Miért? Hogy lehetnek emberek ennyi ésszel szabadlábon?

Írta ekime6 a ekime6 blogja blogban. Megtekintés: 2294

A tudatlant lehetetlen érvekkel meggyőzni.
/William Gibbs McAdoo/

Egész életemben végigkísért, hogy nem hallgatnak rám. Itt gondolok a szüleimre. Felépítettek egy vállalkozást a semmiből, ezáltal elkönyvelték, hogy csak Ők tudnak mindent jól. Ha én kitalálok valami olyat, amivel pl. pénzt spórolhatnak meg vagy munkafolyamat időtartamát rövidíthetik, válasz, miután konkrétan nem is figyelt arra, amit mondtam: "Kislányom, ezt csinálom 20 éve, jobban tudom én." Aztán megkeresem a Kolléganőmet, aki nálunk van 13 éve, elmondom neki, hogy mit találtam ki, 1 hét elteltével felhozza Anyumnak, és Ő meg rávágja: "Basszus! Ez de jó ötlet!". Azóta így valósítom meg önmagam... Végül is megoldom okosban és össze se veszünk :)
Nagyon sok mindenben kipróbáltam már magam, jelenleg is több dologgal foglalkozom, már csak a cégünk miatt is. Imádok új dolgokat tanulni, sokféle érdeklődési köröm van, szerintem. Épp emiatt van, hogy nagyon fel csesz agyilag, amikor valaki beleokoskodik olyanban, amihez nem ért, és mégis azt hiszi, hogy Ő szarta a spanyolviaszt. Nincs semmilyen meghunyászkodás benne, csak is Ő a tökély, Ő az, aki megmondja a tutit. Le van tojva az, aki 20 éve csinálja sikeresen. Le van szarva, hogy ezzel veszélyforrást jelent a társadalom számára.
Aki ismer, tudja, hogy most végeztem az alapképzéssel szakoktatóin. A 'D' és az 'E' kategória gyakorlata még hátravan, szeptemberre tették nagy örömömre (élvezet lesz 28 hetes terhesen mászni a gépekbe és élvezni a busz laprugózását, amit alapjáraton se bírtam soha). Mindegy, ez is meglesz és kész. Bár egyedül csak is a motor foglalkoztatott, nem hiába írtam arról záródolgozatot és kaptam külön dicséretet a vizsgámon. Igenis büszke vagyok erre az eredményre! Nem keveset dolgoztam érte, de még mindig nem érzem magam készen arra, hogy én egy ember életéért feleljek. Mert, ha én valamit rosszul tanítok neki, rossz beidegződést követek el nála....... az én lelkemen fog száradni, ha baleset éri. Nagyon komoly lelkileg ez az egész. Kicsit örülök is, hogy egyelőre nem kell ezzel foglalkoznom...
A vezetés az, amire úgy gondolom, hogy megérettem. Rengeteg barmot látok az utakon. Főleg mióta terhes vagyok, egyáltalán nem vagyok toleráns, félpercenként k*rva anyázok. Meg a sok hospitálásnak köszönhetően még könnyebben felismerek veszélyhelyzetek kialakulására mutató jeleket. Az emberek 10%-a kapna tőlem jelenleg jogosítványt. Soha nem fogom megérteni, hogy ezek miképp mentek át a vizsgájukon. Úgy se értem, hogy ha lefizették az embert. Nem lenne az a pénz, amiért engem megtudnának vesztegetni. Szóval már arról is letettem, hogy vizsgabiztos legyek. Ha nem tudok korrupt lenni, de viszont akkor túl kevés embert engednék át vizsgákon, nem is keresnének és adnának munkát, így felesleges plusz 1 évet nem fogok elpazarolni VIBI képzésre....... Nehéz ez a szakma Gyerekek!

