A Motorvásárlás "12 pontja"

Ezt a blogot annyira letitkosítottad szerintem, hogy most senki nem látja... vagy mi...

Hmm hmm... szétnézek

Most már jónak kell lennie

Maradok papné lányanal

Nekem látszik. Jó kis lista. Beleírnám még a fokozatosság elvét, hogy ne pont egy busával kezdjünk, ha előtte csak a mustang nyerített a lábunk közt

A 4-es pont erre is céloz

Ezért írtam, hogy ki kell próbálni

Megtanuláshoz kevés a kipróbálás. Az 1400-as kawaninja kezesbárány városi tempónál, akkor vadul meg ha megtéped a száját az autópályán, és azzal a sebességgel már igen rendesen lehet pofára esni rutintalanságból. Kipróbálni űbercuki a vas pár utcán át, de a vadmarha amikor az ilyen jóindulatú vasakkal elkezd janizni, (mert húdekirályjóindulatú, csak épp a kezeléséhez hülye) gyorsan eltalálhat vele a temetőig...

Jó, mondjuk nem ez az alapeset, de csajoknál főként előfordul az, hogy egyik nap ez tetszik, másik nap meg másik....

igen de a próba még mindig több mint a semmi, miért lenne jobb az hogy ki sem próbálja csak lát egy képet (rosszabb esetben) és eldönti hogy ezt akarja

Én nem tököltem vele ennyit: leérjen a lábam és kényelmesen már tudjak vele előzni és ne chopper legyen. Kiválasztottam néhány eshetőséget, aztán épp tök véletlenül bekerült egy GS elém és megkértem a gazdit, hogy csak hagy üljek rá. Rájöttem, hogy méretileg tökéletes és ezek után csak ilyet kerestem.
Nem érdekelt se a színe, se a márkája, de dobott egy kicsit a keresésen, hogy van e bukócső, avagy doboztartó de ezek mind másodlagos kérdések voltak már.

De te praktikusan gondolkozol, és nem nőiesen!

Jóvanna Félreprogramoztak!!!

Én inkább meg sem szólalok.... Bár a régi, olcsó és tetszik pontokat betartottam.

Régi, olcsó, nagy köbcenti = sok ikeázás

Ömm pironkodva bevallom nem értem mit takar az ikeázás kifejezés Felhomályosít valaki?

Suzanne, megtanulsz szerelni! Mint az ikea bútornál, csináld magad!

Ja vagy úgy Oké, amúgy így már ismerős a kifejezés, csak azt hiszem már túl fáradt vagyok Amúgy egyelőre a gyertyákon kívül nem volt baja, azt meg egész gyorsan meg lehetett oldani Remélem így is marad kopp-kopp-kopp.

Az eredeti témához hozzászólva, biztos sokan nem ajánlották volna kezdő motornak a ZiZit, de nőből vagyok és beleszerettem. Megfizethető árú motorok közt kutakodva, csak érte dobbant meg a szívem és bevállalok miatta egy kis szenvedést így az elején (Megfordulásoknál pl. továbbra is izzadok vele ,de le nem cserélném ) És amúgy szerintem ez a fő pont.Szeresd!ÉS akkor úgy is össze szoktok (több-kevesebb idő alatt) Én már kezdem látni a fényt az alagút végén (bár elég messze van)

no, akkor én vagyok az ellen- és elrettentő példa Valahol megírtam már, hogy hogyan lett a Baglyom, most visszakerestem, íme akkor ide is - ne az én példámat kövessétek Nem, hogy ráültem, kipróbáltam volna ŐT, még más motoron is csak utasként ültem a tizenéveskori átsimsonozott nyártól eltekintve

(a fecsegőből idézve)

