Motoros élmények, érzések :)

Hát ez volt tegnap, azaz április 30-a. A szállásunk egy nagy hotelben volt, mindenki a második emeleten kapott szobát. Nagyon szép és kulturalt szalloda. A reggeli 6 órától volt elérhető amit èn ki is használtam. A választék jóval nagyobb volt mint az első szállásunkon, és volt meleg étel is mint rántotta, főtt tojás és virsli is. Megreggeliztem, majd a szobában összepakoltam, levittem a két oldalaó dobozt, ekkor már 7 előtt jártunk pár perccel. Végül a reggel 8 órai indulás fél 9-re sikerült, pedig a túravezetőt kivéve mindenki időben a benzinkuton volt. Merthogy a szállással szemben volt egy benzinkút és megbeszéltük, hogy itt találkozunk, mindenki teletömte a paripákat, és várt.



Nagyon vártam a mai napot, mert mára volt tervezve hogy átlépjük a horvát határt és már az Adriai-tenger mellett fogunk motorozni!
Na de mielőtt odajutnànk.... az útvonal korántsem volt egyszerű, kezdjük ott hogy kb 5km motorozás után megálltunk, leállítottuk a motorokat, és felvettük az esőruhákat ugyanis esett, nem szakadt az eső, de azért rendesen esett. Ezután újra elindulva Kranjska Gora felé mentünk a Sava Dolinska folyó mellett motorozva. Kranjska Gora-nal egy balra fordulás és irány a Vrsic-hágó!
Nem mondom.... itt volt kaland nekem rendesen. A hágóhoz vezető út szerpentinjei és hajtűkanyarjai önmagában is nehéznek bizonyulnak, de esőben macskaköves úton különösen izgalmas volt kb. 34 hajtűkanyar visz fel az 1611 méter magasságig. Felfele menet egy idő után elkezdtük érezni a hőmérséklet lehűlését, a levegő megváltozását. Az az igazi hűvös hegyi levegő töltötte meg a tüdőnket miközben 3 méter magas hófalak mellett vettük be a kanyarokat. Páratlan élmény volt az biztos!
Kis történelem: ezeket a hajtűkanyarokat az Osztrák-Magyar Monarchia orosz hadifoglyokkal építtette meg annak idején(1915). Nekik köszönhetjük a macskaköveket amik a rusztikus jelleget adják az útnak.
A hágó tetején megálltunk egy negyed órára, lehetett motort/tájat fényképezni, és volt egy szuvenirbolt is amit jól meg is támadtam





Aztán indultunk lefelé... azért az se volt semmi, nagyon kellett vigyàzni de a táj gyönyörű volt! A hegyről csordogált le a víz sok helyen kisebb-nagyobb vízeséseket alkotva. Egy idő után pedig egy gyönyörű türkizkék folyó, a Soca-folyó (régi nevén Isonzó) mellett motorozhattunk
Nagyon örültem mikor félreálltunk, hogy tudjunk pàr képet csinálni erről a gyönyörű tájról!!



Sajnos tovább kellett motorozni de a folyó hosszan elkísért minket!
Bovec település htán csodálatos rálátásunk volt a Júlia alpok csúcsaira! A csodálatos tájon át eljutottunk Kobaridba, majd onnan Tolminba, ahol Horvátország felé vettük az irányt

Természetesen nagyon szép tájakon motoroztunk, elhaladtunk egy vár mellett is aminek később néztem utána, a Predjamai-vár volt az. Majd keresztülmotoroztunk Postojnán, ahol sajnos csak tankolni álltunk meg, (és levenni az esőruhákat), a cseppkőbarlangot kihagytuk, de majd meglesz az is egy saját túra keretében
A horvàt határon volt egy kis sor, nem vészes, átlépve egyből letérünk az autópályáról és Rijeka felé haldtunk. Rijekában meg kellett állni mert kicsit eltévedtünk, de aztán az egyik GPS-es motor előrement és olyan keskeny kis utcákon kanyarogtunk felfele, hogy nem tudom elképzelni hogy ott autó elférjen
A táj jellege teljesen más, bár itt is még kanyarogtunk és hegy jellegű volt a táj, mégis hatalmas különbséget tapasztalhattunk.
Az igazán csodálatos látvány amire vártam nagyon az a KRK szigeti híd volt. Egy kisebb sorbaállás volt hogy fizethessünk az átkelésért, de aztán jött a kilátás! Egyedülállóan gyönyörű! Minden irányba... 1430 méteren keresztül szelhettük át rajta az alattunk elterülő napfényben szikrázó kékséget.
Innen megállás nélkül a szállási vezetett az utunk Baska városába. Jó időben értünk ide, maradt időnk lezuhanyozni, átöltözni és sétálni egyet a kis városkában. Beültünk közösen egy étterembe, ahol a kiszolgálással nem voltunk megelégedve úgyhogy ma biztos nem ott eszünk
A kis városka közvetlenül a parton fekszik, gyönyörű kilátássak a tengerre.



