...avagy szösszenet vezetéstechnika oktatásaimról
Van, aki szerint már annyi vezetéstechnika tréningen jártam, hogy már Nekem is oktatnom kéne. Végül is, tavaly kipróbáltam néhányat. Pontosabban 5-öt. Jártam a motoros oktatóm és barátai által szervezett MOVE MOTORS -os képzésen háromszor, voltam a Safety Hungary első szintjén és voltam egy bemutató napon a Monitoring Vezetéstechnika iskolában.
Tehát okítottak épp elegen, eleget.
Ahova tavaly nagyon szerettem volna eljutni, az a Pest megyei Baleset-megelőzési Alosztály szervezésében tartott ingyenes képzés volt. Miért is? Egyszerűen imádom a rendőrmotorosokat!
Ha tavaly nem is, idén végre sikerült!!! Így megvan a hatodik képzésem is.
Nagyon örültem a visszaigazoló e-mailnek, és ez csak fokozódott, mivel a megadott helyen és időben több hölgy motorossal is összemosolyoghattam. Kicsit aggódva vártam a folytatást, a tavalyi 13.000 km-hez képest, idén, gyakorlatilag egyszer ültem motoron, az időjárásnak hála a múlt héten egyszer se…
És még a nap is kisütött!
Nagyon kíváncsi voltam az oktatásra és a saját teljesítményemre. Háááát, kellemesen csalódtam. Főleg magamban!
Fél kilenc körül két csapatban nekiálltunk a bemelegítésnek, itt és most „csak” motorral. A tornagyakorlatok elmaradtak, de ezt nem igazán bántam. Ennek során a Nekem már-már szokásos gyakorlatokkal mentünk körbe-körbe, és azt kell mondanom, hogy egyik-másiknál remegett a gyomrom, pedig tudtam, hogy ezt már többször sikeresen megcsináltam.
Akit érdekel, a téma a gyakorlatok egy részét ismeri, akit meg nem, azt nem untatom részletekkel. Legyen elég annyi, hogy volt pl.: szlalom, megfordulás nyolcas. Azért „csak” egy részét, mert minden vezetéstechnikai képzés más-más tematikára épül, más-más gyakorlatokkal.
Persze a fiúk arattak, de mi lányok is sikeresen vettük az akadályokat. Róttuk a köröket, gyakoroltunk, mindenki lelkesedésének megfelelően.
Délutánra jól elfáradtunk és a MOL-os rendezvény is csábító volt, így a kezdőcsapat 30-as létszáma erősen lecsökkent, de aki lelkes volt és élvezte, hogy remek oktatóktól rengeteg fogást leshetett el, az maradt gyakorolni. Így került sor az én „egyéni képzésemre” is, melynek megörökítését külön köszönöm a többieknek:
Aztán volt olyan is, hogy Miklóssal, a trénerünkkel, aki 30 éve motorozik, ebből 24 (!) éve motoros rendőr, körbesétáltuk a feladatot, elmagyarázta mikor mire kell figyelni!
Volt idő, amikor mindenki mindenkit figyelt, biztatott, javítgatott! Főleg azokra fért rá a biztatás, akik kezdő vezetőként kerültek a tréningre. Emlékszem az első ilyenen én is eléggé el voltam keseredve, még a másodikon is. Hiába mondták, hogy a kilométerekkel jön meg a tudás, akkor nem hittem el. Most már tudom, hogy igazuk van! A kilométerek mellett, sok-sok gyakorlásra is szükség van, de nem azért ülünk motorra, hogy 3 méteren körözgessünk nap, mint nap.
Hogy miért született meg ez az írás? Elsősorban azért, hogy megköszönhessem minden oktatómnak a rengeteg segítséget!Így <big>KÖSZÖNÖM</big>:
- a MOVE MOTORS Csapatának a rengeteg türelmet, és az alapok megfelelő belém nevelését;
- a Safety-s csapatnak, azt, hogy ezeket a gyakorlatokat más motorral, és más technikával is kipróbálhattam,
- és a Monitoring és a PM Baleset-megelőzési csapatának, hogy a hétvégi képzésen még többet, és még jobban megtanulhattam a motorozásról!
Másodszor azért, mert láttam hozzám hasonló „elveszett” kezdőket a hétvégén és remélem, ha eljut e néhány sor a hasonló cipőben járókhoz, kicsit lelkesebbek lesznek.
Igen, ezek a dolgok tanulhatók! Érdemes gyakorlott motoros, tréner segítségét kérni, de sok-sok gyakorlással mindenki képes kifejleszteni ezt a rutint! És utána sokkal, de sokkal jobban érzed majd magad a motorodon, mind a városban, mind túrázás közben!
