Cseh-turné + Stelvio - 2. nap (11. rész)

Írta MoncA a MoncA blogja blogban. Megtekintés: 498

A kilométereken át feltört aszfalt sem szegte kedvem, amikor a kertek alatt - merthogy eredetileg ez tűnt a legrövidebb útnak - reményekkel telve megérkeztem az igen hangzatos Pokol Bányájába (Pekelné Doly).

Pont akkora ívben szarták le az egyébként igen látványosra és határozottra sikerült begördülésemet, amennyire mondjuk én szarom le az ornitológusok nemzetközi éves kongresszusát (már ha egyáltalán van ilyen).

Pár arc dumázgatott a bejárat mellett, a köszönésemet csak sokadjára viszonozták, ellenben egymás között olyan teátrális búcsúzkodást nyomtak (tenyeres pacsi, váll összepacsi, épp csak a brét nem rántották elő, hogy azt is összepacsizzák), hogy egyszerre volt sírhatnékom és röhöghetnékem.

Háromszor tettem fel a kérdést, hogy bemehetek-e fotózni - mivel zárva volt az összes bejárat, csak egy pici kis ajtó volt nyitva - de nem kaptam választ, így fogtam magam és besétáltam.

Odabent egy lány takarította éppen a vizesblokkot, tőle is kérdeztem, hogy fotózhatok-e, de csak megrántotta a vállát. Már ez is több volt a semminél, legalább valaki nyugtázta a jelenlétem.

Sajnos a vaku nem ekkora távolságokra van kitalálva, így sercegtettem a photoshop-ot rendesen, de így is csak ennyit sikerült összehoznom, már ami a minőséget illeti.

Itt is voltam, de ennél jobban nem tudom méltatni a helyet.

DSCF0752.JPG DSCF0739.JPG DSCF0740.JPG DSCF0741.JPG DSCF0742.JPG DSCF0743.JPG DSCF0744.JPG DSCF0747.JPG DSCF0749.JPG
bocsi kedveli ezt.
  • Vidék
  • MoncA
Hozzászólnál? Jelentkezz be...