"Hát nálam ez a nagy szerelem úgy történt, hogy fogalmam sem volt róla, milyen motort akarok, csak azt tudtam, hogy feketét
Marhára szerelmes voltam a Hayabusába természetesen, de arra se pénzem, se 9 életem nem lett volna, szóval szóba se jöhetett De azért mégis valami dögös, leborított sportmotort akartam (megjegyzem, motorozni nem tudtam, jogosítványom sem volt). Ezekből viszont az én zsebemhez mérten csak idősebb, valószínűleg széthajtott darabokat kaphattam volna, meg ugye finoman célozgattak is rá ismerősök, hogy nem pont nekem, kezdőnek való lenne az ilyesmi motor... Terelgettek a túramotorok felé, akkor kezdtem átszeretni a GSXF 750-be ( az, hogy Suzuki legyen, közben nyilvánvalóvá vált, mert szinte minden ismerősnek az volt és nagyon dicsérték - meg az ára miatt is), de az is idomos, amiről megintcsak lebeszéltek, meg minek elsőre 750-es.
Nagy sóhajjal lemondtam az idomos motorról és hát innen már nem volt túl nagy választék: Bandit vagy GS. Aztán az exem és a motorkereskedős ismerősünk szépen összerakták nekem, hogy első kezdő motornak GS 500-ast kell vennem, mert naked motor, nem túl kicsi, nem túl nagy, strapabíró, igénytelen öszvér, ráadásul az új árát is éppen akkor akciózták le 1,2 millióra, tekintve, hogy a karburátor-EU norma ütközés miatt épp beszüntették a gyártását - már csak a feketéről kellett lemondanom, mert már csak kék-fehér volt belőle... hát ez a lemondás volt a legnehezebb, mert oké, ne legyen sport, ne legyen idomos, ne legyen 750-es, de akkor már fekete se????? Ex megígérte, hogy átfényezteti nekem, de ezen ne múljon már... megadtam magam.
Szomorúan mentem papírozni, mert hiába új motorom lesz, de semmiben sem olyan, mint amiről álmodtam... a motorkereskedős srác leültetett, hozta a szerződést, papírokat, paksamétát, mindent, de mielőtt elém tette volna, mondta, hogy nem akar összezavarni, de előző nap behoztak egy használt GS 500-ast... 1,5 éves, 5000 km van benne, 8 kilót szeretne érte a gazdája, mert máris kinőtte, nagyobbra vált, ráadásul március van és ő gyorsan túl akar adni rajta, garázsban tartotta, szervizelte, szalon állapotú motorka - ÉS FEKETE!!! Közben odasétált a sorban álló motorokhoz és kezdte kitolni a Baglyot, és nekem akkor, abban a pillanatban megdobbant a szívem, és tudtam, hogy ő az enyém!!! 2 nap múlva elhoztuk
De a szerelem valójában nem itt kezdődött még, mert eleinte kissé tartózkodó volt a viszonyunk, én inkább csodáltam őt, ő meg megadóan tűrte a bénázásaimat... HATALMAS motornak tűnt nekem, nehéz volt, eleve az egész motorozás sokkal nehezebb volt, mint számítottam rá, sokszor elkeseredtem, hogy nem is fog ez nekem menni, sokszor úgy éreztem, hogy még motor is ellenem van, aztán ahogy megtanultam kezelni őt, kezdtem belejönni a motorozásba, úgy kezdtem egyre nagyobb szerelembe is esni vele... és mostmár imádom, és remélem, hogy ő is engem, gyönyörűen szépségesnek látom, már nem a közlekedési eszközt látom benne, hanem valami egészen mást, többet-szebbet-jobbat, mintha élőlény lenne vagy mi, és nem adnám oda semmi pénzért senkinek És tudom, hogy a legjobb döntés volt ŐT megvenni, már nem is akarnék se nagyobbat, se erősebbet, se idomosat, se semmilyet, Ő az én motorom és kész És megcsodálom gyönyörködve az 1800-as Intrudereket például, mert a sportmotor rajongásom múltával inkább a cruiserek felé kezdett tendálni az ízlésem, de azok nem nekem való motorok... legalábbis MÉG nem
Szóval ilyen ez a szerelem, nálam menet közben jött meg "

Húúú, ez jó amit mondott a Witch, hogy meg kell legyen a kémia is a vassal!. A szívdobbanás! Na, nekem van valami elbaszott fixációm, mert nekem akkor dobban meg rendszeresen a szívem, amikor bánatosan ácsorgó öreg nagy vasat látok szétborítva mellette két vödör alkatrésszel. Jó, mondjuk egyik vasam se került többe 100 e Ft-nál ennek örömére, de az utána következő ikeázós éveket azért nah, hát kihagytam volna.... De a százezer az biza százezer volt akkoriban és én meg csak azt tudtam megengedni magamnak.

Összességében nézve azért annyira szarul nem jártam, mert néhány dolgot sikerült megtanulni meg szép lassan lábra álltak a kicsikék és nincs törlesztőrészlet még húsz évig.

