Túra 1.nap

Hivatalosan az első nap április 29-e, vasárnap volt. Mariborban a szállásunkon 7-kor reggeliztünk, elkészültünk, majd motorra pattantunk és elindultunk. Dravograd fele vettük az irányt, kellemes-kényelmes kanyargós utakon ahol szuperül lehetett haladni. A táj csodálatos volt, imádtam, bàr lehet hogy csak azért imádok mindent mert életem első túrája
Már ezen a szakaszon is a Dráva-völgy csodásan kanyargó útjait szeltük. 60km után értük el Dravograd-ot. Innen nem sokkal később átléptük a szlovén-osztrák határt.
Kb 50km hosszan motoroztunk a hegyvonattal párhuzamosan, majd elérkeztünk Bad Eisenkappel-be, ahol megálltunk megtankolni a paripákat, ettünk, ittünk, wc-re mentünk. Majd haladtunk is tovább
Szlovéniát és Ausztriát elválasztja egy Seebergsattek nevű hágó, mely 1215méter magas, elég szép 10-12%-os emelkedőkkel és jó kis hajtűkanyarokkal van tarkítva. Hát itt megtörtént a tűzkeresztség mert kb vagy mész vagy ott maradsz tempóban haladunk
Előttem a négy páros motoros halad, így én minden kanyarnál azt mondtam magamnak “ha nekik ment utassal, akkor nekem is megy”. Sikerült is minden hajtűkanyart leküzdeni




A szlovén oldal is persze csodaszép, durva volt az út lefele!!!! Nagyon erős lejtők megfűszerezve egy csomó szerpentinnel! Nagyon kell vigyázni de hatalmas élmény!!!
Egy völgybe érkeztünk ami után a Kokra-patak medre mellett haladtunk tovább egészen Kranjig (amit amúgy elkerültünk), ahol a patak belecsatlakozik a Szávába.
Tovább motorozva átszeltük a Száva folyót (persze a hídon ), majd haladtunk a Júlia Alpok mélye felé
A Tolminig tartó útszakasz csodás panoráma látványt nyújt a hófedte csúcsokra.
Hamarosan megérkezünk Bohinjska Bistricába, ahol némi kerülővel elmotorozunk a Bohinji-tó mellett.
Bohinjska Bistricától szintén egy csodaszép úton jutottunj el a Bledi-tóhoz, ugyanis egészen Bledig a Sava-Bohinjska folyócska völgyében motoroztunk.

Bledbe érkezvén megállás nélkül folytattuk utunkat a közelben lévő Vintgar-szurdokhoz, amely egy páratlan szépségű látványosság (állítólag), ám újítások miatt le volt zárva és nem tekinthettük meg.
Ezért elmotoroztunk a szállásunkra mely 4,5km-re volt a Bled-i tótól. A paripákat leparkoltuk, leszedtük rólok a dobozokat hogy megpihenjenek ők is




Itt mindenki elfoglalta a szobákat, lezuhanyzott, felvettvalami kényelmes utcai ruhát és eltaxiztunk a Bledi-tóhoz. Itt fakultatív program volt, mi sétáltunk, majd söröztünk egyet, aztán a találka pontra mentünk ahonnan éttermezéssel folytattuk az esti programot

A Bled-i tó amúgy gyönyörű, be lehet menni csónakkal a tó közepén álló szigetecskére, melyen egy templom áll, amelynek a harangját, ha meghúzod, és közben kívánsz valamit, az a legenda szerint teljesülni fog. Hát ezt sajnos nem tudom. Nem mentünk be, de majd legközelebb ha úgy alakul akkor nem hagyom ki az biztos

A templom a 17. században épült, tornyának magassága 52 méter és 98 lépcsőfok vezet fel a tetejére. Sajnos mi nem jutottunk oda fel, és a tó feletti várat is csak messziről csodáltuk meg.

A tó 475 m magasságban van a tengerszinthez viszonyítva, hossza 2,1 km, szélessége 1,4 km és a Savica-folyó táplálja, a felesleges víz a Sava Bohinjska folyóba ömlik. Legnagyobb mélysége 30 m.
Igazából.... itt napokat el tudtam volna tölteni



Ezután a szálláson már mindenki az alvással volt elfoglalva. Igazából én nem voltam fáradt még akkor. Annyira sok az izgalom, úgyhogy én éjfélig beszélgettem még a Messengeren, majd utána tudtam végre megnyugodni és elaludni
Ám a kihívások ezzel a napoal nem értek véget, de utólag úgy látom jó bemelegítés volt a mai naphoz....