Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. Megyek haza, az iszonyat széles kocsibejárómban egy taxi áll keresztben. Megállok még az úton, kiveszem a táskámból a diktafont, felvételre kapcsolok, s odasétálok a taxishoz. A taxis telefonál. Odaszólok neki a legkedvesebb hangomon, hogy legyen szíves elállni a kocsibejárómról. Erre félvállról undok hangon odaveti, hogy utasra vár. Meg egyébként is nem látom, hogy éppen telefonál?

    Ráparkoltam az autójára de úgy, hogy az útra nem tudott kijönni a kocsimtól, a fáktól se előre, se hátra, a járda meg keskeny, így azon sem fért el. Kiszálltam a kocsimból, bezártam az autót, besétáltam a házba. Ledobtam a ruháimat, s bevágtam magam a kádba.

    A házam elég fura építésű. Az utcai frontra nyílik a konyha meg a fürdőszoba ablak. Úgy gondoltuk, hogy a nappaliból meg a hálóból inkább a kertet szeretnénk látni. Szóval döglök a kádban, áztatom magam a melegvízben, beszűrőik az utcazaj. Csengetnek. Kimegy az asszony, ott áll a kapuban a taxis, s mondja, hogy szeretne elmenni, de nem tud. A férjem most nem ér rá, mondta a nejem a létező legundokabb hangján, s azzal ott is hagyta a szerencsétlent.

    Eltelik egy fél óra, hallom a nyitott ablakon keresztül, hogy megérkezik egy autó. Persze a kádból nem látok ki az ablakon, így felálltam, s óvatosan kilestem. Egy rendőrautó állt a ház előtt. Megint csengetnek, megint kimegy az asszony. Még az előzőnél is undokabb hangon, valami egészen valószínűtlen flegmasággal arról biztosította a rendőröket, hogy ő nem vezetheti a férje autóját, pláne nem állhat be vele a kapun, s azzal ott is hagyta őket.

    Kimásztam a kádból, felvettem a pálmafás lötyögős térdnadrágom, strandpapucs, szalmakalap. Rátűztem a mobilt meg a diktafont a kisgatyára, s kezemben egy sörrel kisétáltam a kapuhoz. Bemutatkoztunk, lefutottuk az udvariassági köröket. Mondja a rendőr, hogy el kellene állni, mert nem tud elmenni a taxis. Én meg mondtam a rendőrnek, hogy márpedig én nem fogok elállni a saját kocsibejárómból! Erre a taxis azt mondta, hogy akkor elszállítatja az autómat. Erre azt mondta a rendőr, hogy abból szerinte baj lesz! Egyébként is csak a saját költségére teheti meg, mert ez nem a rendőrség dolga.

    - De miért nem áll el az útból? - kérdezte tőlem a rendőr. - Már megittam egy sört - lötyögtettem meg a majdnem üres dobozt. - Öt métert azért mehet azzal az autóval - mondta megoldást keresve a rend őre. - De hát miért nem állt el a taxis, mikor szóltam neki, hogy útban van? - kérdeztem. - Nem szólt! Csak rám parkolt! - üvöltötte a taxis magából kikelve.:mad:

    Ekkor leakasztottam a nadrágomról a diktafont, s visszajátszottam az érintett részt. A taxis megsemmisült.:p

    - Semmiképp se üljön autóba, ha ivott! - mondta hangjában némi színpadias komorsággal a rend őre. - Akkor hazamegyek - mondta a taxis.

    Ekkor fogtam a mobilomat, és felhívtam az egyik barátomat. Kihangosítottam a telefont: - Te Sanya! Mennyiért vinnél le nekem egy autót Debrecenbe? - Á, most nem arra megyek - jött a válasz. - Hová mész? - Miskolcról kell elhoznom egy kocsit. - Nekem az is jó lesz, ha oda viszed, majd rád csörgök, ha aktuális.

