21/2019 Vickancs Fotoblog - költözés közben is csak a motorozás

Mehettél volna motorral a fűszertartóért...

Mi 3 éve költöztünk. Tavaly már a pincébe kötött ki az a pár doboz, ami azóta sincs kipakolva. És valószínűleg már marad is ott. Ami 3 éve nem kell, nem hiszem, hogy fog még. Persze ki sem dobjuk, mert nem dobunk ki semmit

Egyszer egy akkor 80 év fölötti bácsi megfogadott a cimborámmal, hogy segítsünk neki költözni, mert összeugrott a családjával. Életre szóló, döbbenetes tapasztalat volt. Én akkor megfogadtam, hogy ha lesz még egy kis eszem, kidobálok, elajándékozok mindent, amit a gyerekeim nem kérnek kifejezetten. Szar dolog egy álló éven át takarítani az összegyűjtött hulladékot egy halott hozzátartozó után. Így járt unokatesóm is nagynénémmel

Én a Konmarinak köszönhetően elég sok mindentől megszabadultam. a legnehezebb a könyvektől volt megválni eddig, mert egész életemben azt tanultam apámtól, hogy a könyv szent, azt tisztelni kell... aztán ránk hagyta az egész könyvtárát, amiben nyilván rengeteg jó könyv volt, de nem az én érdeklődésemnek megfelelőek. Egész életemben rakosgattam őket. Aztán amikor elkezdtem Feng Shui könyveket olvasni,már ott is írják, hogy a könyvek nyomasztóak tudnak lenni, mert állandóan ott látod a szemed előtt (vagy nem, mert 3 sorban vannak a könyvespolcon), és mindig az jár a fejedben tudat alatt, hogy el kellene olvasni őket.
Konmari meg azt mondja, hogy ami nem okoz örömet, attól meg kell válni. Hát tavaly 8 doboznyi könyvet vittem el az adományboltba. Valakinek majd örömet okoznak. Azóta csak egy könyv hiányzik közülük, de igazából az is 20 éve megvolt és nem olvastam el... azóta letöltöttem PDF-ben, hogy ne hiányozzon, de még mindig nem olvastam el.

A könyveimet át akarom válogatni mihamarabb, mert van 5-6-7 - tehát sok - doboz tele a könyveimmel. Persze ezekből max 2 doboznyi, amit szeretnék megtartani. Van rengeteg pedagógiai könyvem is, amit tesómmal átválogatunk. Ő tanár/tanító - aki a pályán maradt, én elhagytam, így már nekem nincs szükségem rá, eddig folyton egymástól kértük kölcsön ezeket.
Ja és karácsonyra célzásképpen E-book olvasót kaptam a páromtól, hogy hagyjak fel a könyvvásárlással. A kapott eszközön 8000 db könyv fér el.

A napokban volt egy beszédem Söndörrel. Ugye itt a vastelepen a helyzet változatlan, sőt, mondhatni szarabb, mint bármikor... most már gyűlik a műanyag is. A cuccaim fele már Bián, de még mindig tőlem nem lehet elférni... Ez a beszólás kihozta belőlem az állatot, és azt találtam mondani, hogy oké, elviszem a maradék vackaimat is záros határidőn belül, amint ajtó kerül a házra, de aztán gondolkozz el azon, ha egyszer itt hagyod ezt az életet, mit fogsz a gyerekeidre hagyni: ezt a vastelepet, ami nekik egy fillért nem ér, csak költség lesz, hogy elvitessék a dolgokat? Kb egy, másfél évnyi feladatot és többmilliós költséget hagysz rájuk ha mindezt el kell takarítaniuk.... vagy csak értéken alul tudnak szabadulni a háztól, mert ezzel ember nem fog akarni foglalkozni. Úgy nézett rám, mintha azt mondtam volna, holnap meghalsz. Válasz persze egy hang se volt.... Ilyenkor mindig én vagyok a szemét bunkó, és nincs hozzám szólva...
Hogy én mennyire költöznék már...

Kitartás. Egyszer megjön, ha szeretnéd, akit szeretnél...