Számomra a sok szerpentin és kanyargás igazi kihívás volt, de mindenpercét élveztem, egyre jobban szeretem Monstert (már ha ez egyáltalán lehetséges), aki szerintem szuperül teljesített idáig, remélem így is marad.
Gyorsan elaludtunk, bár én megint éjfélig beszélgettem, de aztán arra se emlékszem hogy lehunyom a szemem és már aludtam is
Reggel 5-kor keltem megint, óra nélkül. Megpróbáltam visszaaludni. De inkább megírtam a blogomat

A mai napban volt valmi variálás így még pontosan nem tuduom merre megyünk de a táv hosszabb lesz mint eddig. Mindig egy új kihívás, ezt szeretem ☺️

Hivatalosan az első nap április 29-e, vasárnap volt. Mariborban a szállásunkon 7-kor reggeliztünk, elkészültünk, majd motorra pattantunk és elindultunk. Dravograd fele vettük az irányt, kellemes-kényelmes kanyargós utakon ahol szuperül lehetett haladni. A táj csodálatos volt, imádtam, bàr lehet hogy csak azért imádok mindent mert életem első túrája
Már ezen a szakaszon is a Dráva-völgy csodásan kanyargó útjait szeltük. 60km után értük el Dravograd-ot. Innen nem sokkal később átléptük a szlovén-osztrák határt.
Kb 50km hosszan motoroztunk a hegyvonattal párhuzamosan, majd elérkeztünk Bad Eisenkappel-be, ahol megálltunk megtankolni a paripákat, ettünk, ittünk, wc-re mentünk. Majd haladtunk is tovább
Szlovéniát és Ausztriát elválasztja egy Seebergsattek nevű hágó, mely 1215méter magas, elég szép 10-12%-os emelkedőkkel és jó kis hajtűkanyarokkal van tarkítva. Hát itt megtörtént a tűzkeresztség mert kb vagy mész vagy ott maradsz tempóban haladunk
Előttem a négy páros motoros halad, így én minden kanyarnál azt mondtam magamnak “ha nekik ment utassal, akkor nekem is megy”. Sikerült is minden hajtűkanyart leküzdeni




A szlovén oldal is persze csodaszép, durva volt az út lefele!!!! Nagyon erős lejtők megfűszerezve egy csomó szerpentinnel! Nagyon kell vigyázni de hatalmas élmény!!!
Egy völgybe érkeztünk ami után a Kokra-patak medre mellett haladtunk tovább egészen Kranjig (amit amúgy elkerültünk), ahol a patak belecsatlakozik a Szávába.
Tovább motorozva átszeltük a Száva folyót (persze a hídon ), majd haladtunk a Júlia Alpok mélye felé
A Tolminig tartó útszakasz csodás panoráma látványt nyújt a hófedte csúcsokra.
Hamarosan megérkezünk Bohinjska Bistricába, ahol némi kerülővel elmotorozunk a Bohinji-tó mellett.
Bohinjska Bistricától szintén egy csodaszép úton jutottunj el a Bledi-tóhoz, ugyanis egészen Bledig a Sava-Bohinjska folyócska völgyében motoroztunk.

