Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. Pár napja megelégeltem, hogy több, mint 6 éve szinte lehetetlen bejutni a lakás „kupiszobaként” emlegetett helyiségébe, így vad szortírozásba és lomtalanításba kezdtem, hogy legalább ösvényeket vájjak az emlékek és kacatok végeláthatatlan halmai közé.

    Kb. 2 percenként találtam valami számomra értékes, érdekes dolgot, köztük az elveszettnek hitt, 1991-ben megszerzett segédmotoros kerékpár vezetői engedélyemet, amire legelső blogom végén utalást is tettem.
    https://csamclub.hu/blogbejegyzes/kezdetek.2974/#comment-29617

    Rendesen megtépázták az elemek, úgyhogy kerítek majd neki egy tokot, amiben átvészelhet még pár évtizedet.


    segédmotoros jogsi2.jpg
    Vidék és bocsi kedveli ezt.
  2. Ahogy terveztem a hét közepén, megejtettem az idei első kört, ami a gyenge esőzés ellenére/miatt 123 km-re sikerült. Kedves barátom felajánlotta, hogy velem tart, ráadásul a 250-es motorom nyergében. Nem tudtam rá nemet mondani, mert ráfér a picurra is a járatás.

    Eleve krúzolósra terveztem a tempót, mivel az elmúlt 3 hónap motorozás nélkül telt, de a hőmérséklet és az eső is a józanész felé billentette a mérleg nyelvét.

    Egyszer bújt csak belém a kisördög: Dorogtól délre kihúztam 125 km/h-ig, de vizes aszfalt ide vagy oda, ennyitől még nem lehet fejre állni.

    Viszont az egész útra jellemző sétatempó miatt a Rebel 500 fogyasztása leesett 2,7 l(!) alá, úgyhogy éljen a Honda!


    DSCF6993.jpg DSCF7011.jpg
    Vidék, bocsi és EniAnyu kedveli ezt.
  3. Ránéztem ma a hétvégi időjárás előrejelzésre. Bár tisztában vagyok vele, hogy gyakran még aznap este sem mindig találják el utólag, hogy milyen idő volt napközben, de azért elképzelhető, hogy idén először talán én is végre meghajtom a bringát.

    Amíg a centit vágom, megosztok pár fotót életem első külföldi útjáról, ami nem volt más, mint egy közhelyesnek számító, két napos Zakopane-túra, de érthető okokból nem indulhattam egyből Grúziába.

    DSCF7863.JPG DSCF7765.JPG DSCF7792.JPG DSCF7796.JPG DSCF7824.JPG DSCF7858.JPG DSCF7870.JPG DSCF7891.JPG DSCF7897.JPG DSCF7906.JPG
  4. Nyakunkon a tavasz, én pedig azon kapom magam, hogy egyre gyakrabban nézegetem a „motorozós” fotóimat.

    Idén még egy métert sem mentem annak ellenére, hogy múlt hétvégén szokatlan kánikula uralta a Kárpát-medencét. Mondjuk ennek legfőbb oka az volt, hogy a motorjaim innen 30 km-re alusszák téli álmukat, ráadásul előre leszervezett programom volt már a pihenőnapokra.

    Mosolyogva olvasom, amikor a „tél ördögei” összecsapnak a „20 fok feletti huszárokkal”. Alapvetően elmondható, hogy próbálom mindenben megtalálni a középutat, úgyhogy ha nem is vagyok a motorozás fenegyereke, szerintem 13-14 fokos napi csúcshőmérsékletnél már tényleg jól eső kirándulást lehet csapatni.

    Erre a szlovén-osztrák túrára ketten mentünk októberben. A reggeli párás 7-8 fokban a mosoly is az arcunkra fagyott az autópályán, az orrunkból lógó brekiről nem is beszélve, de legalább jót röhögtünk, mikor levettük a sisakunkat és ránéztünk egymásra az első benzinkúton.

