Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

42/2018 Rend a lelke mindennek

A héten semmi izgalmasról nem tudok beszámolni, hiszen kedd óta itthon vagyok betegállományban a nagyobbikkal. Ahelyett, hogy javulna a helyzet - mondjuk az eredeti ok már elmúlt - most még benéz egy fosós-hányós is, szóval ennyit a hosszú hétvégéről. Így mondjuk tényleg hosszú lesz.

93058-1540125219-0f447a97c914bc7d502f098dab0e31bc.jpg

Szóval a legizgalmasabb ilyenkor a betegápoláson és azon kívül, hogy a napi itthoni meló mellett még főzőcskézhetek is (ha oviban vannak, akkor elég 2-3 naponta), hogy folyamatosan pakolok, rámolok, rendet teszek. Amikor az egyik szobában végzek, mehetek a másikba... és mindezt nagyjából azért, mert a gyerekek mindig lelkesen segítenek.

Amit elrakok, azt újra előveszik, ha nem figyelek. Kipakolják a komplett szekrényt a szoba közepére, amibe előzőleg hajtogattam be a kétheti mosott ruhát, és a friss bevásárlás is a játék tárgya lesz amíg elmegyek a WC-re.

93057-1540125218-c32f36899c0f3ebc561b9f506c25f1c1.jpg

De sebaj, cserébe itt a hosszú hétvége, amikor mindenki (más) pihen. Nekem meg folytatódik ugyanaz két gyerekkel, és remélhetőleg mire az egyik meggyógyul, elkapja a másik is bacikat. Vagy ami még jobb lenne: én kapom el.

Egy dolog vigasztal, hogy már eltelt majdnem a fele.

Remélem, ti legalább motoroztatok tegnap még a jó időben!
  • Like
Reactions: 1 person

Hozzászólások

Én csak álmodozom a motorozásról:( A baleset óta a hasam még gyógyul, ami azt jelenti, hogy baromira fáj bármi, ami hasizmot igényel. Nem nagyon tudok nevetni, tüsszenteni vagy köhögni sírás nélkül, így pénteken kis híján megfulladtam egy korty teától: félrenyeltem, de nem tudtam felköhögni, ezért letérdeltem és hörögtem, mint egy idióta. De megúsztam:D Szombaton arra ébredtem, hogy tele az arcom, nagyon paráztam, hogy megfáztam, és most majd köhögni fogok, de szerencsére ez is gyorsan elmúlt. Szóval együttérzek!
 
Jobbulást mindenkinek!:flover:
Én annyit melóztam a hétvégén, hogy nem volt időm dolgozni:eek:megmagyarázom: annyi itthoni, ház körüli meló volt, hogy a természetesen kényszerűségből hazavitt iskolait nem volt időm megcsinálni:confused:gyerekekkel foglalkozás abszolút felejtős, szegény Pannám még próbálkozik:lecci:nyilván nem sok sikerrel:((mindeközben a hülyeséget viseld el:karomkodik2:
Off the off: nálunk is esélytelen a rendrakás, pláne mert ez a kedves feleségemnél úgy néz ki, hogy hetekig hagyja a rumlit gyűlni, utána válogatás nélkül kidobál mindent, tapasztalataiból okulva már a tudtom és jelenlétem nélkül, ugyanis én visszaszedtem egy csomó dolgot, ami a gyerekeknek fontos és kedves volt, vagy csak jól sikerült rajz volt stb... még véletlenül se enged nekik megbecsülni semmit:karomkodik2:nagyon elegem van:morog::ninja:

Szóval a rend szükségességét akkor láttam meg, amikor az első bérelt garázsomban háromnegyed óráig kerestem (és nem találtam) a 13-as csillag-villás kulcsot (másik nem volt), ezért nem tudtam egy melót határidőre befejezni. Akkor egy napot azzal töltöttem,hogy rendet, szerszámfalat stb. csináltam, és érdekes, minden meló jobban ment. Higgyétek el, kell az a rend. Jobban megy minden. De aki nem ebben nevelődik föl, és ráadásul meg se akarja érteni:heureka:
 