Van, aki szerint már annyi vezetéstechnika tréningen jártam, hogy már Nekem is oktatnom kéne. Végül is, tavaly kipróbáltam néhányat. Pontosabban 5-öt. Jártam a motoros oktatóm és barátai által szervezett MOVE MOTORS -os képzésen háromszor, voltam a Safety Hungary első szintjén és voltam egy bemutató napon a Monitoring Vezetéstechnika iskolában.
Tehát okítottak épp elegen, eleget.
Ahova tavaly nagyon szerettem volna eljutni, az a Pest megyei Baleset-megelőzési Alosztály szervezésében tartott ingyenes képzés volt. Miért is? Egyszerűen imádom a rendőrmotorosokat!
Ha tavaly nem is, idén végre sikerült!!! Így megvan a hatodik képzésem is.
Nagyon örültem a visszaigazoló e-mailnek, és ez csak fokozódott, mivel a megadott helyen és időben több hölgy motorossal is összemosolyoghattam. Kicsit aggódva vártam a folytatást, a tavalyi 13.000 km-hez képest, idén, gyakorlatilag egyszer ültem motoron, az időjárásnak hála a múlt héten egyszer se…
És még a nap is kisütött! Nagyon kíváncsi voltam az oktatásra és a saját teljesítményemre. Háááát, kellemesen csalódtam. Főleg magamban!
Fél kilenc körül két csapatban nekiálltunk a bemelegítésnek, itt és most „csak” motorral. A tornagyakorlatok elmaradtak, de ezt nem igazán bántam. Ennek során a Nekem már-már szokásos gyakorlatokkal mentünk körbe-körbe, és azt kell mondanom, hogy egyik-másiknál remegett a gyomrom, pedig tudtam, hogy ezt már többször sikeresen megcsináltam.
Akit érdekel, a téma a gyakorlatok egy részét ismeri, akit meg nem, azt nem untatom részletekkel. Legyen elég annyi, hogy volt pl.: szlalom, megfordulás nyolcas. Azért „csak” egy részét, mert minden vezetéstechnikai képzés más-más tematikára épül, más-más gyakorlatokkal.
Persze a fiúk arattak, de mi lányok is sikeresen vettük az akadályokat. Róttuk a köröket, gyakoroltunk, mindenki lelkesedésének megfelelően.
Délutánra jól elfáradtunk és a MOL-os rendezvény is csábító volt, így a kezdőcsapat 30-as létszáma erősen lecsökkent, de aki lelkes volt és élvezte, hogy remek oktatóktól rengeteg fogást leshetett el, az maradt gyakorolni. Így került sor az én „egyéni képzésemre” is, melynek megörökítését külön köszönöm a többieknek:
Aztán volt olyan is, hogy Miklóssal, a trénerünkkel, aki 30 éve motorozik, ebből 24 (!) éve motoros rendőr, körbesétáltuk a feladatot, elmagyarázta mikor mire kell figyelni!
Volt idő, amikor mindenki mindenkit figyelt, biztatott, javítgatott!
Főleg azokra fért rá a biztatás, akik kezdő vezetőként kerültek a tréningre. Emlékszem az első ilyenen én is eléggé el voltam keseredve, még a másodikon is. Hiába mondták, hogy a kilométerekkel jön meg a tudás, akkor nem hittem el. Most már tudom, hogy igazuk van! A kilométerek mellett, sok-sok gyakorlásra is szükség van, de nem azért ülünk motorra, hogy 3 méteren körözgessünk nap, mint nap. Hogy miért született meg ez az írás? Elsősorban azért, hogy megköszönhessem minden oktatómnak a rengeteg segítséget!Így <big>KÖSZÖNÖM</big>:
- a MOVE MOTORS Csapatának a rengeteg türelmet, és az alapok megfelelő belém nevelését;
- a Safety-s csapatnak, azt, hogy ezeket a gyakorlatokat más motorral, és más technikával is kipróbálhattam,
- és a Monitoring és a PM Baleset-megelőzési csapatának, hogy a hétvégi képzésen még többet, és még jobban megtanulhattam a motorozásról!
Másodszor azért, mert láttam hozzám hasonló „elveszett” kezdőket a hétvégén és remélem, ha eljut e néhány sor a hasonló cipőben járókhoz, kicsit lelkesebbek lesznek.
Igen, ezek a dolgok tanulhatók! Érdemes gyakorlott motoros, tréner segítségét kérni, de sok-sok gyakorlással mindenki képes kifejleszteni ezt a rutint! És utána sokkal, de sokkal jobban érzed majd magad a motorodon, mind a városban, mind túrázás közben!