    A két nap alatt semmi malőr nem történt – szokás szerint –, így becsatolok ide pár fotót kedvcsináló gyanánt:

    DSCF5662.JPG DSCF5580.JPG DSCF5593.JPG DSCF5602.JPG DSCF5608.JPG DSCF5611.JPG DSCF5629.JPG DSCF5658.JPG DSCF5698.JPG DSCF5706.JPG
    EniAnyu, bocsi, Vidék és 1 másik tag kedveli ezt.
  5. Rengeteg olyan tárgy létezik, melyek sokoldalúságát nem lehet megkérdőjelezni. Itt van ez a rétegelt lemezből gyártott 7 mm vastag lapka, aminek az egyik sarkán furat van, azon keresztül pedig egy hosszú madzag van rácsomózva.

    Olyasmi ez, mint Pom Pom, csak nem lehet belőle papucs orrán pamutbojt.

    Viszont lehet belőle poháralátét, és ha a haverod elhúzza előled a piádat, hogy ő is beleigyon, akkor vissza tudod húzni. Megszaladt a szilikon a fürdőszoba sarkában? Kerekített sarkainak köszönhetően egyenletesen el tudod dolgozni. Nincs háziállatod, pedig nagyon szeretnél már egyet pórázon vezetni? Fogd meg a madzagot és húzd magad után! A szart sem kell utána összeszedni. Félsz éjjel egyedül a sötét sikátorban? A sarkával koppints egyet a támadó fejére!

    Ha a fentiek közül egyik sem kedvedre való, akkor csak használd arra, amire készítették: legyen belőle oldalsztender alátét! Ha süpped a talaj vagy csak ferde a terep, és jól jönne pár mm plusz magasság, vedd ki a zsebedből, fogd meg a madzag végét, dobd le a lemezt és rugdosd a támasz alá, a zsineget pedig húzd be a tank és az ülés közé! Ha indulnál, csak ülj fel a motorra, fogd meg a pertli végét és húzd fel az alátétet, majd vágd zsebre!

    Oké, nem én találtam fel, de a dzsekim bal alsó zsebében mindig van egy ilyen. Sokszor mentett már meg a szerencsétlenkedéstől.

    DSCF6873.JPG
    Vickancs, bocsi, NaNa és 1 másik tag kedveli ezt.
  6. Nem a graffitik, hanem az egykori hajó- és darugyár miatt mentem ma ki a Népszigetre. Az épületek falait temérdek grafika borítja, vannak köztük értékelhetők is, ezért párat közülük lencsevégre kaptam.

    A graffitik többsége valószínűleg nem lehet túl régi. Amikor elkezdtem a fotózást, egy halom tizenéves suhanc jött be a csarnok túlsó kapuján át. Miután szemrevételezéssel megállapítottuk egymásról, hogy itt mindenki ártalmatlan a másikra nézve, én tovább folytattam a kattintgatást, ők pedig előrántották a hátizsákokból a spray-ket. Csak úgy csattogtak a golyóbisok a flakonokban.

    Az épületek egyébként óriásiak, még Noé bárkája is tízszer elférne bennük – persze csak érzésre. Egy kicsit sajnáltam, hogy az üzemek totál ki vannak pakolva, örültem volna pár darunak, vagy bárminemű szerkezetnek, ami megidézte volna a múltat.

    Ha valaki szeretne magának egy kifűthetetlen loft lakást, itt a vissza nem térő alkalom, a gyárépület eladó.

    DSCF6790.JPG
    DSCF6784.JPG
    DSCF6780.JPG
    DSCF6783.JPG
    DSCF6815.JPG
    DSCF6822.JPG
    DSCF6756.JPG
    DSCF6786.JPG
    DSCF6769.JPG
    DSCF6805.JPG
    Vickancs, NaNa, bocsi és 1 másik tag kedveli ezt.
  7. Ha hárman együtt idén töltjük a 70 évet, a két motor együtt 20 évvel fiatalabb nálam, és az egyik motort tavaly vettem újonnan, akkor hányadikat töltöm az idén?


    DSCF3212.jpg
    NaNa, Vidék, bocsi és 1 másik tag kedveli ezt.
  8. Az egyik nyilvános motoros csoportban felmerült annak a lehetősége, hogy a csapat moderátora egy KRESZ átismétlő összejövetelt szervezne a szülővárosomban. A szavazást az eseményről a poszttal együtt ki is írta, de Szekszárd elég messze van, illetve ahogy nekik is megírtam, lehet, hogy a főváros van túl távol. Így nem biztos, hogy részt tudnék venni rajta anélkül, hogy az itteni dolgaimat ne forgatnám fel a kívántnál nagyobb mértékben.