Bledbe érkezvén megállás nélkül folytattuk utunkat a közelben lévő Vintgar-szurdokhoz, amely egy páratlan szépségű látványosság (állítólag), ám újítások miatt le volt zárva és nem tekinthettük meg.
Ezért elmotoroztunk a szállásunkra mely 4,5km-re volt a Bled-i tótól. A paripákat leparkoltuk, leszedtük rólok a dobozokat hogy megpihenjenek ők is




Itt mindenki elfoglalta a szobákat, lezuhanyzott, felvettvalami kényelmes utcai ruhát és eltaxiztunk a Bledi-tóhoz. Itt fakultatív program volt, mi sétáltunk, majd söröztünk egyet, aztán a találka pontra mentünk ahonnan éttermezéssel folytattuk az esti programot

A Bled-i tó amúgy gyönyörű, be lehet menni csónakkal a tó közepén álló szigetecskére, melyen egy templom áll, amelynek a harangját, ha meghúzod, és közben kívánsz valamit, az a legenda szerint teljesülni fog. Hát ezt sajnos nem tudom. Nem mentünk be, de majd legközelebb ha úgy alakul akkor nem hagyom ki az biztos

A templom a 17. században épült, tornyának magassága 52 méter és 98 lépcsőfok vezet fel a tetejére. Sajnos mi nem jutottunk oda fel, és a tó feletti várat is csak messziről csodáltuk meg.

A tó 475 m magasságban van a tengerszinthez viszonyítva, hossza 2,1 km, szélessége 1,4 km és a Savica-folyó táplálja, a felesleges víz a Sava Bohinjska folyóba ömlik. Legnagyobb mélysége 30 m.
Igazából.... itt napokat el tudtam volna tölteni



Ezután a szálláson már mindenki az alvással volt elfoglalva. Igazából én nem voltam fáradt még akkor. Annyira sok az izgalom, úgyhogy én éjfélig beszélgettem még a Messengeren, majd utána tudtam végre megnyugodni és elaludni
Ám a kihívások ezzel a napoal nem értek véget, de utólag úgy látom jó bemelegítés volt a mai naphoz....

Sziasztok!

Előre elnézést kérek, de telefonról pötyögök igy biztos lesznek gépelési hibák, amiket ha nem veszek észre akkor ti se légyszi

Szóval életem első motoros túráján vagyok. 4 év kihagyás után megvettem a kis szörnyet, aki most van nálam 1 hónapja és 5 napja
A túraszervezőnek természetesen mindent leírtam, nem hallgattam el a kihagyást se, azt se hogy még nem szoktunk össze a motorral (bár városban már nagyon jók vagyunk), de azt mondta ne izguljak, nyugodtan jöhetek
Szombat délután 5-kor volt a találkozó Rédicsen. Én a közös e-mailben megkérdeztem hogy ha van pesti/pest közeli akkor nem megyünk-e együtt. Ebből az lett, hogy az egyik srác szervezett egy minitúrát a túra előtt. 10-kor találkoztunk Érden, 10.30-kor el is indultunk és az első megállónk Miskahuszár szobra volt. Igazából azt vártuk hogy ennek valami nagy sztorija lesz, de nincs neki. Valakinek eszébe jutott hogy legyen már egy nagy ólomkatona és megcsinálták.



Innen mentünk tovább és elsuhantunk a Bence-hegyi kilátó mellett, egészen a kinizsi várig. Ott leparkoltuk a paripákat és felsétáltunk nagyon szép időnk volt! Fényképezkedtünk, beszélgettünk, de be nem mentünk, csak kívülről megszemléltük



Itt csatlakozott hozzánk még egy srác. Ja azt elfelejtettem hogy Érdről 3 motorral 4-en indultunk, majd ez a srác is csatlakozott és mentünk egy kis szerpentines utón a Langalló és Babgulyás étteremhez. Én kértem egy kis adag babgulyást, ami nagyon fincsi volt, főleg miután feldobtam egy kis Erős Pistával



Itt egy órát töltöttünk kb, majd nyeregbe szálltunk és meg se álltunk Rédicsig, a találkozópontig, ahova fél órával előbb érkeztünk. Nem kellett sokat várni és mindenki megjött, 5-re teljes volt a létszám 8 motor 12 fő. Mindenki megtankolt, megbeszéltük a terveket és indultunk első szállásunkra Maribor-ba
Az út gyönyörű volt, papíron 80km, de a felvezető eltévedt párszor egy útlezárás miatt úgyhogy mi szerintem 110-ből tettük meg
Ja mert hogy a GPS nála egy a tankra ragasztott papír amire le van írva mikor merre kell fordulni melyik város táblát követve. Csak sajnos nem tervezett újra mikor útlezárás miatt letértünk de egy kedves autós kikísért minket a káoszból, és eljutottunk a szállásra. Itt volt egy kis gond a foglalással úgyhogy a sok fáradt, éhes motorosbanda még 1 órát ácsorgott mielőtt végre lezuhanyozhatott és ágyba dőlhetett.
A túra amúgy azért kapta a 0. Nap nevet, mert lehetett Maribor-ba érkezni másnap reggel 8-ra, az indulás időpontjára, de végül mindenki Rédicsbe jött, így azért mindenki kipihentebb volt másnap

