A neveket vesszővel válaszd el
Az 56-os forradalmat ezúttal Pócsmegyeren ünnepeltük szűk baráti körben, gyerekeket legeltetve. Persze a barátok is motorosok, úgyhogy ezt a képet készítettem erre a hétre: Ironikus, hogy a klub megszűnt, de a baráti társaság tovább él, szinte ugyanazokkal az emberekkel... Vajon miért van ez?
Na jó, segítek. Ez egy 1926-os Excelsior Super X 750-es motor. Nem is olyan soká eredeti pompájában fog tündökölni. Remélem akkor is le tudom majd fotózni. Ha még több képet szeretnél látni róla, kattints a galériára! Te láttál már ilyen motort élőben?
Egy amerikai blogon olvastam ezt a receptet. A csaj, aki megosztotta, egyébként a harmincas éveinek az elején jár és máris négygyerekes anyuka. Szóval gondoltam, ha neki bevált (márpedig azt írta, hogy előfordul, hogy hetente többször is elkészíti ezt az ételt), akkor talán nekünk is ízleni fog. Nem vagyok egy gasztroblogger, sőt a gasztronómia, mint olyan, legtöbbször a "na nézzük, mi van itthon" típusú kajákban merül ki nálam. Nincs türelmem főzni, és valljuk be, fölösleges időpocsékolásnak tartom, mert több órai munkám tíz perc alatt köddé válik. Lehet, hogy majd az anyaság megváltoztatja ezt, de egyenlőre szerencsém van, mert a férjem így is szeret(i a főztömet), és úgy tűnik, Lőrincnek sem okoz gondot az evés - bármilyen furcsa kevercset, rosszul kinéző, ronda de finom kaját megeszik rövid gondolkodási idő után. Szóval a múltkor pont volt itthon egy csomó répa, mert nyáron salátát szoktam belőle csinálni: lereszelem a répát a nagy lyukú reszelőn, összekeverem mustárral és olívaolajjal, és csoda finom kaja lesz belőle. Közben egyik napról a másikra elmúlt a nyár, és nem volt kedvem hideget enni. Épp akkor bukkantam rá erre a receptre, ami épp nekem való, mert nagyon egyszerű, gyors, ronda, és finom. Szóval kell hozzá pár répa, 5-6, nagyobb, de amikor másodszorra készítettem, már nyolcból csináltam, mert túl hamar elfogyott. Kell egy fej vöröshagyma, tyúkhúsleves kocka (szerintem bármilyen jó, de Miss James a Bleubird blogon állította, hogy így a legfinomabb), meg egy kis borsot is tettem bele. A hagymát felvágjuk, kevés olajon megpirítjuk, a répákat megmossuk, megpucoljuk és felaprítjuk, majd a hagymához tesszük. Kicsit együtt pároljuk őket. Ezután felöljük annyi vízzel, hogy ellepje, és beletesszük a leveskockát, annyit amennyit kell, a csomagolásán úgy írja, hogy fél literhez egy kocka. Nekem három kocka elég volt. A végén, ha a répák puhára főttek, botmixerrel összeturmixoljuk. Az enyém inkább főzeléknek nézett ki. Azon azért meglepődtem, hogy a férjem egy fél lábossal megivott belőle, mikor hazaért a munkából, ellenben Lőrincnél mindenféle trükköket kellett bevetnem, hogy megegye. Ti szoktatok az internetről főzni? Mi a kedvenc receptetek?
Így néz ki, amikor a motoros nincs felkészülve arra, hogy bármikor jöhet még valami, amit el kell vinni. Persze a rutinosaknál, mint amilyen Papírcica is, mindig van kéznél legalább egy gumipók, vagy egy praktikus gumipók-háló, amivel hirtelen megoldható az ilyen vészhelyzet.
