A jósálom 2. rész

Írta Yamina a Gurulások, miegymás blogban. Megtekintés: 1284

Tehát ott tartottunk, hogy jött az erdész. Ahogy mentünk tovább, mindenféle kerülők kerültek az utunkba, hol elkanyarodunk erre, hol arra. Hol egy vízmosás állta utunkat, hol fákért kellett még menni egy kanyart, valahogy nem volt egyenes az út. A gyerekei elég nyafkák voltak és egyre nagyobbak lettek, egyre kelletlenebbek mindenben, láthatóan gyorsan nőttek és öregedtek - a nemük nem maradt meg, hol ezért, hol azért nyafogtak, végül valahol elmaradtak útközben. Egy tisztáshoz értünk, és megláttam egy csomó csövet, félig megmunkált faágakat. Eszembe jutott, hogy itt a hegyek között sárkányrepülővel is mehetnék tovább, és régen ezekből a csövekből építettek az első sárkányrepülősök sárkányt, és biztos nekem is menne (Fényszínház alapítás). Az erdész nekiállt segíteni az építésbe. A rusnya csövekből végül valami hájtek üvegszálas csöves sárkányrepülő lett, és felvittük a hegytetőre. Egész végig borús idő volt mióta az erdésszel voltam, de ahogy felértünk a hegyre, kiderült a nap, és valami csodálatos tájkép fogadott. Délutáni napsütés, végtelen szépségű sok erdő, gyönyörű szép szál egyenes fákkal. Ott álltam leesett pofával és bámultam a tájat. Az erdész noszogatott, hogy kész a repülő, menjek.... Emlékszem ahogy állt és tartotta mögöttem a sárkányt. Előttem a hegytető hirtelen véget ért, szédítő mélységgel, de nem fenyegető szakadék érzéssel, hanem hívogató térrel. Gyönyörű szép idő volt, aranyszínű fények, kellemes langymeleg és éreztem hogy kellemes szél fújja az arcomat amivel tökjól lehet repülni (valamikor tanultam siklóernyőzni meg azzal arányosan meteorológiát is, ebből jött gondolom az álombéli következtetés).

Na és ekkor felébredtem. Azóta várom ennek az álomnak a folytatását.
Rendszeresen álmodok egyébként repülést, gyerekkorom óta. Úgy néz ki a dolog viszont, hogy eszközök nélkül. Kicsit koncentrálnom kell és elemelkedek, a tenyeremmel és a talpaimmal koordinálom a sebességet és az irányt. Baromi jó.
Igen, Bae, én is gyanakszom, hogy ki az erdész.

2014 Augusztus 15

Szegecs, Mamóca, ekime6 és 4 további tag kedveli

Vidék 2014 Augusztus 15
De jó!
Amikor álmokat jelenítenek meg pl. filmeken, általában erdőkbe helyezik a helyszínt. Én nagyon ritkán álmodom erdőbeli jeleneteket, talán tízszer volt életemben. Legtöbbször városban vagyok, menekülök, vagy üldözök valakit, de álmodtam már árvízzel is, a legtöbbször vonatozok, fokozatosan rozogává váló vágányokon ("más irányítja az életedet"), de ha annyiszor dobták volna le az atombombát, ahányszor én azt álmodtam, már bakteriális élet se lenne a Földön. Sokszor volt, hogy annyira rosszat álmodtam, hogy nem mertem visszaaludni, pedig tudatos vagyok ébren az álmokkal kapcsolatban, és ez gyakran álmomban is sikerül.
Egyszer álmodtam ilyet: amikor leküzdöttem, hogy a mozdonyok összepréseljenek, jött az infó, a nagy víz mellett lesz egy megbeszélés, ahol beszélnek majd a félelmemről. Megköszöntem az infót, és amikor visszaindultam a váróterembe, véget ért az álom. Amikor a démon nem tud megfélemlíteni, akkor elkezd a tudatodra hatni. Ha arra se tud, jön a hízelgés, a fenyegetőzés, zsarolás stb. Kiderült, Balatonfűzfőre mentem volna vasúti konferenciára (akkor még egyetemistaként), és lerobbant Életem Pici Párja. Nem sokkal később megtudtam, hogy pont a félelemről szóló dolgot nem szabadott hallanom, és Odaátról közbeléptek... egy villamos hibát tudtak legegyszerűbben generálni...
Az álmok mindig szimbolikusak. Én is szoktam repülni, ez állítólag azért van, mert az agy időnként leellenőrzi, van-e talaj a talpunk alatt, és ennek hiányában jön a repülés illúziója.
Sokszor van még hosszú hajam álmomban, és néha motorozok, ritkán autózok is... és mindig egyre kisebbek alattam a járgányok, végül tekerni kell őket, a legvégén meg gyalogolok... nemrég, kb. fél éve azt álmodtam, hogy megvan a Czetkám, és ez tök természetes, felülök rá, és megyek vele, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ugyanolyan nehéz volt berúgni, ugyanúgy húzott, minden ugyanolyan volt. És még fater se hőbörgött, nem úgy, mint élőben...

Szegecs, ekime6 és bae kedveli ezt.
bae 2014 Augusztus 15
"Az erdész noszogatott, hogy kész a repülő, menjek...." Na innen úgy beleéreztem az egész történetben ,hogy már azt is éreztem ,hogy simítja az arcom a szél Annyira jó volt!! Köszi az élményt!!!
És igen kész a repülő ....... bár repül még ha nem is extra biztonságos ,de NE FÉLJ REPÜLJ !!!!!

Szegecs, ekime6 és Yamina kedveli ezt.
Yamina 2014 Augusztus 18
Igenisértettem!

Szegecs és bae kedveli ezt.
Mamóca 2014 Augusztus 26
Én is gyakran repkedek álmomban, bár az inkább lebegés! - viszont nagyon kellemes érzés. Buszt szoktam még gyakran álmomban vezetni, lehet hogy előző életemben egy Zeppelin sofőr voltam???

Mina, az erdészek nagyon jóképűek......

Szegecs, bae és Yamina kedveli ezt.