Balti-államok - avagy az aranyhal esete a pakolással

Írta MoncA a MoncA blogja blogban. Megtekintés: 599

Lemegy az öregember a tóra halászni, és kifogja az aranyhalat.

- Ha visszadobsz, teljesítem három kívánságodat.

"Ám legyen!" - gondolta az öreg. - Legyek fiatal, legyen egy gyönyörű feleségem és én legyek a trónörökös! - majd visszadobja a tóba a halat.

Hazamegy, lefekszik aludni az öregember. Másnap felébred, belenéz a tükörbe, látja, hogy fiatal lett. Utána megpillantja a gyönyörű feleségét, aki kapkodva pakol körülötte. Így szól a felesége:

- Ne lustálkodj annyit Ferdinánd, indul a vonat Szarajevóba.


Szerencsére Ferdinándot nem kellett magammal vinnem, de a pakolás vége eléggé kapkodósra sikerült, mindazonáltal úgy voltam vele, hogy ha az iratok, pénz és telefon nálam vannak, nagy baj már nem történhet, ha egyébként nem Szarajevó felé veszem az irányt, hanem északnak.

Nem akartam sok cuccot magammal vinni, csak amennyi tényleg elengedhetetlenül szükséges lehet egy kalandtúrához. Amúgy is viszolygok az állandó pakolászástól – ez mondjuk a lakásomon is meglátszik – így a tárolóim a következő tételekből álltak: nyeregtáska, 50 literes hengerzsák, 30 literes hátizsák.

DSCF4034.JPG

Mivel eleve úgy terveztem, hogy az esős napokat leszámítva végig sátrazni fogok, ezért az alváshoz szükséges motyók relatíve sok helyet foglaltak el. Kölcsönkértem egy előtetős, 2 személyes sátrat, amit lekönnyítettem az előtető kitámasztásához szükséges alumíniumcsövek és a felesleges ponyvafeszítő pöckök eltávolításával. Vettem egy kb. 20 fújással felfújható matracot, ami extrém kis helyen elfér összecsomagolva, valamint betettem egy papírvékony hálózsákot, ami kb. egy lepedő hatékonyságával ért fel.

Minden olyan dolgot, amiről úgy gondoltam, hogy napközben nem kell, hogy kéznél legyen, a hengerzsákba tettem: sátor, matrac, hálózsák, tisztálkodási szerek, törölköző, strandpapucs, tartalék ivóvíz (másfél liter), lánc-spray, egy nagyobb fajta vízálló ponyvadarab a csomagok esti letakarásához.

A hátizsákomban kaptak helyet azok a holmik, melyek nélkülözhetetlenek voltak minden szempontból, és/vagy jelentősen megkönnyítették a kinti létezésem napi rutinját. Ezekkel a dolgokkal be tudtam volna fejezni a túrát akkor is, ha ellopták volna az összes pakkom a motorról. Ráadásul mindig rajtam volt a zsák, így a tartalma könnyen elérhető volt számomra: ivóvíz, kaja, gyógyszerek (aszpirin, kálcium, magnézium), fényképezőgép (tartalék aksikkal), láthatósági mellény, elsősegély-csomag, tartalék itiner, tartalék gumipók (2 db), nedves törlőkendő, fogkefe, fogkrém, mikroszálas kendő, zsebkendő, tartalék napszemüveg. Alapvetően nem tudtam, hogy vadonélő állatokkal kapcsolatban mire számíthatok egy vadkemping során, ezért a szomszédos fegyverboltban vettem kimondottan vadállatok – és sorozatgyilkosok – ellen paprika-sprayt és hangriasztót.

riasztók.JPG

Az oldaltáskákba kerültek a tartalék- és cserekészletek: 4 váltás bugyi, zokni, póló, 1 db farmer, 1 db bakancs, 1 db aláöltöző nadrág, kesztyű, 2 csomag nedves törlőkendő, valamint az esőruha.

A dzsekim zsebeit is szeretem kitömni. Elmondható, hogy túrától függetlenül állandó helye van mindennek:

- jobb felsőben: forgalmi, jogsi, itiner, golyóstoll

- jobb alsóban: pénztárca

- bal felsőben: tartalék hajgumik, kinyitható mini hajkefe tükörrel (amolyan női dolgok), 2 db mini ledlámpa, bicska

- bal alsóban: khm (nem kötöm az orrodra)

Nyár lévén úgy terveztem, hogy alapvetően farmernadrágban túrázom, és a cordura lesz a tartalék, de az időjárás közbeszólt, így még az indulás előtti este átpakoltam a kikészített ruhákat. A három vékony polár pulcsit is magamra húztam, viszont bőven maradt még hely az oldaltáskákban, hogy jó idő esetén be tudjam őket gyömöszölni. Hűvös időben két polár nyakmelegítő volt rajtam, melegben a piros kendőmet lengedeztettem a szélben.

Sok csalóka fotó készült a motorról hátulról, melyeken úgy tűnhetett, hogy túlpakoltam a gépet, de az oldalról készített képeken látszik, hogy igencsak filigránra sikerült a csomagok összeállítása. Nem mértem meg ugyan, de biztos vagyok benne, hogy a málháim össztömege a 10 kg közelében sem járt.

DSCF3806.JPG

Eljött az indulás napja, én pedig motorra pattanva minden izgatottság nélkül megindultam végre a hónapok óta vágyott nyugalom felé.
  • Vidék
  • MoncA
Hozzászólnál? Jelentkezz be...