Ezen a hétvégén kiderül, hogy megérte-e a befektetést az emelő, amivel a Csajokamotoron.hu "szponzorálta" Görbe Soma motorversenyzői karrierjét, ugyanis most van az utolsó verseny. Már nagyon izgulok, de tudom, hogy megint Soma lesz a legjobb. Egyébként meg mindegy is, hiszen ez igazából nem befektetés volt, csak kapott egy motoremelőt tőlünk egy barátunk kisfia.
Azt mondják az okosok, hogy ha már az ember ülő munkát választ, ajánlatos körültekintően megválasztani az ülőalkalmatosságot. Ebből a megfontolásból évek óta egy ilyen nagy gumibogyón ülök a számítógép előtt. Ez a mostani rózsaszín, ha jól számolom kb. a harmadik... volt előtte sárga meg kék is, nem mintha a színe számítana (sokkal inkább a mérete). Összehasonlítási alapom nincs - mivel kontrollcsoportként nem ültem ugyanennyi időt másmilyen széken - de a sok éve gyakorlatnak köszönhetően ezen is tudok görnyedten, keresztbe tett lábbal, púposan, ülni. De legalább a gerincem alsó része közben még jobban egyensúlyoz, és ezáltal (állítólag) tónusban marad. A fent említett egészségügyi okok miatt is bosszantó, amikor egyik napról a másikra leereszt alattam a labda. Történt ugyanis, hogy az újonnan beszerzett macskánk az én ölembe menekült Lőrinc harapdálásai és intenzív szeretet-megnyilvánulásai elől, nem zavarta az sem, hogy ehhez a labdán kell felfutnia. A karmait a gumiba mélyesztve ugrott az ölembe - csodák-csodájára másnap húsz centivel lejjebb ültem, és nem értem fel a klaviatúrát. Persze ez így nem maradhat, korai lenne még új labdát venni, úgyhogy eldöntöttem, hogy megragasztom. Fényképekkel nem dokumentáltam, ahogy a kádba áztatva kerestem a lyukat a labdán, de végül sikerrel jártam, és meglett a lyuk. Az első próbálkozás alkalmával - férjem tanácsára - FBS-sel ragasztottam be a lyukat. Persze ahogy megszáradt a ragasztó, egyben levált a kissé érdes gumiról. Másodszorra a saját fejem után mentem, és a Palmatexet választottam. Viszont nem akartam magam a parkettához ragasztani, ezért kellett valami flekk, amivel a lyukat letakarom. Felrémlett, hogy a motorgumi javító készletben is a gumihoz hasonló kis foltok vannak, amikkel a lyukat kell befoltozni, úgyhogy valami hasonló megoldást kerestem. Végül szinte magától adódott, hogy egy lufiból vágjam ki a megfelelő méretű plecsnit. Abból van itthon még jó pár darab a motorkiállítás óta, úgyhogy bőven van min gyakorolni, és még színben is passzol a labdámhoz. A ragasztás menete a ragasztó használati utasításainak megfelelő: picit megsmirgliztem a lyuk környékét, majd vékonyan bekentem a labdát és a lufidarabot is Palmatexel, majd megvártam, amíg szinte teljesen megszárad mindkét rész. Végül jó alaposan összenyomtam őket. Mielőtt újra felfújtam volna a labdát, vártam egy napot, hogy alaposan megszáradjon a ragasztás. Már második napja tart... csak a macskát nehezen tudom távoltartani magamtól.