Hát ez volt az első nap, itt még nem volt semmie extra, az utak kanyargósak voltak egy kicsit de semmi olyan amit bàrki motoros ne tudna végighozni, a kalandot számomra a másnap hozta

Most áprilisban még nem vettem BKV bérletet, szép idő van, állandóan Monsterrel közlekedem. És imádom, nincs is semmi gond ezzel, de azért tegnap nem esett jól amikor az irodában ültem és egyszer csak lezúdult az égből a víz mintha dézsából öntenék és olyan erejű széllökések voltak hogy néztük a fákat az ablakból és arról beszélgettünk vajon melyik facsemete fog eltörni
Úgy voltam vele hogy nem sietek sehova, visszacsücsülök dolgozni míg enyhül a dolog. Láttam hogy elkezd enyhülni, elkezdtem pakolni meg elköszöntem és elindultam. Mosdóban átöltöztem, megyek a motoromhoz és látom a mélygarázs feljáró/lejárónál hogy megint ömlik a víz Hát mondom ha megázunk megázunk én nem várok tovább. Csodák csodájára mire a motornál is összekészültem és pár perces melegítés után elindultam már épp hogy csak csöpögött az eső, és mikor kiértem a mélygarázsból azt tapasztaltam hogy, mint az ilyenkor lenni szokott, olyan fülledt a levegő hogy megfulladok
Elindultam haza, és sikerült a csepegő esőt is elhagynom, így bőven szárazon értem haza. Monster szegény tiszta sár lett, úgyhogy lepucoltam hogy szép tisztán legyen elrakva holnapig, azaz máig.
Nálunk aztán szárazság volt egészen reggelig mikor a motor mellett álltam hogy veszem le a ponyvát, egyből elkezdett csöpögni az eső. Én meg a tegnapi elszántsággal hogy max. elázunk, készülődtem tovább, és ismét sikerült szárazon megérkezni, a csöpögés is elmúlt miután elindultam, úgyhogy nekem mázlim volt.
Nagyon jó időben sikerült bemotoroznom, nem volt se hideg se meleg, pont tökéletes.

Mindenkinek szép napot!



PS: That's true for dogs and horses as well

Huhh.... hol is kezdjem. Alig bírtam aludni annyira vártam a mai napot. Reggel korán keltem, elmentem edzést tartani, ahova jöttek velem a kutyusok is, akik ezt mindig nagyon élvezik. Onnan igazából sietnem kellett haza, hogy a négykerekűt kétkerekűre cseréljem. Gyors átöltözés, gps beállítás és indulás, mivel siettem ezért az autópályán mentem, ezért ki is próbáltam a Szörnyecskét amennyire bátor voltam és amennyire az út engedte, meg amennyire nem féltem hogy mi lesz ha pont zsaruk mellett húzok el
Ezen kívül az egész úgy volt unalmas mint ahogy kocsiban is az, ezért már akkor eldöntöttem hogy visszafele biztos, hogy nem az autópályán jövök
na mindegy, lényeg a lényeg hogy beértem a találkozóhely városkájába, Füzesabonyba, de fogalmam sem volt hol van a benzinkút ahol a találkozó van, így mentem a centrum fele, hogy majd ott megkérdezek valakit. Láttam hogy áll egy motoros az út szélén, gps-t nyomogat, jajj mondom akkor őt megkérdezem ugyanazzal a problémával küzdöttek, beszélgettünk nézegettük a mobilt-gpst-mindent, amikor jött 4 motoros, úgy döntöttünk mivel ők így nagy slunggal mennek, biztos tudják hova kell menni, menjünk utánuk. Többen eltévedni mégis jobb mint egyedül
Hát 1 km után mindannyian félreálltunk, és útbaigazítást kértünk, fordultunk meg és mentünk vissza a 3-as útra. Megtaláltuk a benzinkutat, begurultunk, ahol kb. 70-80 másik motoros állt.


