19/52 A nyúlon túl

Úgy kezdődött az egész, hogy a szomszéd kislány húsvéti nyuszija átbújt a kerítés alatt, és boldogan legelte a mi füvünket. Minket nem zavart, szeretjük az állatokat, de a szomszédék szerették volna, ha hazamegy. Párszor sikerült hazakergetni, meg volt, hogy a szomszéd átjött érte és fülönragadta, úgy vitte haza.

Aztán amikor már ez sem segített, hátravittem a kutyát pórázon (ti. a kutya addig a kert másik felében volt elzárva), hogy majd jól ráijesztünk a nyuszira. Amikor Szutyi felé kapott, megrántottam a pórázt. A nyúl a füle botját sem mozdította.

Most ott tartunk, hogy a nyúl itt lakik nálunk. Nemcsak, hogy a kutyaól előtt rágja a füvet boldogan, és a kutya nem mer hozzányúlni, hanem már elért a garázsba, és a motorok alatt szórja a bogyókat. A gazdája azt mesélte, hogy néha, éjjel kettőkor szokott találkozni vele a kertjükben, amikor a munkából jön haza.