Ma reggel kicsit dilemmában voltam,ugyanis vasárnap van,jó idö,ami azt jelenti,hogy gurulhatok,viszont biker istentiszteletet is hirdettek"Élet a kanyarban(Leben in der Kurve)"címmel.Mivel ott,ahol tartották volna,voltam már,inkább a csavargás mellett döntöttem,hiszen"keresztényi"kötelességem máshol és másként is letudhatom.Így esett a választás mai célként Schaffhausen-re,a szintén ezt a nevet viselö svájci kantonban.Mint általában hosszú utaknál,most is autópályát választottam,hiszen a dög erre van kitalálva.Voltam ugyan már Svájcban,de másfelé,na meg ez a város elég ismert ahhoz,hogy megérjen egy vasárnapot rááldozni.Ma korán (8-kor)indultam,viszonylag hüvös volt,és a meleg pulcsi ellenére vennem kellett megint egy újságot,ami melegen tartja a mellem.A svájci határon,ahol ugye ellenöriznek,jót röhögött a svájci határör,mikor nyitott dzsekiben odagurultam,hogy kivegyem a személyim.Meg is kérdezte,hogy hideg van-e,ami arra utal,hogy fiatal korában motoros volt,vagy csöves,mert ismeri az újság jótékony tulajdonságait.Az autópályán díjat szednek,de Scaffhausenig el lehet menni országutakon is.A városnak nem csak az óragyára híres(IWC),ahol a Watch órákat is csinálják,amit mellesleg egy amerikai F.A.Jones nevü fazon alapított 1868-ban zsugoriságból,mert mint amerikai ö akarta adni az észt a svájci mestereknek,akik viszont jóval az ami bérek alatt dolgoztak.1879-töl svájci irányítás alatt nyereségessé tették a gyárat,ami még a kvarcóra forradalmat is sikeresen túlélte,hála az olyan találmányoknak,mint a "Pellaton-Automatic",amit már mindenki látott,aki szétvert egy automata órát,és látta benne a sonka formájú felhúzó szerkezetet.Híres a Rajna-vízesés,ami a legnagyobb Európában a maga 150 méter szélességével és 23 méteres magasságával.Én nem voltam most ugyan ott,mert önmagamat meghazudtolva az óvárosban kóvályogtam,ami szintén nagyon érdekes és szép.Pont valami akciós nyitvatartási nap volt,minden bolt nyitva,a piactér szerü helyen egy öreg Fordról sört csapoltak,a standokon könyveket,cd-ket lehetett venni.Én csak egy fagyit vettem,meg képeslapot,amit el akartam küldeni a kedves NaNa-nak,de mivel hiába hívtam a lányomat a címe miatt,nem sikerült,mert nincs beleírva a regiszterbe.Hu.-ba pedig nem tudok telefonálni,mert a melós teló nem mükszik arra fele.Ezért aztán csináltam egy fényképet a "Webergasse"-röl,hogy lássa milyen híres a neve.Igaz,hogy csak egy sikátor viseli a nevünket,na de hol!!Hogy a karburátorról már ne is beszéljek...Miután jól kimászkáltam magam,elindultam hazafelé,de valahogy sikerült eltekeregnem,hogy egészen máshol jöttem át a határon.Jó is volt országutakon jönni,így eljöttem Donaueschingen mellett,ahol a Duna ered,meg ahonnét-az unokatesóm kutatásai szerint -vándoroltak el az én Weber öseim 1629-ben Magyarországra,mert ott állítólag anno több meló volt ...Hazafelé megálltam egy Neckarburg nevü benzinkútnál és zabáldánál kávét inni.Szokásom szerint a kesztyümet leraktam az ülésre,abból kiindulva,hogy ki lop manapság egy viseltes kesztyüt,bár ez még majdnem új volt,1 hónapja vettem,könnyü,kevlárral bélelt márkás cucc.Igaz volt egy pár varjú szinü fószer a kútnál,akik törött autót vontattak valahová(Balkán?),de nyugodtan bementem,megvettem a kv-t,ami tovább tartott a kassza átadás miatt,és mire kimentem nem volt kesztyüm.Hogy az óráknál maradjak:eltünt,mint egy aranyóra,ahogy az én idömben mondták.Biztos a korvaldok nyalták fel.Ilyenkor bánom,hogy nincs valami egzotikus börbetegségem,mint pölö lepra,vagy csak egy kiadós ekcéma,hogy a rohadéknak lerohadna a keze,vagy leesne pár ujja...Miközben a hátralévö szakaszon azon agyaltam,hogy milyen jelzökkel fogom illetni ezt a patkányt a megírandó blogban,annyira elbambultam,hogy Leonberg-nél rossz irányban mentem tovább,így aztán annak a szarevönek még pluszban 25 km-t is köszönhetek.Ezért aztán maradnak a fenti kifejezések,mert ezután már csak az útra figyeltem,miközben kezemen pusztult a rovarvilág majd minden képviselöje...Egy kesztyüvel csóróbb lettem,de mi az ahhoz a 600 km-hez képest,mégha kevlár bélése is volt...
üdv:suzu
üdv:suzu
