Sokadik fejezet...

Írta birge a Az Első tiszt Kapitány lesz blogban. Megtekintés: 605

Melyben birge majdnem borzasztó dolgokat tesz.


Mert két teljesen birgétlen dolog is belekívánkozik e postba, bár egyik sem a hagyományos módon. Mindkettő ugyanis A Pulcsihoz tartozik (ami jobban belegondolva a harmadik borzasztó dolog, elvégre ki hallott olyanról, hogy egy komplett postot szenteljünk egy ruhadarabnak?)
De ezt nem lehet megkerülni, hisz’ története az ősidőkre, június tizenkettedikére nyúlik vissza.


Történt ugyanis egyszer, hogy nemszeretemagyerekeketbirge családja új taggal bővült: a szuperhősszerű DS névvel ellátott ifjú titanilla (titán a neméből kifolyólag nem lehet) vérrokon vagy nem tudom mi folytán, de egy kissé kevésbé riaszt, mint a többi piciember. Persze ez nem ment ilyen könnyen: több mint fél évnek kellett eltelnie, hogy már ne rémüljek halálra, ha a kezembe adják, és még több időnek (bár ez nem hónapokban mérhető) mire egy nap arra kellett rádöbbennem: jé, ez aranyos! Persze ez sem ment magától, mindehhez először is szükség volt A Köpenyre, amit a ded kapott keresztelője alkalmából valahonnan nagyon messziről, és amikor először ráadták, akkor három dologra döbbentem rá:
a., ez nem gyerek, hanem plüssjegesmedve, tehát rá nem vonatkozik a gyerekundoritisz, mert a plüssállatokat szeressük
b., ennek a plüssjegesmedvének a fele szem, a másik fele meg vigyor (bár a képen cumival álcázza)
c., nekem is kell egy ilyen köntösizé.
Hogy elhiggyétek, nem a levegőbe beszélek, életemben először (és jó darabig utoljára) gyerekképet fogok a blogba illeszteni: alant látható DS unokahúgom, a vigyorex plüssjegesmedve:
[​IMG]

Történt aztán, hogy vasárnapi nap délelőtt dolgoztam, délután meg úgy terveztük nemtávirattal, hogy májkrém-és fertőtlenítő törlőkendő (ez utóbbi az én privát fesztiválperverzióm) beszerző túrára indulunk, hiszen keddtől vár a hegyalja vagy miaszösz. Csakhogy a buszunkat el akarták téríteni, mondván a Lánchídon valami buláj van, oda nem lehet bemenni. No, minket sem kellett félteni (illetve dehogynem), összenéztünk, s azzal a lendülettel már pattantunk is le a buszról, ahelyett, hogy jógyerek módjára igyekeztünk volna boltba járni, hogy este még odaérjünk az Alvin és a mókusok koncertre. És ha már a kedves olvasók egyszer már felvetették a pasival vásárlás, mint végső erőpróba ötletét, elárulom: _ez_ a pasi nem csak hogy kibírja, de szerintem titokban élvezi is a velem történő vásárlást. Most például először csak egy virágos hajgumira hagytam magam rábeszélni, majd engedtem, hogy berángassuk egymást egy ruhaboltba, mondván nemtúlranda tangapapucsra is szükségem van, bármennyire is utálom amúgy, mert saruban mégsem lehet zuhanyozni, meg strandra járni, meg ilyenek. Szóval az ominózus ruhaboltban hamar rádöbbentünk, hogy papucs nem lesz számomra (valamiért csak 41től fölfelé voltak, ez is megérne egy mérgelődős postot) de mi beljebb merészkedtünk, mondván nekem mindig elkél egy-két csinos ruha (_olyan_ helyen dolgozom, plusz nemtávirat valamiért bolondul a csinosan öltözött birgékért, ezért mindig szívesen rámaggat ezt-azt) meg ő is rendesen gyilkolja a ruháit, szóval nekiállt nadrágot próbálni. És akkor.. egyszer csak rámmosolygott.. és nemtávirat rábeszélt… egyszóval (azaz több, mert grafomán vagyok): büszke tulajdonosa lettem egy drága, sehova nem hordható, ámde nagyon meleg és borzasztóan finom puha fehér plüsspulcsinak; mostantól én is plüssjegesmedve vagyok:)


Ha jók lesztek, postolok később macskaképeket is, de most cikket kéne írni, meg csomagolni, hisz holnaptól Hegyalja…
Szegecs kedveli ezt.
  • Bendzso
  • Nébli
  • NaNa
  • birge
Hozzászólnál? Jelentkezz be...