Szerdán megmotoroztuk a Vértest és egy picit voltunk a Pilisben is. Szokás szerint az alcsúti platános felé indultunk, majd megálltunk a csákvári cukiban megkóstolni az országtortát. Innen Tata irányába mentünk, mert nekem nagyon tetszett múltkor ez a szakasz, majd Tarján következett és a híres-hírhedt Bajna-Héreg "ring".
Itt mindenki a saját tempójában ment, de mint kiderült, nem igazán maradtunk le egymástól. A sok kanyar után Esztergomban pizzáztunk, ahol még Biankáék is csatlakoztak hozzánk, úgyhogy innen hatan folytattuk utunkat, és még egy jó kanyargás után megálltunk az Üvegtigrisnél, ahol jól elbeszélgettük az időt, majd hazagurultunk.
Szombaton egy nagyot motoroztunk Szlovákiában. Végre nem volt meleg, de a szél eléggé fújt. Öten indultunk, aztán a nap második felében már csak négyen mentünk tovább. Gyönyörű tájakon, nagyrészt sima utakon haladtunk, sok kanyarral, emelkedővel, és alig volt forgalom, szóval csodás és nyugodt volt ez a nap.
Selmecbányán a sétálóutcában ebédeltünk, majd még felgurultunk Bélabányáig, onnan már hazafelé vettük az irányt.
Sokáig csapatként mentünk, aztán mindenki a saját tempójában, néha bevártuk egymást. Egyre gyorsabb vagyok, persze közben rá kellett jönnöm, hogy nem okos dolog a V-strom tempóját tartani a kissé repedezett úton a kanyarban, hiszen a futóművem annyira nem jó. Rájöttem arra is, hogy mennyire feszélyez engem a forgalom, és sokkal ügyesebb vagyok, ha nem folyton a visszapillantót lesegetem. Esztergomnál már picit fáradt voltam, ott tankoltunk, és pihentünk - megint elbeszélgettük az időt
Este sötétben értünk haza, a koszos plexin és szemüvegen át alig láttam valamit - nem szeretek sötétben vezetni. Összesen 430 km-t mentünk.