Jó szokáshoz híven mindenki köszönt mindenkinek, váltott pár udvarias szót azzal is akit nem ismer. De akik talán a legnagyobb középponti személyiségek voltak, az a két kutyus, akik a motoron utaztak az egyikük egy idősebb Beagle volt, akinek a hátsó dobozt alakították át és a motoros mögött ücsörgött a dobozban. Hihetetlen cuki volt, próbáltam nem túlgondolkodni hogy szerintem mennyire felelőtlen dolog, inkább csak arra gondoltam hogy tök aranyos a kutyus, láthatóan élvezte is. A másik kutyusnak a tankon lett kialakítva valami spéci cucc és ott ült a plexi mögött, ő is hihetetlenül élvezte a szituációt, legalább annyira mint amikor nem motoroztak és mindenki azon olvadozott hogy mennyire édes a kis Harley Davidson-os bőr rucijában
11.40-kor volt egy eligazítás ahol lényegében a csapatban motorozás szabályait vázolták, továbbá az útvonalat hogy mikor mire lehet számítani. Voltak akik később az egyik körforgalomnál csatlakoztak, összességében több mint 100 motor érkezett a Tiszafüredi menhely elé.



Leparkoltunk, kicsomagoltuk magunkat a bukósisakokból, kesztyűkből és motoros ruhákból, majd felhívták a figyelmünket hogy kész szendviccsel, fél literes ásványvízzel és sütikkel vártak minket, a szendvicsek gyorsan elfogytak, a sütik lassabban, a vízre is nagy igény volt. Én nem tudtam hogy lesz ilyen, úgyhogy én 1,5 literes vizet beraktam a túradobozba így azt én nem vettem el. Miután eszegettünk, kis csoportokban be lehetett menni megnézni a kutyusokat. Igazság szerint nekem fájt a szívem mindegyikért... Volt aki nagyon félt és a sarokba húzódott, volt egy idősebb aki valószínűleg beletörődött sorsába és ki se jött a házából, mások ugattak, és voltak akik nagyon nagyon játszani szerettek volna. Igazából mindegy hogy melyik kutyából milyen reakciót váltottunk ki, számomra mindegyik elszomorító volt, de remélem hogy segítettünk, mert 720 kg-nyi kutyatápot sikerült adományoznunk az összegyűlt pénzösszegből, amit a kedves és erős motoros férfiak be is pakoltak a menhelyre.
Volt egy közös fényképezkedés tablet-tel, telefonnal, drónnal is, úgyhogy biztos lett olyan kép ami az emberek feléről normális képet csinált


Innen sokan elindultak haza, de még többen tartottak velünk a Tisza-tóra hogy ebédeljünk egyet. Gyönyörű időnk volt, szuper társaság, jó kaja, úgyhogy nagyon jól éreztem magam.



Kedves embereket ismertem meg, köztük egy apukát, akinek utasa a 9 éves kislánya volt, aki szuper vagány, és természetesen majd ő is szeretne motorozni ha elég nagy lesz hozzá
Ebéd után én még maradtam beszélgettem egy kicsit, majd elköszöntem mindenkitől, persze megbeszéltük mikor és hol találkozunk legközelebb aztán gps-ből kiiktattam az autópályát és fizetős utakat, és elindultam hazafele. Kényelmes nem rohanós de dinamikus tempóban jöttem hazafele, rengeteg motorossal találkoztam útközben a 3-ason, mind a két irányban. Kétszer álltam meg hogy lemossam a bogártemetőt a sisakom plexijéről mert kezdtem nem kilátni. Édesanyámmal megbeszéltem hogy a kedvenc fagyizónkban találkozunk és láttam hogy túl gyorsan haladok, ezért megálltam a Szent István Egyetemnél (ide jártam), és csináltam pár képet a szörnyetegről, mert olyan gyönyörűűűűű
Innen aztán már a fagyizóba mentem, aztán pedig haza. Szuper jó nap volt, nagyon élveztem! Bár a kutyusok nem tudják hogy mit kaptak tőlünk, nagyon remélem hogy ezzel sokat segítettünk a menhelynek!