    Elraktam a mobilt, és odaszóltam a taxisnak: Na most próbálj meg hazamenni! (A rendőrök helyeslően bólogattak.)

    Ott ült a taxis a kocsijában a ház előtt. Olyan fél nyolc felé engedtem el. Másnap reggel!


    Nem ma történt!!! Csak most jutott az eszembe!!:D
    Szegecs kedveli ezt.
  2. Negyedik nap! (Egyben az utolsó):csam:
    Reggel 8-kor ébredtem,kinéztem az ablakon,és örültem hogy nem esik, elkezdtünk készülődni indulás haza, sajnos ez a utolsó napunk. Felpakoltuk a motorokat,és elkezdett szakadni az eső, na ez nem jó mert van még 680km hazáig, reménykedtünk hogy nem végig esőbe kell motoroznunk.Felvettük az eső ruhát és elindultunk, Az enyém ami nem volt olcsó bírta vagy 150 kilométert míg a haveromnak kb 50-et és átáztak, ezeket sem arra gyártották hogy órákig bírják,rohadt nagy esőbe, így a bőr ruhám is kapott egy kicsit(ami aztán három napig száradt,és tökre kifehéredett a sós levegőtől) Úgy néztünk ki mint egy vert sereg, a csizmámra zacskót húztam, a kezemre meg a kutakon lehet találni tankoláshoz védőt hogy ne legyen büdös a kezed. haladtunk vagy 150km-et így, közbe nagyokat csúszkáltunk ,volt hogy keresztbe fordultam, na egy kicsit már idegesített az eső,szerencsére haverom jelezte hogy álljunk félre,nem bírja tovább!!Ezidáig nem sok kocsit láttunk, szerencsénkre, elindulás után beértünk egy elég forgalmas útra, ahol már a horvátok nem voltak velünk túl barátságosak, mindegyik megmutatta hogy ők gyorsabbak, bevágtak elénk,ami esőbe nem egy jó dolog,ami még nagyon zavart hogy a kanyarokba mindenhol felmarták az utat és ez baromira csúszott.
    Több horvát leszorított, és egy buszos marha úgy ment el mellettünk hogy ha nem kapom el a kormányt nekem jön,persze szemből előzte a kocsikat!!Na ezt kiheverve némi pihenés után tökig elázva jött megint egy barom horvát buszos és le szorítót mind a kettőnket, gondoltam na ezt nagyon arcon vágnám, Ekkor meg untam az egészet ,félre álltunk egy ebédre, ahol a vendéglős, igencsak kivolt borulva tőllünk mert a vizes ruhákat a teraszon hámoztuk le magunkról, ez nem tetszett neki, minden percbe jött és takarított utánunk, az ebéd nem volt jó de meleg étel lévén nem válogattam,(drága is volt) Elindulás után félreálltunk tankolni,és láss csodát az egyik barom horvát ott áll a kúton aki leszorított,elindultam felé hogy nagyon arcon vágom, mire elszaladt, és a kocsiját nővel együtt otthagyta, szerintem akkor jött vissza amikor mi elmentünk. Útközbe még találkoztunk a buszossal de nem mert meg állni, pedig igencsak szívesen beszéltem volna a fejével, úgy finoman bele vertem volna egy nagyot!! Karlovácig felmotoroztunk, és itt rámentünk a pályára tudtuk hogy nem olcsó de már szerettünk volna haza érni, A pályán haladva egyszer csak el állt az eső,és gyönyörüen sütött a napocska, aminek baromira megörültünk, így napsütésbe elértük a magyar határt,ahol gyorsan átengedtek minket.
    Magyar oldalon ismét egy tankolás, és némi pihenés után elindultunk Budapest irányába az M7-esen, ahol már alig vártam hogy téphessem egy kicsit, góóóóó ,na ezért elkezdett enni a kicsikém, így siófoknál megint tankolás,és nyomás tovább!! A nyugatit vettük irányba mondván kint vannak a haverok, és gondoltuk bemegyünk kicsit dumálni velük. Megérkezésünk nagy ovációt váltott ki, sokan örültek nekünk, de volt aki tette a rossz megjegyzést mert irigykedett hogy mi hol voltunk. Élménybeszámoló a haveroknak, fénykép mutogatás, mindenki ámult és bámult, és sokan mondták ha megyünk megint jönnek ők is!! Ezek után irány haza, forró fürdő, feküdtem a kádba egy fél órát, aztán alvás!!
    Másnap láttam hogy szegény motorom mennyire koszos így lemostam!!

