Napi rövid - saját igazságok

Írta MoncA a MoncA blogja blogban. Megtekintés: 791

Járvány, felelősség, mások hibáztatása, szolidaritás, felelőtlenség, szövegértés, önzés… egy pár kiragadott szó a nem alpári hozzászólások soraiból.

Édesapám engem arra tanított, hogy a hibát és felelősséget először magunkban kell keresni. Azt is megtanította, hogy ne mások dolgával foglalkozzunk, hanem saját magunk éljünk úgy, hogy az elismerésre méltó legyen, hogy ne adjunk támadási felületet, hogy a magatartásunkkal és annak következményeivel ne ártsunk másoknak. Mindezeket persze a józan ész határain belül tegyük.

Nagyon szerencsés vagyok a jelenleg kialakult helyzetben, mivel személyiségemből adódóan alapjáraton is kerülöm az embereket, meglehetősen puritán módon élek. Kerülöm a mások által menőnek vélt helyeket, a hideg kiráz a shoppingolástól, az értelmetlennek tűnő pénzköltéstől, nem érdekelnek mások kapcsolatrendszerei és nem is kívánok ezen kapcsolatrendszerek része lenni.

Úgy általában a heti rutinom abból áll, hogy itthon melózom, heti egyszer kicsattogok a sarki Penny-be egy hátizsákkal, havonta egyszer kimegyek a gyógyszertárba. Heti egyszer találkozom a barátnőmmel a belvárosban, megvitatjuk, hogy kivel, mi történt (velem többnyire semmi), majd hétvégén felpattanok a motoromra, és ha tehetem, egyedül - persze vannak kivételek, mikor egy barátom csatlakozik - teszek egy-egy kanyart és a nekem tetsző helyeken fotózom párat.

Ezt a megszokott rutint a járványra való tekintettel kissé átdolgoztam, a barátnőmmel sem találkozom. Semmi köze ugyan a járványhoz, de a múlt hetem úgy alakult, hogy a Pennybe sem mentem ki. Összesen öt(!) emberrel váltottam szót személyesen. Egyik ismerősöm felajánlotta, hogy szerez nekem programot az újonnan vásárolt navigációmra, amit egyébként járványtól függetlenül egy vasárnap délelőtt vettem, hogy kerüljem a tömegnyomort, másikuk pedig az állandónak mondható túratársam, elég hülyén venné ki magát, ha nem állnék vele szóba. Valamint a hétvégi tankolásaim során a három benzinkutas, akik a plexi mögül bemondták a végösszeget, amit én kártyával rendeztem.

Bizton mondhatom, hogy senki nagymamája nem az én „felelőtlen” és „önző” életvitelem (értsd hétvégi motorozás) miatt kerül majd az intenzívre. Édesapám gondolatait ráhúzva a megelőzésre, ha valaki veszélyeztetett, akkor elsősorban ő maga kerülje azokat a helyzeteket, amikor megfertőződhet: ő maradjon otthon, ő ne fogadjon látogatókat, kérje az ajtó elé letéve az élelmiszert, gyógyszert. Ők sem mást hibáztatnának, ha bajuk történne.

A szüleimet karácsony óta nem láttam, és egy darabig nem is kívánnak látni, mivel pontosan tudják, hogy ők maguk a felelősei a saját védelmüknek. Nem a kormány, nem a szomszéd, nem a rokonok, a motorosok meg főleg nem.

Szolidaritás: ne menjek motorozni, mert az eü-dolgozók most ezerrel nyomják, plusz tapsoljunk este 8-kor! Szerinted az eü-dolgozó mit csinált a járvány előtt, lazsált? Eddig is megfeszített tempóban tolták a munkát, hogy a szeretteinket kimossák az ürülékből, hogy bekössék az újabb adag infúziót, hogy lemosdassák a beteg embereket. Én eddig is elismertem a munkájukat. Mint mindenki, én is ismerek jó pár egészségügyi dolgozót, egyikük sem kérte a mostani helyzetben sem, hogy bárki átessen a ló túlsó oldalára, és otthon gubbasszon, mint egy remete. A motoros csoportokban is van pár orvos, akik minden további nélkül felülnek a motorjukra hétvégén is, betartva az érintkezési korlátozásokat, de már nekik sincs kedvük magyarázkodni, hogy orvos létükre miért ülnek motorra, ezért inkább hallgatnak.

A „maradj otthon” szlogen lényege, hogy bármit is csinálsz, kerüld az érintkezést másokkal, ne fogdoss össze mindent, tartsd be azt a pár higiéniai előírást, aminek egyszerűsített változatát egy átlagos napon is illenék betartani. Hogy miért ez lett a szlogen szövege? Mert az átlag polgár nem érti meg, ha egyébként elmászkálhat otthonról, miért nem mászhat bele mások aurájába. Lássuk be: a „mehetsz, ahová akarsz, csak legyen egy fedősztorid, de ne állj közelebb 1,5 méternél, ne puszizkodj, ne ölelkezz, ne fogdoss meg mindent!” túl hosszú lenne jelmondatnak.

Konkrétan a motorozásról: engem nem érdekel, hogy ki, mikor, kivel gurul egyet, nem fogom őket hibáztatni, ha az idős szüleimmel valami történne, hiszen ez szüleim szerint is csak a saját maguk felelőssége, hogy betartják-e a szabályokat, ajánlásokat.

Viszont továbbra is elítélem járműkategóriától függetlenül a másokat veszélyeztető vezetési stílust: az extrém gyorshajtást, az indokolatlan és meggondolatlan manővereket. De ezeknek nincs semmi köze a járványhoz, erről ugyanígy vélekedtem 1 hónappal ezelőtt is.

Ebben a témában nincs igazság, saját igazságok vannak. Minden leírt szavam csak az én igazságom.

DSCF7228.JPG DSCF7182.JPG DSCF7194.JPG DSCF7212.JPG
DSCF7199.jpg
  • Vidék
  • MoncA
  • Vidék
  • MoncA
  • Vidék
Hozzászólnál? Jelentkezz be...