Monster pihenhetett pár napot, de ma reggel muszáj volt elővennem és vele menni dolgozni. Tényleg muszáj volt, 6 órakkor már kelt fel a nap és annyira tiszta volt az ég hogy szó szerint bűn lett volna itthon hagyni. És szerintem neki is tetszett, imádom. Mondjuk az egyetlen hátrány, hogy van egy bűnrossz útszakasz ami konkrétan olyan érzés mintha direkt motoroknak készült ugratókkal lenne tele.... csakhogy én nem örülök neki, de ezen kívül az egész út befele a városba simán zajlik általában, mondjuk 5-6 km-es kerülővel megyek, mert ha végig akarnék menni a Veres Péter-Kerepesi-Hungária útvonalon akkor sokkal lassabban haladnék még a motorral is. Hát a munkahelyen én nem reklámozom hogy motorral járok, általában leparkolok a mélygarázsba, majd bemegyek a mosdóba és jön az öltözés. Majd felmegyek az emeletemre és a rucit beakasztom a szekrénybe, motoroscsizma pedig alá szatyorban, bukó meg kesztyű pedig marad a dobozban a motorral. De ma az egyik barátnőm reggel nem érezte jól magát ezért otthon maradt, megkért hogy vigyem el neki a céges laptopot. Huh mondom az jó, de nekem munka után rohannom kell, elviszem neki ebédszünetben. Hát igen, de arra nem gondoltam hogy ebédszünetben az összes ember ki-be járkál és mindenki aki ismer megállít hogy mit cipelek a ruhavédő zacsiban vállfával Hát így most már egyre többen tudják hogy Monster az enyém és hogy elcipel néha munkába, de sebaj, imádom hogy ilyenkor mindenki meglepődik hogy milyen 'menő' vagyok tök aranyosak.
Szuper jó volt kiszakadni az irodából és motorozni egy kicsit napközben is, általában csak sétálni megyek egyet az épület körül, de ezt a motorozgatást is meg tudnám szokni
Munka után elmentem hogy a kapunyitónkat lemásoltassam. Igazából már harmadszor megyek vissza de ez bonyolult és nem fontos, a lényeg hogy leparkolom szörnyikét, bemegyek, srác meglepődik, megkérdezi hogy robogó vagy motor... megint meglepődik. 10 perc múlva jön az apja, 70 év körüli úr, aki rámnéz köszön, azt mondja: "Egyem meg a szívét, nem gondoltam hogy egy ilyen csinos kis hölgy jött azzal a motorral." - hát esküszöm belepirultam annyira édes volt ahogy mondta
És az az igazság, hogy ha vissza emlékszem 4 évvel ezelőttre, akkor is rengetegen meglepődtek, pedig akkor még egy 250cm3-es Yamahánk volt. Pedig szerintem egyre többen vagyunk lányok/nők akik motorra ülnek, vagy csak én gondolom így?
Mindenesetre a motorozásban nem csak azt imádom milyen érzés... persze ez a lényege, ahogy suhan melletted a táj, ahogy a motor dől a kanyarban, ahogy a motor dorombol a lábad között (félre értés ne essék ), de én ezt a részét is imádom, büszke vagyok, hogy motoros vagyok, arra, hogy nő vagyok, hogy motoros nő vagyok! Imádom, hogy ha megyek az úton és szembe jön egy motoros akkor köszön, imádom az érzést, hogy ha egyedül is motorozol, végtére is sose vagy egyedül, mert valaki úgyis szembe jön az úton, vagy begurul melléd a piros lámpánál....

Hát bár a számról nekem mindig valami vidám jut eszembe, pedig nem az és igaza van.... kell egy milliomos pasi de komolyan... Minden rengeteg pénzbe kerül és közbe fele annyit se keresünk mint amennyit szívesen elköltenénk. És nem arra gondolok hogy hetente járnék fodrászhoz meg ilyenek, hanem csak hogy az ember ha el akar menni egy motoros túrára akkor azt megtehesse
Na persze elmegyek akkor is ha éhen halok, de ez a rohadt pénz irányítja az egész életünket és ezt utálom. Persze ezzel biztos nem vagyok egyedül
Ma reggel kimentem lovacskázni, nem motorral, ahhoz túlságosan fújt a szél, meg a kicsike most pihen, jövőhéten megy átvizsgálásra, és nem hiszem hogy túl sokat fogok vele menni a túra előtt, különben arra nem lesz pénzem hogy ott tankolgassam az iszákos szörnyeteget
Szóval lovagoltam egy jót, ami igazán szuperül sikerült, aztán hazajöttem, dolgoztam, majd úgy döntöttem átrendezem a lakást egy kicsit, és azt nem rég fejeztem be, kutyusokkal ma csak a kertben játszottam, tegnap 7,7 km-es sétán voltunk
Nem igazán történt semmi a mai napon, de azért ma is megosztok egy kis angol szösszenetet

Mindenkinek csodaszép hétvégét!