    Mai motorozás kb 700km:csam::csam:
    Hőmérséklet, Horvát oldalon 15fok, magyar oldalon 15-20 közt

    Annyit hozzá tennék, ha valaki most megkérdezné van e kedvem menni, azonnal elmennék!! Tavasszal elmegyek megint!!:p:p
    Köszönöm hogy el olvastad! Remélem élethűen le tudtam írni!!

    Fotók!
    http://picasaweb.google.hu/108903294890796132747/MontenegroiTura?feat=directlink#
    Szegecs kedveli ezt.
  3. Harmadik nap!:csam::csam::csam:

    Reggel nyolc körül ébredtem, kinéztem az ablakon és nagyon erősen sütött a nap, mondom is a haveromnak gyerünk fürdeni, irány a tenger part, fürdőnaci póló, törülköző, és megyünk pancsizni, 30-fok van!! A döbbenet ült ki az arcomra amikor megláttam hogy hol parkoltunk le este a motorokkal, hát láss csodát egy kivi liget alatt, a kivi úgy lógott mintha csak rám várna, a háziak azt mondták csak nyugodtan és szedtem párat, nagyon finom volt.
    Reggeli a strandon 4 euróból ettem és ittam!!Délig fürödtünk, napoztunk, és néztük a csajokat, mivel nem akartunk többet úgyis délbe indulunk(pedig lehetett volna csajozni mert nagyon néztek minket, ötször több nő van mint férfi!!)
    Indulás délbe horvát ország Split felé vesszük az irányt,végig a tengerparton,útközbe egy ebédelés lazannyát ettem és elmondanám ennyire finomat még olaszba se tudtam enni!!
    és egy nagy korsó sört legurítottunk utána, a rendőrök megálltak mellettünk, és megkérdezték elég hideg?? Mire mi igen nagyon jó sörük van!! köszöntek és mentek tovább!!( tudni kell hogy Montenegróba egy sör engedve van, és gondoltuk mire horvátba érünk úgyis kimegy belőlünk)A tengerparton motorozás nagy élmény, mindent látni akartam, Aki még nem járt ezen a környéken az nem tudhatja milyen gyönyörű a Kotori öből, na itt elidőztünk egy kicsit ami a fotókon is látszik, térképet nézegetve rájöttünk hogy legalább 150 kilométer volna mire megkerülnénk,(ha több időnk lett volna körbe megyünk) így láttunk kompot gondoltuk megnézzük mibe kerül, irány vissza a komphoz, és 1,50-ért átkeltünk a tengeri szoroson.Montenegróba az emberekről rosszat mondani nem tudok, mindenhol előzékenyek, segítőkészek voltak, sajnáltam nagyon hogy el kell hagynom ezt az országot!!( de ide még vissza fogok térni, ez biztos) Határon pár perc és robogtunk tovább a Horvátok felé. határon ismét kicsi vacakolás,mert ők már csak ilyenek,mindent elkértek még a motorok papírjait is, ez van.A Horvátoknál aztán találkoztunk érdekes emberekkel mindegyik gyorsabb akart lenni mint mi,nem akartak engedni előzni, ezek gyárilag parasztok mind szerintem ahogy már korábban is tapasztaltuk,Volt aki leszorított és közbe röhögött nagyokat, aztán mikor megmutattam neki az öklöm elengedett!! Az utak minősége már nem olyan jó mint Montenegróba! Estére értünk Splitbe ahol nem találtunk szállást mert senkivel nem tudtunk beszélni,csak a saját nyelvükön beszélnek,Körbemotoroztuk a fél várost de semmi érdekeset nem láttam, majd irány karlovac irányába, gondoltuk útközbe találunk valahol szállást,volt is rengeteg de mindenhol azt mondták teli van, így értünk el sinj városába ahol ettünk egy hambit ami akkora volt mint a fejem, valahogy begyűrtem mert éhes volta, na itt már 10euró volt egy hambi és egy fanta, de szállást itt se találtunk, ami még jó sztori volt hogy végig mentünk egy szűk utcán ahol bárok voltak és rengetegen buliztak, és a haverom a mocinak az oldal táskájával fellökött egy fickót székestől, így gyorsan el kellet jönnünk mert igen sokan indultak utánunk, mi ezen nagyot nevettünk. Pár kilométer után találtunk az útszélén egy motelt ahova becsengettem és egy mamika kijött pizsibe és megalkudtunk 10euróba /szoba!! Fürödtünk, és átdumáltuk a napot, ma nem mentünk sokat csak 350km-et de az alvás jól esett!!