Amikor gyerek voltam, állandóan azt hallottam, hogy "Kőbányai gyerek bicska nélkül...?" Így aztán - lévén kőbányai gyerek - a nagyapámtól meg is kaptam az első kis bicskámat, ami azóta is megvan. (Bár most, hogy belegondolok, hirtelen nem tudnám előkapni, olyan biztonságos helyen tartom.) Nálunk ez valahogy úgy fog hangzani, hogy "Motoros gyerek léderman nélkül...?" Tavaly volt egy akció az egyik benzinkútnál, ahol a tankoláskor ajándékba egy icipici lédermant kaptunk. Mivel az utóbbi időben itthon nagy érdeklődés mutatkozott apa "multiszerszáma" iránt, eljött az idő, hogy átadjuk jogos tulajdonosának. Mondjuk a pici persze nem olyan érdekes, mint a nagy... Természetesen nekem is van, és mivel sokkal praktikusabb, mint egy bicska, az utóbbi években inkább ezt hordom magamnál motorozáskor. Volt már, hogy használnom is kellett. Neked már van? Szoktad használni? *A Leatherman egy márkanév, de ahogy a magyar nyelvben gyakran előfordul, ezt is általánosságban használja a köznyelv, mint pl. a Stihl fűrészt, vagy előfordul, hogy a choppereket általánosságban Harley-Davidsonnak hívja, aki nem ért hozzá. (Bae, le vagy maradva!)
Tudom, hogy egy ügyes póknak pár perc is elég egy profi háló megszövéséhez, de ez különösen jó képességű lehetett, ugyanis fél óra motorozás 110-zel az M0-áson szinte meg sem kottyant neki. Kell vennem egy tollseprűt...
Motorral akartam menni, de a héten meg voltam fázva, és a reggeli talaj menti fagyok elvették a kedvem. Mindegy, így is nagy kalandnak ígérkezett, hogy egy év után újra ellátogathatok a Harley-Bázisra a jövő évi modellek bemutatójára. Mert amúgy tényleg pont egy éve, még pocakosan jártam ott, és akkor ültem a 2013-as Street Glideon is. (kattints a képre a galéria megnyitásához!) Tehát mivel a mi autónk volt az eszköz, nem is reméltem, hogy ma még motorozhatok is. Nem vittem felszerelést sem, úgy tudtam, majd ott lehet az újságíróknak feliratkozni tesztre, és majd értesítenek, hogy mikor vihetem. És akkor még ott a gyerek faktor is... Aztán úgy alakult, hogy Dobai Attila feltette a kérdést: "NaNa, nem viszed el egy körre a Street Glide-ot?" De hát nincs se sisakom, se kabátom... "Nem baj, adunk." Ja, akkor de. (kattints a képre a galéria megnyitásához!)És tényleg elvittem. Nem tudom, de nekem úgy tűnt, másnak nem adtak ma motort... csak én voltam ilyen kiválasztott? Mondjuk ennyi kihagyás után megérdemeltem. Mielőtt felültem a motorra, még gyorsan elszaladtam WC-re, nehogy örömömben bepisiljek. Bedobtam a ridikülöm az immár egy kézzel is nyitható oldaldobozba, és már mentem is. Szép óvatosan kanyarodtam ki a Neszmélyi közből, nem akartam este a YouTubon szerepelni, meg a hírekben, hogy egy lelkes, ámbár tehetségtelen újságíró letarolta az egész 2014-es modellpalettát, ráadásul egy csomó újságíró szeme láttára. Nem lett volna vicces. Csak a Budaörsi úton vettem észre, hogy a váltót úgy állították be, hogy nem fér alá a lábfejem, és nem tudok váltani, de szerencsére volt annyi lélekjelenlétem, hogy rájöttem, hogy sarokváltó van. Megpróbáltam hozzászokni ez alatt a húsz perc alatt, bár egyenlőre nem a kedvencem továbbra sem. Újdonság ezen a motoron a fejidomon lévő légbeömlő nyílás. Kimondottan a lelkemre kötötték, hogy próbáljam ki különböző sebességeknél. A sisak plexijét nem hajtottam le a próbához, hiszen a saját motoromra azért tettem nagyobb szélvédőt, hogy ne csapkodja a fejemet a huzat. Menet közben ki-be nyitogattam a nyílást, végül úgy hagytam, ahogy a kellemesebb volt a légörvény. Csak amikor vissza értem a Bázisra, akkor vettem észre, hogy egész úton nyitva volt, tehát beváltotta a hozzá fűzött reményeket, tényleg úgy oszlatja el a beáramló levegőt ez a kis rés, hogy ezáltal kellemesebb a menetszél a fejidom mögött. Az új Street Glide egyébként jóval erősebbnek tűnt... na ja... 103 köbhüvelyk az 1687 köbcenti, az én motorom pedig "csak" 1442 ccm. Habár állítólag sokkal jobb lett a súlyelosztása, és ezáltal pille könnyűnek tűnik az új Sikló, mivel az én motoromat alaposan leültettük, és vékonyabb ülést is tettünk rá, furcsa volt, hogy ezúttal sokkal magasabban ülök, már a sztenderről való felállítás is nehezebb volt, mint amihez szokva vagyok. Igaz, menet közben ez a különbség eltűnik, és igazi országúti cirkálóvá válik ez a hatalmas batár. Már alig várom, hogy kicsit hosszabban is tesztelhessem. Te kipróbálnád a Street Glide-ot vagy valamelyik másik Harley-modellt?
