Minden jó ha jó a vége

Na persze a végét még nem tudom, de a fényképezőgép parám most egy időre remélhetőleg megoldódott. Mert igenis para, amikor nincs egy használható fénygép a közelemeben, amikor általában kényszeresen kattintgatok. Ma pl. ötszázvalahányat a Viking Fesztiválon (a másik háromszázat Bömci követte el, és még egy ismerős gépét is telefényképeztem, mert ő éppen harcolt és nem ért rá fényképezni magát).

Csatolás megtekintése 13461 Csatolás megtekintése 13462 Csatolás megtekintése 13463 Csatolás megtekintése 13464 ​

Mondjuk az uram szerint hülyeség fényképezni, mert a képeket max egyszer, de inkább egyszer sem nézzük meg, ráadásul nem élem meg miatta a pillanatot, hanem folyamatosan a jövőnek dolgozok. Nem mondom, van némi igazság ebben is. De az újságíró agyammal meg arra gondolok, hogy úgy csak én látom, ha meg lefotózom, egy csomó más emebernek is meg tudom mutatni, hogy milyen volt. Ha ott volt ő is, akkor szereti magát nézegetni a képen, ha meg nem, akkor láthatja, hogy miről maradt le.

De visszatérve a géphez: Miután tönkrement a Nikon Coolpics 7900 típusú kompakt gépem, SOS-ben kölcsönkértem Ferkótól azt, amit én adtam neki ezért, ami elromlott. Így aztán sikerült fotóznom a Kawasaki Lime Partyn, a Poker Runon, és azóta még egy pár helyen, például Ferkó szülinapi buliján is. Aztán kedden szólt, hogy jó lenne, ha visszakapná a gépet, mert csütörtökön nyaralni mennek. Egyből hevesebben kezdett verni a szívem, hiszen mi meg hétfőn indulunk nyaralni. Mi lesz, ha nem lesz gépem???

Szerencsére a Lens Error másnapján átböngésztem az E-bayt, és csodák csodájára találtam egy ugyanolyan gépet, mint az enyém volt - vagyis Ferkóé. Bolti mintadarab volt, tehát olyan, mintha csak új lenne, viszont az eredeti csaknem 400 dolláros ára helyett 75 dollárért az enyém is lett (amit kicsit sokalltam érte, mert a hugom anno 20 dollárért vette a régi gépem, igaz, az használát volt). Már csak azért kellett izgulnom, hogy valahogy időben hazaérjen.

És ekkor jött az Isteni közbeavatkozás: a hugom hívott az USÁ-ból kedden, hogy egy ismerősük jön haza és szerdán már el is mehetek a gépért. Úgy már sokkal nyugodtabban vittem vissza a kis rózsaszín gépet Ferkónak, hogy kezemben volt egy csaknem új fotómasina, ami fekete.

Azt hiszem, most már jöhet a motoros túra. Addig pedig nézgesétek a régi képeimet. Van fenn egy pár ezer.