    Mai motorozás 350km:csam::p
    A hőmérséklet 30(Montenegróba) 20( Horvátoknál) fok közt volt!!
    Folytatás holnap!!
    Fotók!
    http://picasaweb.google.hu/108903294890796132747/MontenegroiTura?feat=directlink#
    Szegecs kedveli ezt.
  4. A túra második napja!:csam::csam::csam:

    Reggel 8 körül ébredtem, kidobott az ágy, nem bírtam már aludni annyira mehetnékem volt.
    Kinéztem a mocikra és az emberünk aki vállalta a motorok őrzését valóban ott volt és figyelt a mocikra!! Na ezen nagyon csodálkoztam!!
    Egy gyors tusolás, öltözés és irány reggelizni Sarajevo bazársorára ahol minden megtalálható,a papucstól a géppisztolyig(,na azt nem vettem).Kinéztünk egy jó muszlin éttermet ahol nem éppen reggelinek valót rendeltünk, húslevest, és egy nagy birka sült husit mindenféle finomsággal. ez ismét került két főre 10euróba. Na jól van elhagytuk sarajevot,és elindultunk montenegro felé, ismételten kb 200kilómétert mentünk hegyi szerpentineken, ahol nincsen védőkorlát és mindenki az életével játszik aki erre elindul, a kanyarokat baromira élveztem, egynél meg is álltam lenéztem hát nem kaptam röhögő görcsöt amikor a mélybe megláttam két autó roncsot, az emberek itt is nagyon kedvesek, segítőkészek voltak végig, Mondhatom figyelnek a motorosokra, nem mint Magyarországon vagy Horvátba.
    Rengeteg rendőrt láttunk mindenhol de egyszer-se piszkáltak!!! Ez is furcsa volt nekem!!
    Egyszer csak mikor már nagyon közel jártunk a Montenegrói határhoz az út baromira le keskenyedett , annyira hogy egy kocsi jön szembe már félre kellet húzódni,és a minősége is nagyon vacak volt, na itt nem volt 50 méter egyenes sem, ez tartott vagy 25-kilóméteren keresztül mire megérkeztünk, a Serbia határára, ahol négy baromi részeg határőr fogadott minket akik nem nagy érdeklődéssel elkérték a pasportott, ekkor áthaladtunk volna a határ hídon ami nagyon rozoga volt de bíztunk benne hogy elbír minket, de egy tehénke a híd közepén állt és nézte a folyót ami lent csordogált, néhány dudálás elriasztotta őt hogy a mi irányunkba akarjon határt sérteni!! KB 1-km-et haladtunk mire megérkeztünk a montenegrói határhoz,mert sajna nem egybe van, minek az.
    A határ őrök marhára csodálkoztak hogy mi kik vagyunk lehet hogy nem sok marha külföldi van aki átmegy ezen a határon, mintha ufók volnánk, jól meg is néztek minket.