Huhhh... hát most először életemben nem tudtam címet adni a blogomnak (volt már ezelőtt is, meg írtam naplót is még kézzel...), hulla fáradt vagyok a szó mindenféle jó értelmében. Ma "sajnos" elaludtam, ezért a BKV nem volt opció hogy beérjek a munkába, "sajnos" a motorral kellett menni
Szuper jó idő volt reggel, meleg de nem túl meleg, tökéletesen kellemes hogy kényelmesen beérjek. Egész nap amikor csak időm volt a motoros túrákat böngésztem, motoros vonulásokat/felvonulásokat/összejöveteleket és tervezgetem hogy mikor hova megyek
Munka után elmentünk a kollégákkal iszogatni, pontosabban ők iszogattak, én maradtam a zéró CocaCola-nál Este háromnegyed 8-kor indultam el hazafele és az idő még mindig szuperjó volt, hatalmas élvezettel jöttem haza és arra tudtam csak gondolni, hogy nemsokára túrázni megyek, szabadság kivéve

oh, és arra is gondoltam, hogy írok magamról egy kicsit, mert hát a Bemutatkozás oldalon nem írtam valami sokat. Az már valószínűleg feltűnt hogy imádok motorozni... március 25-én hoztam el Monstert és már 400 km-t tettem bele
Ezen kívül lovagolok, 10 éves korom óta, az első lovamat a 11. születésnapomra kaptam, ő azóta is velem van, a választások napján, április 8-án ünnepli 25. születésnapját. Németországban éltem közel 5 évet, és onnan is van egy lovam aki 9 éves, rajta lovagolok rendszeresen és van egy felesbértartóm rá, akinek edzéseket tartok. A napjaimat a konditermes edzés, futás, munka, lovaglás és a két gyönyörű kutyusom teszik ki, ezen kívül természetesen motorozok, barátokkal vagyok, szeretek olvasni és filmet nézni, fotózni, kirándulni és nyelveket tanulni. Szeretem a tetoválásokat, amit már szintén tudhattok mert raktam fel egy képet a Tetkós csajok albumba. Hát most mára hirtelen ennyi!

Még megosztanék egy kis szösszenetet angolul:

1. Make peace with your past, so it won't disturb your future.
2. What other people think of you, is none of your business.
3. The only person in charge of your happiness is you.
4. Don't compare your life to others, comparison is the thief of joy.
5. Time heals almost everything. Give it time.
6. Stop thinking so much. It's alright not to know all the answers.
7. Smile. You don't own all the problems in the world.

Everything is OK in the end. If it's not OK, then it's not the end!

Mindenkinek csodaszép estét!

Az az igazság, hogy tegnap még nem volt igazán tavasz, eléggé fújt a szél, de már akkor eldöntöttem, hogy ma motorral megyek be dolgozni. A XVI. kerületben lakom és a XI. kerületben dolgozom... azt hozzá kell tennem hogy nem a Veres Péter-Kerepesi-Hungária útvonalon mentem mert az még motorral is nagy challenge na mindegy a lényeg hogy elindultam 7.10-kor itthonról, és már láttam a napot felkelni, láttam hogy nincsenek felhők és már mosolyogtam is, tudtam hogy jól döntöttem
Egyáltalán nem fáztam a motoron, végre Szuperül is haladtam, 40 perc alatt beértem, leparkoltam a kicsikémet a mélygarázsban, és egész nap az irodában ülve csak arra tudtam gondolni, hogy kint süt a nap és én motorozhatnék a napsütésben... mivel korábban mentem be korábban is jöttem el, fél 5 után 10 perccel már brummogott a kicsike a mélygarázsban, beszélgettem az egyik kolléganőmmel, aztán elindultam, és a forgalom is egész tűrhető volt hazafele, de a napocska szó szerint melegített egész úton. Főleg ha meg kellett állni, akkor tényleg melegem volt, pedig a motoros kabátom alatt csak egy póló és egy blézer volt.
Nem siettem hazafele, ahogy legtöbbször szoktam (bármilyen járművel is legyek), csak élveztem hogy motoron ülhetek, hogy süt a nap, és hogy egyre több motoros jön velem szembe
Talán tényleg itt a tavasz
Most este pedig autóval jöttem haza a lovardából, és az autó szerint a kinti hőmérséklet 14 fok volt... ezt mind kb. 1 órája... nagyon csúcsszuper