    Mindenesetre úgy voltam vele, hogy túl sok időt töltök az utakon ahhoz, hogy ne tudjam pengén a közlekedésre vonatkozó aktuális szabályokat, ezért rögtön kerestem is a neten egy olyan oldalt, ahol mindenféle témák szerint külön is lehet gyakorolni, illetve zárásként vizsgasort is ki lehet tölteni.

    KRESZ-vizsga.jpg

    A dolog érdekessége, hogy eleinte rengeteg hibapontot kaptam, ezen felbuzdulva utánanéztem mindenféle jogszabályi háttérnek, hogy mire nem emlékszem jól. Bármilyen meglepő, de szigorúbb szabályozás volt a fejemben elraktározva. Ez elsősorban a kereszteződésekben történő előzésekre vonatkozott. Anno mi úgy tanultuk, hogy párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton kereszteződésekben nincs előzés, és pont. Persze az is lehet, hogy régen is volt kivétel, csak én felejtettem el bevésni a szürkeállományba.

    Hogy példával is illusztráljam a dolgot: a főúton halad előttem egy gépjármű, én elkezdem előzni, természetesen miután meggyőződtem róla, hogy 1) ő nem fog balra kanyarodni sem előzni, 2) az én előzésemet nem kezdte meg másik jármű, 3) tudom, hogy vissza tudok sorolni a saját sávomba a manőver végeztével.

    előzés főúton.jpg

    Igen ám, de Sanyi bácsi már lesben áll a piros Suzukival, és a tőlem bal kézre eső mellékutcából jobbra szeretne kihajtani kis ívben, ezért a gyakorlatban ő csak balra fog nézni (felénk nem), majd megkezdi a kanyarodást, minek következtében vagy frontálisan ütközünk, vagy felken az általam előzött kocsi oldalára. Szóval ezzel a példával szemléltetve tiltották nekünk régen az ilyesfajta mutatványokat. Most meg itt van a jogszabály szabadelvű változata:

    (8) Tilos előzni:

    e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve

    - ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.


    Vagy itt van a másik kedvencem: egyenrangú útkereszteződés felé haladok a motorkerékpárommal, eleve fokozott figyelemmel, hiszen nem tudhatom, kell-e majd elsőbbséget adnom. Erre jön egy gépjármű mögöttem, gondol egy merészet, aztán még a kereszteződés előtt elkezd engem előzni úgy, hogy még én sem látom, hogy tőlem jobbra valaki be fog-e hajtani, akinek szabad utat kell adnom.

    egyenrangú motor előzés.jpg

    (9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.


    Persze nem csak aggályos részeket találtam, hanem meglehetősen ellentmondásos dolgokat is…

    Kedvenc skandináv sorozatom volt A híd c. széria, de a deréktájon kettéfűrészelt holttest ügyének a felgöngyölítése sem okozott akkora fejtörést mint az, hogy a hídon nem lehet megállni, de hátramenetben közlekedni igen. Persze nem azt írják, hogy tolathatsz a hídon, csak egyszerűen kihagyják abból a listából, amin a tiltott helyszínek szerepelnek, és amit a KRESZ nem tilt, azt lehet:

    tolatás hídon.jpg

    (5) Tilos megállni:

    f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;

    (2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.


    Egy szó, mint száz, én továbbra sem kívánok élni a szabályzásokba foglalt jogaimmal, ha a józan eszem szerint balesetet előzhetek meg, amennyiben lemondok ezekről.

    Így tehát nem fogok egysávos főúton kereszteződésben előzgetni senkit felezőt átlépve, egy nyomvonalú járművet gépjárművel egyenrangú útkereszteződésben pedig végképp nem, a hídon sem fogok tolatni, és továbbra is inteni fogok a járművezetőknek a zebra mellett állva, hogy ne álljanak meg miattam, mert szent meggyőződésem, hogy egy járművet megállítani, majd újra lendületbe hozni lényegesen macerásabb, mint nyugton maradni a járdán. Persze nem vagyok szent, amikor lassít egy jármű, és jelzi, hogy átenged, nem kezdek el vele egy véget nem érő udvariassági játékot, fogom magam és áttipegek.

