2016/15 Újabb szerelem vége...

az ilyen szerelem örök"A szerelem jó, a szerelem fáj..."
én se tudtam CZ nélkül élni, de a jelenlegi családi dolgok értésemre adták, hogy de igenis tudok és kész

Hát Szőrmók szeretne venni egy új autót, annak ez volt az egyik feltétele. De még kicsit gyűjtögetni kell így is hozzá...
Komolyan megígértem neki, hogy vissza fogom venni. Lehet nem 5 éven belül, de egyszer visszakapja. Remélem nem összetörve fogok rátalálni, ha úgy adódik.

Érdekes ez a visszavétel dolog. Már sose lesz olyan, mint akkor, hiába várja az ember ugyanazt saját magától vagy attól, ami olyan jó volt anno. Öregszik, változik Ő is, mi is, de főleg a világ. Ha valaki ezt nem tudja a szívével is kezelni, nemcsak az eszével, nagy csalódás lehet a vége, lehet, hogy nem mindig jó az ilyet feszegetni...
viszont a nosztalgia is jó néha... Emlékszem Frédi Bácsira, az '56-os magyarra Vaihingenben, amikor megkínáltam egy kis "hazaival": azt mondta a Sport Szeletre: "Ha nem haragszik, ezt most hazaviszem a feleségemnek. Kíváncsi vagyok, mit szól hozzá..." Miért, Frédi Bácsi? "Amikor elkezdtem udvarolni neki, mindig ilyet vittem a randevúra..."
Az újra találkozást sokszor elképzelem a régi vasaimmal. Kettőnél tuti elbőgném magam: első vasamnál, Kicsi Szerkentyűnél, az 51-es rendszámos Szimónál, és a második, egyben utolsónál, Életem Pici Párjánál, a 250-es Sport CZ-nél...
Írtam egy Star Trek regényt. Aki ismeri az érát, tudja, hogy Montgomery Scott hadnagy, később kapitány, az eredeti első sorozat főgépésze gyengéd érzelmeket táplált hajója, az Enterprise-A iránt. A regényemben újra egykori hajója fedélzetére lép... ez az a rész, amit még soha nem tudtam hangosan fölolvasni... aki ismer, tudja, miért...
"A fedélzetre lépve Scotty ugyanazzal az áhítattal nézett körbe, mint Nakano, amikor az Excelsior kapitányi székébe ült. A vén űri medvének könnybe lábadtak a szemei. Elcsukló hangon szólalt meg:
-Szervusz, kicsikém... hát újra találkozunk... úgy hiányoztál...
és megsimította a vén bárka falát. Janeway és a pár megértően mosolyogtak össze, és a vén, házsártos kapitány csak könnyezett és könnyezett szipogva..."

Szőrmók szerette volna felújítani, csak nem volt rá pénze. Gondolom ha megint venne, nem a sajátját venné vissza, de ugyanilyet vásárolna. Csak én mondtam neki, hogy ha úgy alakul, visszaveszem azt az autót, amivel jött az első randinkra