Úgyhogy csajok, elő a motorokkal

Ami tuti, hogy én 22-én ott leszek a kutyusokért

Mindenkinek szuper estét és csodaszép napsütéses napokat kívánok!!!!!

Hát Murphy azért ma is dolgozott, mert bár gyönyörű napsütés volt egész nap, azért az idő még igazán meleg nem volt, főleg nem reggel. Én koránkelő típus vagyok, reggel 8-kor már a lovardában voltam és edzést tartottam a lovamon, ahova még akkor kocsival mentem mert túl szeles volt az idő, és a széllökések elég erősek voltak. Az autóban ülve hallgattam a rádiót ahol azt ígérték hogy délutánra megszűnik a szél, ami valljuk be kis túlzás volt
Ennek ellenére miután minden itthoni/családi program véget ért (ma már nem volt sok), akkor úgy döntöttem hogy csinálok egy minikört és Dunakeszin majd Gödön át a 2-es úton elgurultam Monsterrel Vácra, lementünk a Révhez a Dunapartra, ahol tényleg csodaszépen sütött a nap, rengetegen sétáltak a gyerekekkel, kutyákkal, rengeteg motorossal is találkoztam útközben oda is és visszafele is, pedig visszafele már az M2-esen jöttem, pedig nem arra akartam de hát a GPS-szel nem mindig értünk egyet
A lényeg hogy az idő szerintem csodaszép volt, motoron is, bár az M2 hideg volt, a városban és városok között igazán kellemesen lehetett motorozni
Bárki aki ma kihasználta a napsütést, remélem jól érezte magát, aki kihagyta, annak az a jó hír, hogy állítólag mostantól egyre melegebb és naposabb időnk lesz!
Mindenkinek szép estét!!!



ui: egy másik motoros helyen (motoglobe) van egy nagyon szuper egyhetes motorostúra, azt itt nem tudom meghirdetni esetleg? Nagyon szupernek tűnik

Első motorom eladása után sajnos 4-5 év kihagyással sikerült most, mondhatni szezon előtt megvennem az új szépséges motoromat. Didergető 2 fokban hoztam el és kicsit szomorú is voltam, hogy nem fogok tudni még motorozni az időjárás miatt, de aztán másnap, hétfőn, egészen szerdáig nagyon szép időnk volt és sikerült motorozgatni, de aztán jött a csütörtök és a Nagypéntek és az egész Húsvét a maga katasztrofális időjárásával. Ma pedig amikor már nem esik az eső, olyan orkán erejű szél fúj, legalábbis mifelénk, hogy kimenni sincs az embernek kedve ebben a csodás szélfútta időben
De hát ez mindig így van, most hogy meg van a motor, nincs hozzá megfelelő időjárás tiszta Murphy... aki persze soha nem alszik, mint az ördög... =)
De sebaj, jövőhétre szép időt mondanak és alig várom hogy ismét gurulhassak Monsterral, akibe még így is sikerült kellemes 200km-t beletenni mióta megvan, ami jól is jött ahhoz hogy visszaszerezzek valamennyit a rutinból. És igaz ami igaz, ezt nem lehet elfelejteni... ez az érzés ha már egyszer megtapasztaltad olyan mélyen beléd ég, hogy simán eltelhet 5 év, ahogy beindul alattad a doromboló kis szörnyeteg, azonnal tudod mit kell tenni. Imádok motorozni, és többet nem akarom abbahagyni <3

ui: remélem hogy a csamclub-ból fogunk találkozni majd valamelyik eseményen! =)
és én szeretnék elmenni túrázni is, lehet hogy majd megírom és ha valakinek lesz kedve csatlakozhat