    Ha valaki tud újabb változatról, ne tartsa magában, szívesen veszem az okosítást!
    Vidék, NaNa és bocsi kedveli ezt.
  9. Szeretek mindent, ami régi, mármint nem olyan értelemben, hogy nem új, hanem tényleg régi. Legyen szó épületről, bútorról, járműről, műszaki megoldásról… Az sem érdekel, ha romokban áll, mert a lepusztult állapotában is megidézi a múltat, én pedig szeretek elrévedni a régi idők hangulatában.

    Ennek a vonattemetőnek a létezéséről pár héttel ezelőttig még csak nem is hallottam, viszont annyira megtetszett a hely és az ott rozsdásodó gépmatuzsálemek hangulata az interneten látott fotókon, hogy semmiképpen nem akartam kihagyni.

    Gondolom, nem okozok vele nagy meglepetést, a terület nem látogatható, viszont mindenhol akad egy rés a pajzson, ami csak arra vár, hogy felfedezzék.

    Maga a csarnok kritikán aluli állapotban van. Egy téglafal felső darabkája le is omlott tőlem ~20 méterre, úgyhogy senkit nem bíztatok, hogy látogassa meg a helyet. Viszont a képek nézegetése abszolút biztonságos, remélem, más is látja a szépet ezekben a sokkerekűekben.

    DSCF6669.JPG DSCF6670.JPG DSCF6673.JPG DSCF6683.JPG DSCF6690.JPG DSCF6693.JPG DSCF6694.JPG DSCF6702.JPG DSCF6719.JPG DSCF6722.JPG
    Vickancs, NaNa, Vidék és 1 másik tag kedveli ezt.
  10. A motoros csoportok posztjait olvasgatva tisztán látszik, hogy a többséget erősen megviseli a hetek óta tartó bezártság. Jobb elfoglaltság híján sokan bukósisakkal a fejükön fotózkodnak fürdés, olvasás, postaláda ürítés közben, nem mintha ettől gyorsabban telnének az üresjáratok.

    Tervbe vettem, hogy ebben a 3-4 hónapos időszakban értelmes dolgokkal is fogok foglalkozni. Az egyik ilyen tevékenység a zenélés lenne. Mert ugye zenét hallgatni mindenki szeret, hangszeren játszani pedig még annál is jobb mulatság, még akkor is, ha csak amatőr szinten műveli az ember lánya.

    Van itt nekem egy elektromos zongorám, amit meglehetősen elhanyagolok úgy általában. Pár évente egyszer elkap a gépszíj, akkor nyüstölöm pár hétig/hónapig, aztán megint feledésbe merül a hangszer és vele együtt a tudásom is.

    Szóval le kéne mellé ülni, volna is mit játszani, mivel van egy halom kottám, de valami olyasmi dalt szeretnék megtanulni, ami kicsit könnyebb a komolyzenénél és komolyabb a könnyűzenénél.

    Még a Balti-túra előtt hallgattam északi dalokat, hogy kicsit ráhangolódjak a tajga végtelen nyírjeseire – más kérdés, hogy csak fenyvesek voltak. Ezek a dalok most a héten bevillantak és eszembe jutott, hogy az oroszoknak is gyönyörű melódiáik vannak. Rá is kerestem egy pár ismert dalra, és akkor villámcsapásszerűen belém hasított, hogy a következő darab, amit megtanulok, a Подмосковные вечера lesz. Végighallgattam pár felvételt és ráleltem arra a verzióra, amit az én eléggé kopottas, vagy inkább soha el nem sajátított tudásommal is el tudok játszani.

    Ehhez a változathoz viszont nem találtam kottát, így gondoltam egy merészet: kottapapír híján letöltöttem egy kottaíró programot. Életemben nem láttam még ilyen alkalmazást, ráadásul 32 éve nem kellett kottáznom egy sort se. Ki merem jelenteni, hogy ez a program mindent IS tud. Rengeteg funkció van rajta, és talán épp emiatt szívtam a leginkább a dal leszedésével. Bár a kotta fedi a valóságot, de zeneelméletileg nem túl elegánsan pötyögtem be a kottafejeket, mivel az elején azt sem tudtam, hogy egy adott dallamot logikailag is szét tudok bontani külön szólamokra, így indokolatlanul sok lett az ún. „hangátkötés”. Valamint nem találtam meg az akkordok bontott lejátszásának jelét sem, ezért eléggé érdekes módon oldottam meg ezt a problémát. A pedál jelölésekkel meg már főleg nem akartam magam túráztatni, majd rányomok, ha a hangzatot nem hallom disszonánsnak, vagy ha kevésnek bizonyul az első fék :)

    Íme, ezt sikerült két, meló utáni estén összehoznom (csak az első oldalt teszem fel): Moszkvai éjszakák jpg.jpg
    Vickancs és bocsi kedveli ezt.
  11. Tegnap meló után berongyoltam a sarki Penny-be, méghozzá gyalog, szóval nem ettől lesz motoros a téma.

    Soha nem írok magamnak listát, hogy mit kéne venni. Végigszáguldok a sorok között, és fürkésző tekintettel pásztázom a polcok kínálatát, legalább olyan alapossággal, mintha a pesti forgatagban kémlelném, hogy ki húzza rám az autóját a szomszéd sávból (nem, még ettől sem lesz motoros a sztori).

    Be is értem az akciós áruk sorába, mikor is azonnal megakadt a szemem egy aktuális heti terméken, egy ClaTronic Steam Cleaner nevű magasnyomású, gőzölős, általános háztartási tisztítógépen. Azonnal megláttam a benne rejlő lehetőséget, mivel nem vagyok a motorpucolás nagymestere. (Ha még rémlik: a kis Rebel tisztításától annyira elfáradtam november 24-én, hogy a naggyal inkább elmentem még egy utolsó körre a lecsutakolása helyett.)

    DSCF6583v.JPG

    Szóval itt van ez a kis gép, van hozzá egy csomó cserélhető fej attól függően, hogy mit és hogyan szeretnénk vele tisztítani. Vegyszert ugyan nem lehet beletölteni, mert a rendkívül kis átmérőjű fej könnyen eldugulhat, de ígéret szerint 3,5 bar-on nyomja ki a gőzt a hajlítható tömlőn át.

    Úgyhogy arra gondoltam, hogy veszek majd valami spéci tisztítót, amit rápermetezek a motorok nehezen hozzáférhető részeire, rajtahagyom egy kicsit, hadd oldja a dzsuvát, aztán lecsapatom majd ezzel a kis kompakt géppel.

    Addig is kipróbálom majd idehaza mindenféle üveg- és burkolatfelületen, a lakás úgyis mindig „szalad”, bár inkább a kecó sportoljon, mint én.
    bocsi, Vidék és NaNa kedveli ezt.
  12. Csabi pomázi házában egy kávé mellett beszélgettünk rallyról, versenyzésről, Dakarról, motorozásról.

    DSCF2914.JPG


    Honnan jött az ötlet, hogy navigátorként belevágj a rally-sportba?

    Az I. AFIT Klapka utcai szervizében dolgoztunk, kollégák voltunk Bense Pistivel. Azidőtájt túraversenyeztem egy tuningolt Polski 126-ossal, minek egy futamára ellátogatott Pisti, és némi gyakorlati tanáccsal látott el.

    IMG_20191230_0009.jpg


    Visszatérve a szerviz hétköznapjaiba, szó esett köztünk a további - esetleges közös - rally pályafutásunkról. A fő motiváció a BP. VOLÁN SC ajánlata volt, amit akkoriban épeszű ember nem utasíthatott vissza. Az első évadban saját autóval mentünk, majd a következő évben kaptunk egy állami autót (Lada 2105), amit átalakítottunk „Gr. A” kategóriásra. A négy éven át tartó közös sikereink (egyéni- és csapatversenyeken 12 db magyar bajnoki cím) nagy részét ezzel értük el.

    Külföldön is próbálkozhattunk a VOLÁN-nak köszönhetően, pl. a poprádi Tátra Rallyn, ami BBK (Béke Barátság Kupa) verseny volt, majd jött a törökországi EB futam, a Günaydın Rally.

