Mert vannak megmagyarázhatatlan dolgok

Székely bemegy a kocsmába, ingatja a fejét erősen, és közben mondogatja:
-Vannak megmagyarázhatatlan dógok, vannak megmagyarázhatatlan dógok...
- Mit nem lehet megmagyarázni, Mihály bátyám?
- Fejem otthun a Riskát. Sok vót a bögöly, hát micsinyána a szöröncsétlen, csapkodott a farkával. Na amikó má másodszor buritotta ki a csöbröt, mondom te velem nem b_szó ki, fogtam egy bálamadzagot, oszt kötöttem rája egy téglát. No, miután fölébredtem... na szóvaa a tégla meg a madzag nem vót sehun. Tuggya a rosseb hova lett. Na mondom ez így nem jó, főkötöm a farkát a mestörgerendára. De hát nem vót ugye mivee. Na mondom, a nadrágszíjam úgyse kő amíg fejek merhogy ülök, föláátam mögéje a fejőszékre, oszt kihúztam a szíjamat. Az asszony meg ee nem tudta képzeeni, hun vagyok ennyi ideig, utánamgyütt. Na pont akkó lépett be a istállóba, amikó fogom a Riska farkát a szíjjal, oszt a gatya meg lecsuszott rólam. Hát, vannak megmagyarázhatatlan dógok, vannak megmagyarázhatatlan dógok...