A neked való motorodat be kell vonzani ...

Én csak ráültem, ki nem próbáltam a Zümit. Jah igen, alig ért le a lábam. Szóval utánfutón ment a haverhoz, mert még tél volt. De volt szerelem, meg kémia. Én egy pontot tennék még hozzá és talán az lehetne inkább a +1. A motor ára a felszerelésén felül jelenjen meg. Igen, előbb kell felöltözni és utána motort venn. Jó esetben már a jogsiszerzéshez is meg kellene lenni mindennek, vagy legalább a nagyjának. Én ezt nagyon fontosnak tartom. Sokan követik el azt, hogy van 3-500 ezrem, akkor abból veszek egy vasat 250-450-ért, hogy azért a nevemre irathassam, aztán meg jó lesz a tescós sisak és a strandpapucs. Nem helyes hozzáállás. Uff.

Na, akkor én is mesélek, világéletemben fekete blokkos motort szerettem volna. Volt egy álmom úgy 10 éve, egy full fekete motorral mentem egy olyan utcába, amilyet még sosem láttam. Két éve besétáltunk a RB-ba, szigorúan csak nézelődni, mert már nagyon hiányom volt és épp egy jószág sem nyerített otthon, csak a négykerekű esernyőben egy fél ménes. Na mindegy. Bementünk, elkezdtünk szétnézni, a második sorig jutottam el, ott elcsöppent a nyálam és kővé vált a lábam és éreztem, hogy EZ AZ A MOTOR! Akkor még semmit nem tudtam róla, csak azt, hogy Vele mentem abban a bizonyos utcában. Hívott az eladó, hogy nézzem meg ezt meg azt, ez jobb áron van, fiatalabb, kevesebbet futott, etc. szóval mindenhogy próbált elcsalni, de én akkor már nem láttam más motorokat. Rá sem ültem, de tudtam, hogy Ő a tökéletes. Hívott a párom, hogy menjünk haza, én meg csak álltam és számolgattam fejben. Aztán egy hét múlva visszamentem. Két hét múlva ismét, azóta nekem nyerít! És én vagyok az, aki 300 km után is simán lepattan a motorról. Mert nekem tökéletes.

Na jó,leírom én is,hogy fentebbi hozzászólásommal mire gondoltam,bár lehet,hogy korábban már említettem. Nálam úgy történt a motorom kiválasztása és megvásárlása,ahogy az idők (évtizedek)folyamán magam sem gondoltam volna,illetve ahogy a képzeletemben azért mégis lejátszódott. Jómagam 12 évesen kezdtem el motorozni,kezdve egy Simsonnal,majd MZ-vel.Sokáig nyűttem mindkettőt. Kb. 15-16 éves koromban alakult ki az a kép a fejemben,hogy pontosan milyen motort is szeretnék a jövőben.Mindig is klasszikus,motorkinézetű motort láttam magam előtt,illetve alatt.Imádtam gyerekként nagytatám Komarján és Csepel-Méray-Puch öszvérén lógni amikor csak náluk töltöttem az időmet.Kanadába mentem dolgozni 2000-ben,négy évig nem volt alkalmam motorozni.Mivel jól kerestem ott,és az eszem akkor is egy jó motor megszerzésén,és a motorozáson járt,emelett 2000 után indult gyártásba az új fejlesztésű Triumph motorok közül elsőként a Bonneville,egy szempillantás alatt felismertem benne a tinédzserkori elképzelt motorideálomat.Három éven keresztül jártam a helyi Triumph kereskedésbe,ráültem,nézegettem,tesztvezetésekre és motorkiállításokra jártam,elolvastam az összes újságcikket róla.Amikor a kereskedésben először ültem rá,előjött az érzés egyből,hogy igen,erre vártam,ezt kerestem.Megkerestem az árát,majdnem vettem először egy használtat,de mégis egy új mellett döntöttem,mivel készpénzben fizettem ki,jelentős árengedményt kaptam (majd 2000 kanadai dollárnyit).Mikor haza kellett jönnöm,eladtam.Hazatérve Pestre költözvén véletlenül az akkori Triumph kereskedés közelében albérleteztem,gyakran eljártam oda,és 1 év múltán bekerült eladásra a jelenlegi motorom.Nem vacilláltam,rámartam,mint tyúk a takonyra.