    IMG_20191230_0007.jpg



    Ennél lényegesen több kupát látok a polcon… hány díjat zsebeltetek be együtt? Számodra melyiknek van a legnagyobb értéke?

    Az utolsó leltár kb. 40 db, ebből min. 30 db Bensével elért közös szerzemény. Mindegyik kupa megszerzésében rengeteg munka, kitartás, elszántság és szakmai tudás van.

    Mindig az éves díjkiosztó koronázta meg az évet, így talán azok a legértékesebbek.

    VOLÁN-os pályafutásunk végén szétváltunk Pityuval. Akkora volt az arcom, hogy úgy gondoltam, nekem is meg kell próbálnom a vezetést. Alázattal építettem egy 2101-es Ladát, és Szőnyi Mártával az oldalamon nekivágtunk a versenyzésnek.


    A volán mögött ülve is értél el sikereket?

    Három évadot töltöttem el a volán forgatásával, közel nem olyan sikerrel, mint navigátorként. Egy közepes évzárást követően átültünk Mártival egy Suzuki GTI-be, amivel jobb eredményekkel abszolváltuk a következő két versenyévadot. Több ízben értünk el kategória 2-3. helyezést N/2 géposztályban. Egy-két alkalommal nyernünk is sikerült. Számomra legemlékezetesebb talán az ausztriai EB futamon, a SEMPERIT rallyn elért 3. helyezésünk volt.

    IMG_20191230_0010.jpg



    Dakar 2004. Hogyan kerültél a látómezőbe, hogyan lett belőled a csapat szervizvezetője?

    Laklóth Ali barátom tehet mindenről. Navigált Szalay Balázsnak egy ideig, és éppen akkor keresett a SZALAY DAKAR TEAM új vezetőt a csapat és a műhely élére. Aladár ajánlásával megjelentem Balázsnál, majd rövid beszélgetést és egyezkedést követően egymás markába csaptunk.


    Milyen kritériumoknak kellett megfelelni?

    Verseny-, versenyszakmai-, szakmai-, vezetői véna, ez utóbbiban nem voltam a legjobb. Viszont pár sikertelen próbálkozása után 2004-ben Balázs sikeresen teljesítette a távot, ami az elmúlt 10 év legnehezebb Dakarja volt, mind fizikailag, mind szellemileg. Ambiciózusan próbáltam javítani Balázs versenyzési tudását, javasoltam más szakágakban való részvételét (rally, pályaversenyzés), amiben partner is volt.

    Dakar1.jpg



    Zenészek is gyakran kísérleteznek más hangszeren, más zenei stílusban… sportolóknál is előfordul, hogy kipróbálják magukat más sportágakban is. Van olyan terület a rallyn kívül, amit versenyszinten vagy akár csak hobbiként űztél/űzöl?

    Lovaglás. Barátom, Stollár Balázs (mentorom és lovas zsonglőr) jóvoltából kaptam rá erre az összetett extrém sportra, annak is a távlovaglás szakágára. Még saját lovam is volt az ügető sport jóvoltából, egy nyereghelyen sütött ír telivér, Utasítás volt a törzskönyvi neve, de én csak Peginek hívtam. Ezt a sportot hat évig űztem több-kevesebb sikerrel. Több, 40 km-es versenyen nyertünk szalagot, de volt, hogy 1. helyezést értünk el.

    IMG_20191230_0011.jpg



    Nehéz lenne nem észrevenni a bejárati ajtó mellett lógó motoros cuccokat, bőrdzsekit, felvarrós mellényt, bukót. Mióta motorozol, mennyire vetetted bele magad a motoros életbe?

    Egyszercsak egy 125 cm3-es Yamaha DT-n találtam magam. Ez ’90 környékén volt, egy év után 550 cm3-es Kawasakira váltottam. ’95 októberében összeálltunk testvérekkel, barátokkal, és a motorozással eltöltött évekre és kilométerekre hivatkozva megalapítottuk a Sleepwalkers MC-t. Nagy klub, nagy motor, Kawasaki Z1000-re váltottam – mondja Csabi nevetve.

