Türelmetlen ódis

No, hát ugye van a négykerekű állatfajon belül egy külön kategória, amelyik annyira gyíkagyú, hogy szükséges még külön négy kerék felrajzolásával beazonosítani a járgányát, hogy felismerje azt. Ezzel a jószággal találkoztam ma, rövid és érdemtelen sztori lesz, mert semmi nem történt, csak megint bosszantottam valami gyökeret a létezésemmel... És hát hol másutt, mint a BUSZSÁVBAN.

Megyek a szépen legalizált buszsávomban az Erzsébet hídon, balra két sáv dekkol kitartóan egy helyben, én tempósabban, de azért nem vágtatva, mert a pesti oldalon a rakpartra kanyarodók azért ott figyelnek a sávban a híd végénél.
Egyszer csak feltűnik mögöttem a négy orrkarikával díszített járgány. A réten legelő marháknak általában csak egy orrkarikájuk van, de biztos jelent valamit, ha valakinek ebből négy jut, és még az ótójára is ráteszik... A járgány messziről rozsdállott és hallgatóan lukas volt még a kipufogója is. Villogott, nehogy már előtte menjen egy kétkerekű a buszsávban... Hogy bosszanthatja ezt egy busz, amikor azon még át se lát, plusz ki is kell kerülni, meg nagyobb darab is nála? Gondoltam magamban, jó ez a 60-as tempó itt az ácsorgók mellett, minek rohanjunk, igy nem vettem az adást. 40-50 m és vége a hídnak, jön a sorbaállók hada meg a kikanyarodóké úgyis, biztos csak megnyomta véletlen a fénykürtöt...
Több se kellett a négykarikás ökörnek, a nulla reakcióra nyomott egy vastag dudát. De hogy mégis hová sietett ennyire, nem tudom, mert akkor kezdtem el lassítani - 15 méternyire már érkezett a kocsisor addigra. Végül odaértünk a kocsisorhoz, intettem neki egy elegánsat, hogy "nesze rohanj vazze, itt a sávod az autókkal" majd elhúztam a sorok között a kényelmes kis tempómban.

Szerintem megóvtam az életét, ha gyorsabban megy azzal a ronccsal, még szétesik ott a híd közepén...