Azért most, hogy a második házikót pakolom ki a lomok után, hát na, erőteljesen kezdem redukálni a kacatjaimat, mert ugyanilyet nem szeretnék magam után hagyni majd egyszer...Szóval óvatosan azzal a lomvisszatartással, mert nálatok is szeméttároló fog képződni záros határidőn belül. Egy-két rajz persze cuki meg maradjon meg, de azért amihez két éve nem nyúltál hozzá, azt érdemes elajándékozni, vagy kihajítani a picába... Egyébként Söndör lányain azt vettem észre, hogy ha egy bizonyos játékot nem látnak 1-2 hónapig mert besuvasztották az ágy alá, persze ha előkerül azonnal kell, úgy kb 3 napig, aztán megint mehet a süllyesztőbe... ha feltűnés nélkül hajítasz ki pár dolgot, ami feledésbe merült, senkinek se fáj. Jó ideig az volt a szokás, hogy az anyjuk levetett ruháit is idehozták, meg az összes kinőtt ruhájukat tárolni, aztán amikor a vöröskeresztnél leadogattam őket, megsértődtek, és sose többet nem hoztak semmit. Nehogy már másé legyen...ezt se tudom megérteni sose, hogy ha valami neked már nem kell, miért nem tud valaki megszabadulni tőle jó szívvel...
Most hogy 10 éve egy vastelepen dekkolok és megnyertem két lomtalanításra váró kecót (amiből az egyik kész, úgy másfél év után) kicsit átértékeltem a tegyük félre ami még hasznos lehet fogalmát. Múlt évben még megtartottam azokat a dolgokat amik a Nagyimra emlékeztettek, aztán most, hogy megint átnyálaztam a lomokat, rájöttem, hogy semmit, de a jó édes világon semmit azokkal nem tudok kezdeni... A gyászfolyamat része volt, hogy nem tudtam elengedni azokat a lomokat, de most már itt az ideje, ha normális életet szeretnék.
Rendet raktam az új garázsban segítséggel (a rendrakásban profi Ferit megint befogtam, egész jól tűri a rendszeres molesztálást... :D ). Egy délután ráment, izomlázam lett attól, hogy a koppig pakolt 25 nm-en képződött kb szabad 12 nm. Ehhez persze elzarándokoltam Pusztazámorra is, kihajigálni az anyós lebontott, de még jó viszont ultraranda, rozsdás és itt-ott ragacsos elszívóját, a házból lebontott szoci neon armatúrákat, régi szojuz rádiót, dipotriás szoci szemüvegeket és társait... Rájöttem a garázspakolás közben, hogy a 10 évnyi vastelepen dekkolásban ragadt rám némi lomgyűjtési hajlam, ettől pánikba estem és gyorsan kihajigáltam minden létező szart amit soha a büdös életben nem fogok használni, mert hiába hasznos, valójában nem látnám szívesen a kégliben.
Arról meg nem is beszélek, mennyi mindent hajítottam ki/tüzeltem el az udvarról, ami csak megjelent, mert Sándor hozott már ide 3 köbméternyi üres gyümölcsös faháncs rekeszt (nagy lánggal, villámgyorsan ég el), 10 tábla bontott ablakot szétfelxelt műanyag keretekkel, (majd beépítjük hozzád - persze, valamiért azt már kibontották, és egyébként is háromrétegűt szeretnék). Kb két hete rendszeres látogatója vagyok a Pusztazámori szemétlerakónak, már néven szólítanak... Kicsit kezdem már unni a 100 kilós kukászsák, a lomtalanító telepek és Pusztazámor háromszöget amiben hetek óta téblábolok...
Szóval asszem a KonMari rendesen beépül most zsigeri szintre... :D
Tegnap mutatom tök büszkén Sándornak a helyet a garázsban, mire a válasz: húú de jó sok hely van, van a haveromnál egy csomó fapolc a garázsában ami neki már nem kell, az jó lesz ide...:confused:

Mondtam hogy NEM. Ha idehozod, átviszem a szomszédnak hogy eltüzelje. :mad:

Lassan válóokként emlegeti a "kihajigálhatnék" rohamaimat...
Érik az a pillanat amikor a maradék bontott ablakot visszahozom neki...
 
Én is csak addig tartom meg a rajzaikat, amíg bedigizem. Egy-kettőt esetleg. Begyújtani tök jó vele, úgyis a tavalyi dolgozatlapok hátuljára készülnek, amit hazahozok, mert ugye tanév végéig meg kell őrizni a terhelő bizonyítékot reklamáció esetére (eddig még nem volt). Megtartottam pár rajzomat papír alapon is, ha a digitális elveszne. De a tetőfelújítás megmutatta, hogy a szüleim távozása után majd jó egy évig lesz dolgom, legalább. Én se akarok sok tárgyat magam mögött hagyni, a gyerekeknek úgysincs megtanítva a dolgok megbecsülése. Lassan én is leépítek majd. Könnyebb lesz költözni, ha a drága feleségem hülyesége miatt a behajtó cég viszi a kecót a fejünk fölül:eek:
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
NaNa
Olvasás
1,391
Hozzászólások
14
Utolsó frissítés

Motoros blogok további bejegyzései

NaNa további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére