõségét mi ugyan nem értettük, de biztos fontos, mert boldog-boldogtalan kongatta Viszont a hozzá vezetõ ösvény mellett, látható néhány faragvány, amik azért érdekesek, mert a mûvész az ott gyökerezett, de már kiszáradt fákba faragta bele az arcokat, figurákat.
A másik pont az Eisentalhöhe, ez egyben az útvonal legmagasabb pontja is.
Ez után már csak a hazamotorozás volt hátra, összességében kellemes 200km körüli karikával zártuk a napot.
Erre a napra megint olyan út volt betervezve, ahol 2007-ben már megfordultunk, Tamásnak viszont mindenféleképpen meg akartuk mutatni. Malta-tól nem messze kezdõdik a Malta Hochalmstrasse, ami egy gyönyörû völgyben épített duzzasztógáthoz, és vízierõmûhöz vezet. Odafele, az út mellett, kb. 10km-re Malta-tól van egy vízesés, ahol szintén "muszáj" volt megállni fényképezkedni kicsit
Kapuzás, kanyargás, parkolás után megérkeztünk a völgyzáró gáthoz.
Az idõjárást, látványt, megint nem ecsetelném, nézzétek inkább a képeket.
A gát teteje nincs lezárva, végig lehet rajta sétálni, és van rajtuk pár automata, amikrõl a gát és az erõmû történetét lehet meghallgatni, magyarul is!
Miután kisétáltuk magunkat, nekiugrottunk a Nockalmstrasse-nak. Ez az út is nagyon jól motorozható, látványos, élvezetes, sok pihenõ- és fényképezõs hely van.
Mi két nagyobb helyen álltunk meg hosszabb idõre. Az elsõ a Glockenhütte volt, innen több gyalogtúra útvonal is indul a hegyekbe (ezeket valahogy kihagytuk...), és van egy harangláb is, aminek a jelentõségét mi ugyan nem értettük, de biztos fontos, mert boldog-boldogtalan kongatta
Viszont a hozzá vezetõ ösvény mellett, látható néhány faragvány, amik azért érdekesek, mert a mûvész az ott gyökerezett, de már kiszáradt fákba faragta bele az arcokat, figurákat.
A másik pont az Eisentalhöhe, ez egyben az útvonal legmagasabb pontja is.
Ez után már csak a hazamotorozás volt hátra, összességében kellemes 200km körüli karikával zártuk a napot.