    beértünk Montenegróba, és láss csodát kint van a tábla hogy az euba léptél be, na ezen jót vidultunk mert nem eutagok , csak maguktol kinevezték az országukat annak, ja és csak eurót fogadnak el itt, ez a hivatalos pénz nemük.( ezt mi magyarok miért nem tudnánk megcsinálni??) Az utak hibátlanok, példa mutató, nem tudok rosszat mondani, ismét élveztük a motorozást, ja és itt már van védőkorlát mindenhol,úgy kb 130km szerpentin után érkeztünk Mojkovac városába, ahol enni akartunk,mert már nagyon éhes voltam, a főtéren rengeteg étterem volt ahol ismét mintha a marsról jöttünk volna mindenki megcsodált, az emberek itt is nagyon kedvesek voltak, integettek, de főleg a lányok, 14-től felfelé mindenkinek tetszettünk. Ehhez még hozzá tenném hogy egy órát voltunk a városba de nem tudtam számon követni azt a sok gyönyörű nőt aki elsétált mellettünk és mosolygot, integetett , mintha valami világ városba lettünk volna és minden szépséget kivezényeltek volna a tiszteletünkre. Az ebéd pazarjó volt, itt már picit drágább volt 15 euró két főre, de a pincér minden gondolatunkat leste, körbe ugrált minket ahogy kell!!(Nem magyar honba voltunk, és ezt éreztük is) Ja igen majdnem elfeledtem egy helyi motoros megkérdezte tudna e segíteni nekünk bármibe?? enni? inni?? nőben?? mindent tud nekünk szerezni,(ezt a lehetőséget kihagytuk mivel mi is tudtunk beszélni, a haverom német, angol, én olaszul, így nem volt gondunk sehol!!) Fincsi ebéd után irány Budva városa na ez már a tengerpart, a nyüzsgés városa!! Estére értünk le mert egy picit eltévedtünk és majdnem bementünk Albániáb, de szerencsére időbe megfordultunk.
    Budva csodaszép város, irány motelt keresni, amit találtunk is hamar, 10euró/fő egy éjszakára, tusolás aztán irány a tengerpart ahol a siófoki bícs elmehet valahova(búsba) mert ez kb százszor nagyobb, nézelődtünk, vacsoráztunk, ahol megint remek ennivalót kaptunk, és a kiszolgálás is mindent felül múlt(hiába a magyar vendéglátósokat ki kéne küldeni tanulni egy kicsit) Rengeteg ember volt mindenhol,a bárokba dübörgött a zene, és rengeteg lány rázta magát, kevés pasit láttunk, mivel ma is elfáradtunk rendesen így egy sör után elmentünk alukálni!! ja még hozzá tenném itt se motoroznak sisakba,mert meleg,és hát minek az!!

    Ma ismét motoroztunk 480-kilométert!:csam:
    Ez volt a második napunk!! Útközbe a hömérséklet: 20-30 fok közt!!
    :p:p:p:p:p:p:p

