Menni vagy nem menni?? Ez itt a kérdés.
Írta Timi a Timi blogja blogban. Megtekintés: 710
Úgy gondoltam, ma ismét klaviatúrát ragadok, hogy elmesélhessem újabb motoros élményemet.Nem tudom, mennyire emlékeztek arra, amikor a fórumon azt ecseteltem, hogy szép és jó a Bandit de sokszor elkap a bátortalanság a közelében. Az elmúlt időszakban sajnos, nem állt módomban menni vele, mert a hátsó gumi megadta magát. És a napokban végre sikerült szert tenni egy újra. Megvolt az öröm és a boldogság...egészen addig amég úgy nem döntöttünk Párommal, hogy elmegyünk picit karikázni...miután rendbetettük a kis Simot is. El is jutottam a benzinkútig aztán a Simo ismét megadta magát(szóval nem az volt a baja, amit mi gondoltunk...így most kutathatjuk tovább a hibát.)
Szóval egészen idáig tartott az öröm és boldogság...mert azután az az érzés kapott el, hogy rögtön beborítom az árokba a drágát. Miután egy teljes verőfényes napot rászántunk és ápoltuk a lelkét. Na de mindegy...biztos megvan az oka rá, hogy miért nem hajlandó menni....De tovább nem voltam hajlandó ápolgatni a lelkét...mert elkapott az a bizonyos gépszíj, hogy MOTOROZNOM KELL. Így feledve bátortalanságom, elkértem Páromtól a Banditát egy hosszabb karikára. Megbeszéltem vele, hogy merre fogok menni, így legalább volt valami viszonyítási alapja, hogy mikorra várhat vissza...és ha esetleg nem jönnék akkor merre induljon el a keresésemre. De ez nem egy horrorsztori...szóval szerencsésen hazaérkeztem a kanyarvadászatról. Bár a környékünkön hegyek nincsenek....de ha szemfüles vagy könnyen találhatsz kis kanyargós utcácskákat. Nagyon boldog voltam, hogy végre motorozhattam. Viszont a mai napig nem értek valamit: mi az amitől idáig féltem? Jó persze..nagy, nehéz vele parkolnom...de mégis...talán a sok köbcenti? Az a sok erő ami benne rejlik?? Mi az ami ekkora tiszteletet parancsol Neki?? Mi az ami ennyire el tudja bátortalanítani az ember lányát, attól hogy ráüljön?? Azóta ezeken a kérdéseken elmélkedek, de 100%-os választ még nem találtam.
Minden esetre ma először elmegyek a Páromért a munkahelyére, hogy hazahozzam...nah jó..haza nem én hozom, de a mocit én viszem oda neki, hogy hazahozzon minketUtassal egyenlőre még nem merek próbálkozni....de talán az az idő is eljön egyszer.
(hát ismételten csak remélni tudom, hogy nem voltam túl unalmas......)
Szegecs kedveli ezt.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...
