Az Ördögűző és talán maga a Sátán személyesen?...

Írta Szegecs a Nomad blogban. Megtekintés: 282

Ez az évkezdés alaposan próbára tette a türelmet és a kitartást. Úgy érzékelem, nem csak nekem, most sokan parkolópályára lettünk állítva. Ki így, ki úgy.
Így aztán, miután sikeresen rávetődtem az autoscout és a mobile összes csaló hirdetésére (látszik, hogy régen jártam a "piacon", lövésem nem volt az árakról), és ezeket aztán sikeresen töröltettem is, hirtelen el is szállt belőlem az az olthatatlan lóvásári hangulat. Ami jó volt, mert le tudtak bennem ülepedni dolgok. Hogy valójában kinek, és milyen motort akarok. Na, innentől vált igazán nehézzé, mert ez tisztába tette, hogy a biztosítás okán bőven nagyobb piacról válogathatok, nem csak 2-3 darabból. Hirtelen a látótérbe került jó 10-15 paripa.
Miután a józan eszem vissza tudott térni, mert a lelkesedésem már nem duhajkodta szét a portát, szépen feltakarította a szemetet, és szemügyre vette a kínálatot. És rájött, hogy szükség lesz szűrőre.
Íme:

  1. Ne legyen rommá pimpelve
  2. Se esztelen túlárazott, se gyanúsan olcsó
  3. Lehetőleg annyira gyári állapot, amennyire csak egy minimum 17 éves motor lehet, főleg ebben a kategóriában
  4. Csak semmi PIROS (a legutolsó pofás verziója 2002-ben volt, feketével kombinálva)
  5. Elég volt a karburációból, a szívatást még a motoroknál sem szeretem...
  6. Max egyszer kerülhette meg a Földet
  7. Épeszű távolságon belül legyen

No, és ekkor már megint csak 3 darab maradt. Kettő ezekből igencsak az utolsó pont határán mozgott (650 km körüli távolságokkal, az sem mindigjó, ha nagy az ország, ahol élsz), és kacérkodtak a 3-kal is, noha csak 30 ezer körül futottak. Így maradt a nyugat-hesseni táltos, ami "csak" a 6-os pontot feszegette a maga 45 ezres futásteljesítményével. Bár Bismarck is 43 ezren túl volt már, mikor hozzám került.

Így április hetedikén béültem a Scharnhorst fedélzetére és számtalan csomós sebességgel magam mögé parancsoltam 180 km-t, hogy megtekintsem, méltó-e a paripa egy áldomásra.
Mivel a csalókkal futott széria tényleg teljesen kivert belőlem minden lelkesedést, így nem fogok ódákat zengeni, ajnározni, himnuszokat költeni. Úgysem ez a szakmám.

Maradjunk annyiban, hogy tetszetős a vas. Nekem legalábbis. És, ugye, ha már magamnak veszem, ez nem egy elhanyagolható érvelés. Ez sokat nyomott a latban, hogy nem az utódmodelljét vettem, az sokat bukott a megjelenés terén. A fényezett és krómozott elemek vastagon jobb állapotban vannak, mint Bismarck volt, amikor megvettem.
Leszámítva a törvényes minimum profilmélység kb felére koptatott gumikat, ami a tegnapi esős hazaúton fogcsikorgatóan gyalázatos élmény volt, és az ehhez bónuszban adott, jól érezhetően "reteszelő" kormánycsapágyat (szerintem simán a gyári még), jól egyben lévőnek tűnik a vas.

Bár a kapcsolat szó szerint nem indult "felhőtlenül", sőt, helyenként feltűnően borult, és ingatag-sikamlós volt, végül azért itt áll most a ház előtt a "Hajnalcsillag", másképp Morning Star, vagy németül Morgenstern, vallásos régebbi érettségizetteknek, akik még tanultak latint: Lucifer.
Hogy melyik verziót fogom használni, még nem tudom, de nem lehet véletlen, hogy a youtube-on lucim.fere néven vagyok regisztrálva :D Ez is csak most jutott eszembe, ahogy ezt itt írom...


photo_2024-04-20_18-32-40.jpg



photo_2024-04-20_18-32-39.jpg


Amiről az egyik első fordításomat csináltam, ami utólag visszaolvasva üvölt az újrafogalmazásért:

A második metrikus Road King a Kawától, a VN 1600 Classic Tourer, szerencsésebb piacokon Nomad.
Vidék és NaNa kedveli ezt.
  • NaNa
  • Vidék
  • Szegecs
Hozzászólnál? Jelentkezz be...