A helyszín Budakalász, József Attila utca Szentendrei út kereszteződése. Az újonnan épült körforgalom (egyesek szerint gömbforgó) sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Omszki tó felől érkezve - főleg csúcsforgalom idején - egyszerűen lehetetlen áthaladni a körforgalmon, ha annak túloldalán épp piros a sorompó a HÉV miatt. Az autók a kereszteződés közepén állnak sorban a sorompóhoz, így még ha ellenkezőleg akarnának is menni, kénytelenek megvárni, míg felszabadul a HÉV átjárója... Csak kíváncsiságból rákerestem a Google mapsen erre a kereszteződésre, és mivel ott egy 2012-es kép szerepel, jól látható a régi, gömbforgó előtti állapot (a narancssárga bácsit kell odahúzni a körforgalom közepébe). Az sem volt tökéletes, de azért belátható időn belül lehetett teljesíteni az áthaladást bármelyik irányba. (Ezt a képet már megosztottam a Facebookon, de nem akartam csalni olyan képpel, ami nem a 37. héten készült.)
Írásban amúgy egész jól megy a magyar nyelv. (Most nem a helyesírásról beszélek, hiába figyelek oda, néha én is vétek hibákat.) Mondjuk mindig sokkal jobban ment, mint szóban... van idő meggondolni a szavakat, megfogalmazni a mondatokat, hogy legjobban kifejezzék a gondolataimat. De most nem erről akartam írni. Mióta itthon vagyok a gyerekkel - amúgy több mint tíz éve itthon vagyok, mert itthon dolgozom, de azért ez most más - a minimálisra redukálódott azoknak az alkalmaknak a száma, amikor egyedül, a saját szórakoztatásomra megyek el itthonról. Remélem lesz még sok ilyen, de egyelőre Lőrinc még szopik, bár nappal már nem annyira, de azért még szükség van rám. Legalábbis úgy érzem. Az egyetlen alkalom, amikor nem azt érzem, hogy a családomtól és a gyerektől veszem el az időt és magamat, ha bevásárolni megyek. (Amúgy most kezdem megérteni a sok vásárlásmániás nőt...) Vásárolni mondjuk világ életemben utáltam, de ez egy jó indok, és egy jó alkalom, hogy kimozduljak egyedül. Szerencsére a férjem is megérti, hogy ha már olyasmit csinálok, amit amúgy utálok, akkor minél gyorsabban szeretnék végezni, és ebben nem lenne segítségemre, ha ott van velem egy 10 hónapos gyerek. Valamelyik nap is elmentem vásárolni. Anyósék átjöttek, és elvitték az unokát egy kisebb sétára, ami náluk minimum két óra. A férjem is lelépett valahova, és mikor ment ki az ajtón, és egyedül maradtam itthon, akkor villant az agyamba, hogy basszus, most kellett volna valami programot szerveznem, és lelépni nekem is. Sajnos már késő volt valami jó programot szervezni, hiszen már ketyegett is az óra. Rátelefonáltam egy barátnőmre, aki a kerületben lakik, hogy átugorhatok-e de épp dolgozott. (Mik vannak, hétköznap, munkaidőben...) Így hát úgy döntöttem, elmegyek vásárolni. Amúgy nem nagyon volt szükség semmire itthon, úgyhogy sok értelme nem volt azon kívül, hogy kimozdultam... vettem csokikat, és egy-két kacatot, amire nem lesz szükségünk soha, de viszont olcsó volt. Tipikus... Mikor hazaért a férjem, elújságoltam neki, hogy végül mégis elmentem itthonról. Azt mondta, az jó, ügyes vagyok, legalább egy kicsit szocializálódtam. Mondtam, hogy azt nem igazán, mert ilyenkor még a boltban sincs senki, kocsival mentem, emberrel nem nagyon találkoztam. Erre ő: A nyelvet azért gyakoroltad? Felröhögtem hangosan. De amúgy nem. Az önkiszolgáló áruházban a pénztáros is maximum annyit kérdez, hogy van-e pontgyűjtő kártyám...