    IMG_20191230_0008.jpg

    Majd az idők szavát követve jött az újabb típus, egy V2-es japán belpiacos VTR1000F, amitől a házvásárlás miatt pár év múlva meg kellett válnom…, mint ahogy más okból ugyan, de a colortól is, viszont a felvarró és a klub maradt. Hogy ne maradjak technika nélkül, klubtársamtól kölcsönkaptam egy Honda VF750 Sabre-t. Végül megérkezett a garázsomba a digó technika csúcsmotorja, egy Ducati 750SS, ami kellemes csalódást okozott a maga szarjaival együtt.


    IMG_20200102_0002.jpg

    Versenyzői múltad mennyire nyomja rá a bélyegét a közúti vezetési stílusodra? Mennyire vagy szabálykövető? Csak annyit árulj el, amennyiért nem száll ki a yard a blog megjelenése után!

    Bizonyos vezetéstechnikai elemek rutinná váltak (kormánymozdulat, fék, váltás kezelése…) Dinamikus, határozott stílusban vezetek. Mentoromnak köszönhetően egyre szabálykövetőbben próbálok közlekedni (nem mindig sikerül, nem sok emlékem van az „imakönyvből”).


    Vágtad már magad aszfaltra „dinamikusan és határozottan”?

    Igen, többször is, abból tanul az ember. A nagy tempó ellenére megúsztam törések nélkül. A rallyból a motorozásba is sok minden átültethető.

    Ha érdekel a közúti stílusom, 1 órán belül indulok a Szilveszter Rallyra, ahol nyugdíjas autóversenyzőkkel – köztük Bense Pistivel - fogok találkozni nézőként. Gyere velem, ha van kedved!


    Köszönöm, élek a lehetőséggel, majd bekötöm magam.

    Mivel ez egy női motoros oldal, ejtsünk pár szót a női motorosokról is! Egyre többen szerzik meg motorra a jogsit…, tapasztalatod/véleményed szerint ezzel egyidejűleg megnőtt-e a számuk az utakon? Hogy ítéled meg a motorkezelési tudásukat? Csak őszintén!

    Nem feltűnően nőtt a számuk, bár ezt megítélni nem egyszerű, mert csak a külsőségekre hagyatkozhatunk, és aki nem rózsaszín ruhában motorozik, arról nem biztos, hogy kiderül, hogy nő – közben kacag. – Inkább a technikai tudásukról, mozgásukról derül ki, hogy óvatos nőnemű ül a motoron. Tisztelet a kivételnek, mert láttam ilyet is. Ismerek olyan „motorozós” lányt, aki elég meggyőzően űzi a motorozást, mint szakágat. Mindenféleképpen több időt kellene motoron tölteniük, hogy jöjjön a rutin, mert az magától nem fog odamenni hozzájuk. Több komolyságot, ha ez igazán érdekli őket! És ezt komolyan mondom.


    Miután beszlopáltuk a kávét, bepattantunk az öreg Subaruba, és kulturáltan, de meglehetősen dinamikusan átkocsiztunk Mogyoródra. 200 méterenként megállapítottuk, hogy senki nem tud vezetni.

    A pálya szalagján kívül már mosolyogva várt minket Bense István, az egykori versenytárs. A két barát ölelkezve üdvözölte egymást, majd rögtön megkezdték az anekdotázást a régi versenyekről, és az aktuális versenytémákról.
    NaNa kedveli ezt.
  13. Ezt a túrát ugyan nem 1 főre terveztem, de útitársam a motorja meghibásodására hivatkozva végül lemondta az utat. Nem különösebben izgatott fel a dolog, mivel ezt megelőzően is jártam már külföldön egyedül, így várakozásokkal telve vágtam bele a kirándulásba.

    Mindössze 3 naposra terveztem a dél-csehországi körutat. A koncepció nagyjából a szokásos volt: kinéztem azokat a városokat, melyeknek kíváncsi voltam a történelmi belvárosára (természeti, geológiai látványosságokat ezúttal nem terveztem be), felfűztem őket egy ideálisnak tűnő útvonalra, navigáció híján megírtam hozzá az itinert, majd átgondoltam, miket kéne magammal vinnem.

