A neveket vesszővel válaszd el
Vártam nagyon ezt a pár napot. Péntek reggel 7 óra előtt picivel felmálháztunk és útnak kerekedtünk. Ezt az utat nyomtuk le, 11 óra után értünk a kempinghez. Boldogok voltunk, suhantunk, tele voltunk energiával. Néhány megálló volt beiktatva. Sátorállítás, pakolás, átöltözés, kaja és hűtött sör szerzés... Péntek délután lehaladtunk a strandra, és megkezdtük a nyaralást.. Volt romantikus vacsi, romantikus esti úszás (egyedül, párom nem akart addigra visszajönni a vízbe). Szombat reggel egy csúnya készülődő vihar keltett bennünket. Haza jönni nem akartam még, de ott maradnunk sem lehetett. Elindultunk Zalaszentgrótra unokanővéremhez. Végig a 7-esen, szombati forgalom.. Éreztem, hogy valami nem smakkol a motorommal. Dobogott a talpam alatt. Szentül meg voltam győződve, hogy a hajtásommal van valami. Mindegy, Szentgrótig kibírom, majd ott megnézzük tüzetesebben. Balatonberényben álltunk meg egy kicsit fújni, akkor fedeztük fel, hogy a szálszakadásos a hátsó gumim. Pánik. Önuralom. Nem borulhatok ki. Messze vagyok ahhoz bármitől is. Telefon: apu mit csináljak??? (pánik). Szép nyugodtan, kb. 30-40-el elrötyögtünk a Sármelléki benzinkútig, ahol vettünk ki a hátsóból levegőt. Ahol lehetett, ott bicikli úton mentünk lakott területen kívül. Úgy tapasztaltam, hogy az ottani környékbeli biciklisek sincsenek tisztában azzal az egyszerű kressz szabállyal, hogy smkp-val lakott területen kívül biza én is közlekedhetek ott. És defekttel mindenképp élnék ezzel a lehetőséggel. Sármelléki benzinkúton kiborultam, kisírtam magam, a fél életem és az el nem követett bűneim is megbántam, csak érjünk már oda!!!!!! Nem gondoltam volna, hogy képes vagyok órákon keresztül koncentrálni, úgy vezetni, hogy bármelyik pillanatban durranhat, és meg kell fogni. Na itt nem hagyhattam, hogy eluralkodjon rajtam bármiféle félelem. Beértünk a célba, letettük a motorokat, kipakoltunk, leponyváztuk, leültünk vacsizni, és akkor eleredt az égindulás, ami elől menekültünk. Diónyi jég esett... Vasárnap voltunk egyet még kirándulni, Timivel beültünk a kocsiba és elmentünk egyet csavizni. Tapolca, Badacsony, Balatongyöröki kilátó. Hétfőn szereztünk gumit, meg aki kicseréli, délután 2-kor elindultunk haza. Este 9-re értünk Bajára. Nagyon, nagyon fáradtak voltunk, és azt hiszem ez az a hosszúságú út, ami soha többet nem vállalok be 50-es motorokkal!!!!! 268 km. Egy tallóra, néhány megállóval. Lesz mit mesélni a gyereknek majd egyszer....
Nagyon várom a jövő hét péntek hajnalt. Párommal elindulunk Siófokra a két kis bestiával (Aprilia SR50 Stealth), Bajáról. Teszt kör meg volt, 216 km-t nyomtunk le velük. Semmi bajuk. Röhögve bírja a két olasz telivér. Mondjuk mi nem megyünk 60-70-nél jobban hosszútávon. Csak én tépek 80-90-nel haza fele jövet az irodából, de hát .. az más... Holnap áttolom a vasat öcsémhez egy alapos takarításra, átnézésre, légszűrő cserére. Annyira ki van a hócipőm az egész mindenséggel, hogy eldöntöttem, hogy telefon off, emberemnek sem nagyon engedem. Veszek egy részletes autóstérképet, itthon bejelölöm a fontos helyeket (benzinkút, pihenő..), és tipli. Minden ki van táblázva, nyíl egyenes úton NEM lehet eltévedni! Próbálom kiagyalni, hogy mit hova fogok tudni pakolni, dobozok híján hátizsák, a motorok ülése és a két láb közötti bukósisak tartókkal tudok gazdálkodni. 147 km háztól házig az út. Muszáj lesz hajnalban, legkésőbb 5-kor elindulni, hogy fél6-kor tudjunk indulni a benzinkútról. Hajnalban alig van forgalom, mire elkezdene jobban tűzni a nap, addigra ott vagyunk. Lepakolunk Siófokon, elszaladok valami multiba, szerzek sört, meg kaját és pihi. Lesz ott Wartburg találkozó nem messze a kempingtől, hmmm.... Van pár hely, amit szeretnék megnézni. Leginkább ingyenes kilátók... Ez ilyen alacsony költségvetésű nyaralás lesz. Utálok pénzt költeni. A kerek 30. születésnapom lesz ott tartva. Semmi fellángolás nem űz, hogy a forró betonon itthon pattogjak vendégeknek, meg a forró bogrács mellett kuporogjak. Szüleimet átinvitáljuk majd rá következő hétvégén (mert nagyon sokadikán születtem, ugyebár... ), akkor szeretnék valami finomat bográcsozni, de semmi humorom most naagy naaaaaaaagy családi összejövetelhez. Van az a kor, és van az a sok történés, ami után azt mondja az ember, hogy: nem. Semmi extra indoklás, csak egy egyszerű nem. Párommal ránk fér már egy kis édes kettes, felfedezzük együtt a világot, érzelmek és egyéb normális emberi dolgok. Ajándékot se akarok senkitől. A legnagyobb ajándék, ha békén leszek hagyva. Illetve, ha jobban végig gondolom... benzin. Sok benzin.