51/2020 Macska az úton

Nekünk most egy szegődött cicánk van, a gyerekek Cilinek keresztelték. Amúgy a harmadik szomszédban lakik. Aranyos, kedves cica. Teknőctarka-és fehér. Hozzánk jár vadászni, mert itt van jószág, sok az egér és egyéb.
A gyerekeknek az anyjuknál is van "lízingelt" cicájuk. Mégegyelőre meg utálja őket mint motoros a jégesőt. Milyen ember az, aki nem szereti a macskákat?

Volt egyszer egy nagyon meglepő cicás élményem. Komáromban tértem be egy autósboltba, senki nem volt a pult mögött. Lassan, köszöngetve közeledtem a pulthoz. Ej mondom, ekkora plüssmacskát még nem is láttam, mint ami itt van a pulton háttal idetéve. Erre a "plüsscica" felém fordította a fejét, és álmosan rám bámultéletemben nem láttam még akkora macskát, akkora volt, mint egy karakál! Ismerkedni kezdtem vele, aztán előkerült a boltos néni is, aki azt mondta, húzzam ki magam, mert eddig még senki idegennel nem volt ilyen barátságos, nem hagyta magát megsimogatni. Hát mondom, a jószág érzi, ki szeretimondjuk engem a bivalyok is bírtak a Balaton mellett, fölismerték a közülük valót

Elegáns ez a cica.

Gondolom Maine Coone. Csak azért csodálkozom, mert az ilyen drága jószágokat nem szokták hagyni szabadon csatangolni.

Azok veszedelmesek, kutyákat is elgyepálnak, ha olyan kedvük van. Lehet, hogy magától szökött el és keresik. Nálunk mostanában a környék tele van papagájokkal, azok se tudom, hogy kerülnek oda.

Még talán ez a jobb, mint a piranja a Velencei-Tóban! Emlékeztek? Rohadt durva...
Szóval szép ez a cica.