    A szállásokat már jó előre lefoglaltam két főre, amit sajnos már nem lehetett lemondani az utolsó pillanatban, de olyan jól éreztem magam egész út alatt, hogy azt sem bántam, hogy ráfizetek.

    A tervezett programok sorrendje a következő volt: Melk (Ausztria, apátság), Český Krumlov, Holašovice, České Budějovice, Třeboň, Jindřichův Hradec, Telč. Aztán persze jó néhány helyen megálltam még, ahol valami szépségre bukkantam útközben.

    Az 1.129 km kényelmesen teljesíthető volt, ráadásul a túrára a 16 lóerős kis Rebellel mentem kerülve a gyorsforgalmi utakat. A napi szakaszok úgy alakultak, hogy első nap 526 km-t tettem meg, mely alatt megálltam a melki apátságnál, valamint még aznap este megejtettem a krumlovi városnézést is. Második napra maradt az összes többi tervezett megálló, ami a települések közelsége miatt mindössze 163 km volt, végül a hazaútra maradt még egy laza 440 km.

    A szállásadóim nagyon barátságosak voltak mindkét helyen. A második nap reggelén még ki is stafíroztak házi sütivel, gyümölccsel, egy doboz csokis keksszel, egy nagy palack ízesített ásványvízzel a mindenen átívelő cseh-magyar barátság jegyében. Útravalóul még felhívták a figyelmemet a třeboň-i darázsinvázióra, ami nem volt alaptalan, az egész várost és környékét belepték a fenevadak.

    Azok kedvéért, akik eddig még nem mertek belevágni egyedül külhoni túrába, kezdésnek ajánlok valami hasonló utat. Ez kb. egy „level1”-nek felel meg minden szempontból, semmiféle kihívással nem kell számolni egy ilyen út során.

    Nem fogom túlragozni az élményeket, úgyhogy jöjjön pár fotó kedvcsinálónak.


    DSCF9273.JPG DSCF9105.JPG DSCF9223.JPG DSCF9345.JPG DSCF9408.JPG DSCF9446.JPG DSCF9514.JPG DSCF9570.JPG DSCF9646.JPG DSCF9698.JPG
    NaNa, bocsi, Yamina és 1 másik tag kedveli ezt.
  14. Sosem voltam a konyha ördöge/tündére, de miután a motorok már a téli álmukat alusszák, én meg nem akarom az összes szabadidőm filmnézéssel tölteni, ezért gondoltam egy merészet, és a három hete vásárolt alapanyagokból egy internetes recept alapján elkészítettem a képen látható libazsíros-lilahagymás pogácsát. Pogácsaszaggató híján egy jäger-es pohárral kanyarintottam ki a darabkákat, a magasságuk beállításához pedig függönykarnis darabok voltak a segítségemre.

    Kreativitásom olyannyira beindult a számomra szokatlan tevékenységtől, hogy amíg sült a tészta, rittyentettem egy 6/8-os bluest is.


    MoncA: Pogácsa-blues

    Langyos cukros tejben, dagad az élesztő,

    Kell még fél kiló liszt is, neki sincs kimenő.

    Ne sajnáld ki a zsírt se, nem baj, ha kenhető!


    Zsírozott tepsiben fekszem, oh, felemészt a hő,

    Igen, zsíros tepsiben fekszem, külsőm megnyerő,

    Ha nem maradt ki a hagyma, úgy leszek ehető!

    Oh yeah!

    DSCF6320.JPG DSCF6315.JPG
  15. Történelmileg úgy alakult, hogy az általam előre meghirdetett szezonzárás kitolódott egy héttel. Nem terveztem motorozást, de motort mosni annyira utálok, hogy a 250-es Rebel csutakolása után – vagy inkább már közben – zsigeri tiltakozást éreztem az idegrendszerem környékéről, amint a másik motor pucolására gondoltam. Így inkább felpattantam Bobié nyergébe, aztán szép kényelmes tempóban, gyakori megállókkal tarkítva lenyomtam 145 km-t a környéken. Nem mondom, hogy sok kolléga volt az utakon, de azért szép számmal akadtak a 10-11 fok ellenére is.


    DSCF6127.jpg DSCF6229.JPG DSCF6265.JPG
    Zsila, bocsi, NaNa és 2 további tag kedveli