Azt remélem, hogy az alábbi matrica feliratával nem ért mindenki egyet, bár tudom, hogy a férfiak körében nagy divat a csajokat szidni, akár a szőke nőket, vagy úgy általában is. Hozzáteszem, a sisak tulajdonosa évtizedek óta küzd saját épített motorjaival, meg a párkapcsolatokkal, úgyhogy a saját tapasztalatai alapján nem csodálom, hogy az a véleménye, hogy: "Ha mellei vagy kerekei vannak, akkor problémád lesz vele"
Én már láttam, ugyanis egy barátunké. Viszont mivel nem egy olyan vas ez, ami minden nap szembejön veled az utcán, gondoltam lehetne ez az eheti (múltheti) blog témája. Az említett motor egy Honda F6C Valkyre, 1520 cm3-es, hathengeres... HAT! vágod? Mindenesetre jó nagy batár, de nagy embereknek nagy motor kell.
Habár a képen látható apuka kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy a lánya is motoros legyen, a dolog lehet, hogy elkerülhetetlen. "Sajnos" a kislány anyukája is motorozik... (Kicsit lemaradtam a heti képes bloggal, de mentségemre legyen mondva, hogy közben jó sokat haladtunk a fórummal.)
Kedves CsamClub Tagok, Látogatók! A hétfőn átállunk egy teljesen új fórumra/szoftverre. Ez az oldalunk történetének egyik legkomolyabb technikai változása lesz, mely sok újdonságot, még gyorsabb sebességet, egyszerűbb használhatóságot hoz magával, de néhány kellemetlenséggel is együtt jár. Az átállás miatt vasárnap este teljesen le fogjuk zárni a fórumot és - a fórum nagysága, a több millió üzenet és csatolás konvertálása miatt, a migráció hosszú ideig fog tartani így - pár napig a CsamClub nem lesz elérhető. Előre nem tudjuk megjósolni, pontosan mikor indulhatunk el ismét, de természetesen folyamatosan tájékoztatni fogunk benneteket a migráció állapotáról és a várható nyitásról. Aki kíváncsi arra, hogy az átállást követően megközelítőleg, hogy fog működni a fórum, az megtekintheti és nyugodtan tesztelheti is az új fórumszoftvert ezen az oldalon: XenForo.hu. A migrációt követően megmaradnak a fórumok, témák, üzenetek, csatolások blogok, címkék privát üzenetek Megújult külsővel újra használható és látható lesz a galéria ideiglenesen megszűnnek a klubok!, videók, játékok, naptárbejegyzések html kód ezentúl egyáltalán nem lesz használható (biztonsági szempontok), azonban természetesen ezt követően is lehet formázni az üzeneteket, videókat, képeket beszúrni stb. Összefoglalva: minden értékes tartalom átkerül. A megnyitás után maga az átállás több napot igénybe fog venni, mert sok mindent nem tudunk előre, a háttérben készre beállítani, de ahogy eddig mindig, számítunk a segítségetekre most is. A türelmeteket és megértéseteket előre is köszönjük!