    Fotók!
    http://picasaweb.google.hu/108903294890796132747/MontenegroiTura?feat=directlink#
    Szegecs kedveli ezt.
  5. A túra első napja!!:csam::csam::csam:
    Pár hete gondoltunk egy nagyot, el kéne menni motorozni a balkánra!!
    Aztán jött a szervezés, és úgy volt hogy öten megyünk, de ki ezért, ki azért mondta le( amit utólag nagyon megbántak!)
    Egy haverommal megbeszéltük ha törik ha szakad mi elmegyünk a cél Montenegró volt,
    tengerpart mert ott még szeptemberbe is 30-fok meleg van!!
    Szeptember 16-án 11 órakor indultunk, a mai napra terveztük horvát országon való áthaladással megyünk Boszniába, egyenesen Szarajevóig. magyar oldalon semmi érdekes nem történt autópályán mentünk Pécsig onnét meg irány a határ kis utakon, magyar oldalon még egy tankolás, és utas biztositás kötése, ami nem volt egy egyszerü feladat mert a magyar határon nem is hallottak még ilyenröl így vissza Mohácsra ahol nehezen de sikerült megkötni, a Magyar határon átjutás fél perc, míg a Horvát határon pár percet várni kellet mert nagyon megnéztek minket. Osijek városán mentünk keresztül, ahol megálltunk és némi péksüteményt ettünk. Ahogy haladtunk befelé az országba egyre több helyen volt kitéve az AKNAMEZŐ tábla, elég félelmetes ha letérsz az útról máris aknamezőn találod magad, sajnos ez végig így volt a Horvát oldalon, a háború nyomai mindenhol látszanak még, de főleg vidéken.
    Nekem személy szerint nem a szívem csücske Horvátország,(nem kedvesek az emberek,sokszor még a köszönésünket sem fogadták, tapasztalataim szerint nem beszélnek más nyelveket, sokszor négy nyelven próbálkoztunk és nem sikerült, a vezetési kultúráról nem is beszélek (BUNKÓK)) ezek fényében inkább irányba vettük Bosnia i hercegovinát. a határon kicsit nehézkesen működik a rendszer de sikeres átjutás után haladhattunk tovább célunk felé ( Sarajevo). nagyon szép helyeken motoroztunk, igaz az út minősége néhol elég gyenge de járható, az emberek itt már mindenhol nagyon kedvesek, akárhol megáltunk segítettek, sok rendőrt láttunk néhol még a trafipaxba is bele szaladtunk de csak intettek hogy mehetünk, nem piszkáltak sehol!! A nagy hegyek látványa picit meg rémített hogy ezeken kel nekünk átmenni, de érdekes az útak itt már mindenhol jó minőségűek voltak, több órás hegyi szerpentinek következtek, ahol eleinte nagyon óvatosan mentem ,aztán ráéreztem a mocimra és az út minőségére, és egyre jobban felbátorodtam(ilyen hegyi szakaszon még soha nem motoroztam, ez nekem új dolog volt)Itt nem lehet hibázni ha elrontasz valamit az maga a halál, az út mentén nincsen védőkorlát és a szakadékok néhol igen csak nagyok voltak!! Nagyon élveztem a dolgot, az autósok mindenhol előzékenyek voltak velünk, segítettek az előzésbe( nem mint a Horvátoknál) Estére értünk Sarajevóba ami a világ egyik legszebb városa, hatalmas hegyek veszik körbe, Szállást kerestünk amit egy helyi motoros banda segítségével elég hamar találtunk, mivel nagyon feltűnőek voltunk így igazából ők találtak ránk, nagyon csodálkoztak hogy mi bevagyunk öltözve motoros ruhába, mig ők csak egy póloba motoroztak, na jó egy két emberen láttunk vékony kabátot is,Ja és itt nem hordanak bukót, minek az mondván!! Szállásunk nagyon tiszta és az ember egész reggelig kint ült a motorok mellet és vigyázott rájuk, nehogy bajuk essen!
    Egy gyors fürdés és irány szétnézni, hát csak a szánkat tátottuk a bazársoron ami világhírű, Egy gondunk volt nem tudtunk sehol pénzt váltani, de ez nem volt gond mert eurót mindenhol elfogadtak. Megvacsoráztunk egy jó helyen ahol 10 euróból ketten jóllaktunk rendesen.nagyon elfáradtunk eddig mentünk 500kilómétert, így nem kellet elringatni!!

    Útközbe a hőmérséklet 15-20-fok közt volt, nagyon jó motoros idő!
    :p:p:p:p:p:p:p


    Fotók!
    http://picasaweb.google.hu/108903294890796132747/MontenegroiTura?feat=directlink#

    Szegecs kedveli ezt.