De eltértem attól, amiért gép elé ültem. Megint túl sok fele jár az agyam, szokás szerint.
  1. Ha valaki blogolásra, cikkírásra vagy hasonlóra adja a fejét, könyörgöm! Tanuljon meg írni! Tudom, hogy én se vagyok ebben tökéletes, éppen ezért SE vagyok író, de azért vannak alapkövetelmények. Lásd pl. Minát! Nem hivatásos, mégis értelmesen tud fogalmazni és nem ír olyat, hogy "vok", "h", stb.
  2. Ha valaki már úgy kezd neki az 1)-es pont alatt meghatározott dolgoknak, mintha profi lenne benne, az baj. Mert csak MINTHA. Ez olyan, mintha én a főzésről vezetnék blogot, mert a chilis babom isteni! De amúgy minden másban, főzés terén, tök béna vagyok, iszonyat szar az ízérzékem. Nem fogok egy Michelin csillagos szakácsot lehülyézni és tiltani, mert szeretne segíteni nekem, hanem esetleg meghallgatom és valószínűleg, ha van hozzá eszem, el is fogadom, amit mond, vagy ha nem egyezik az ízlésünk, akkor megköszönöm és továbblépek ezen. De ne úgy kezd az egészet, hogy "ki, ha én nem". Mondjuk Mackót én még nem hallottam, hogy hülyéznék, mert az OnRoad-on f*szságot írt volna. Tudtommal nem szokott f*szságot írni, mert a témáról nem rögtön azt ír, amit Ő gondol, hanem alaposan körbejárja, utánanéz, tesztelgeti, igyekszik biztosra menni. És biztos vagyok benne, hogy ha tévedne bármivel kapcsolatban, nem a hiszti lépne közre, hanem értelmes módon megoldaná a dolgot. Mert felnőtt ember, nem gyerek már.
  3. Olyat sosem ajánlunk, ami más életébe is kerülhet. Utólag már ciki takarózni azzal, hogy "nem olvastam el a használati utasítást". Ilyet egy jó cikkíró nem csinál, ilyen alap hibát nem vét egy teszteléskor. Azt jelenti, hogy "bumm bele"-ként fogott az egészbe. Ész nélkül. Mert "ki, ha én nem"! Itt kezdődik a baj... Mert a sok kis kezdő, butuska, csak azt látja, hogy "bammeg, ez jól is néz ki és ajánlják is, abból baj nem lehet!" és belefut ebbe... A Te lelkeden fog száradni, ha baja esik, de valószínűleg nem is tudsz róla, mert Te sem találkozol vagy beszélsz mindenkivel, aki Téged olvas. Tényleg? Ennyire fontos a hírnév? Ennyire fontos a "ki, ha én nem" ??? Gondolkodol néhanapján? Van Neked szíved, gerinced, méltóságod?
  4. Tudod hogyan lehet tanulni? Pl. másoktól, akik értenek is hozzá. De nem 1 embertől. Nem kettőtől. Tudod hány emberhez elmentem hospitálni motorból? 5 emberhez. Csak azért ennyihez, mert többre az időmből már nem futotta. Ebből hármat tartottam igazi szakembernek! Egy "szimpla" oktató, ketten exrendőrmotorosok voltak. A negyediket szóra se méltatnám, az ötödiket meg egy átlagosnak mondanám inkább (annyit tudott, amennyit már én is). De mielőtt nekikezdek a szakmámnak, elfogok menni egy párhoz. Muszáj. Nem akarok hülye lenni! Szeretném a legjobbat átadni azoknak, akik kezdők! Nem elküldöm a picsába és nem beszélek azzal, aki nekem segíteni akar és pl. nem pénzért teszi, hanem szeretetből, kedvességből, mert szeretné, hogy én is jó legyek benne, tudást akar átadni! Vannak ilyenek! Rengeteg ilyen emberrel találkoztam. Nem tudom igazán megköszönni Nekik soha, amit értem tettek és ezért teljes szívemből hálás vagyok!
A motorozás nem gyerekjáték. Attól, hogy egy adott szakaszt 300-szor bejártál és már csak 2 cm majrécsík van a gumin, nem azt jelenti, hogy megtanultál dönteni. Azt jelenti, hogy egy adott helyet lassan kiismersz, ott talán nem fogsz eltanyálni és tudod feszegetni a határaidat. De ha elmész 2000 km-rel odébb, ott még mindig bénázni fogsz, mert nem ismerős a terep és nem mersz menni, mert fogalmad sincs, hogy a következő kanyarban hol kéne kezdened az ívet. Ott hirtelen senki nem mondja meg Neked, hogy nem így kellett volna csinálnod. Vagy belassítasz, mint a rutinpályán vagy elméred. Nem tudsz biztonságosan közlekedni.
Ha azt mondják, hogy szükséged lenne egy tréningre, nem b*szogatásképpen mondják valószínűleg. Az ilyeneknek oka van. Egy vezetéstechnikai tréningre elmentem tanulni. Nem motorral, hanem mint oktatójelölt. Ott volt egy srác egy régebbi SV650-nel. Szó szerint nem ment neki még egy alap szlalom se, oly annyira, hogy el is esett egyszer. Azért ez egy iszonyatosan durva hiba. Mikor odamentem hozzá egy szünetben és rákérdeztem, hogy mióta motorozik, már sanda szemmel végigmért:
- Miért érdekel, mi közöd hozzá?
- Láttam ezt-azt Nálad és a záródolgozatomhoz gyűjtök anyagot.
- 2 éve tettem le a jogosítványt, de csak 1 éve motorozok napi szinten Bp-n, munkába járás miatt.
- Megkérdezhetem miképp sikerült ezzel a tudással véghez vinned a rutinvizsgát?
- Jaaaaaaaaa, hát nem kellett a naggyal vizsgáznom, csak a 125-össel és végig háttal volt a vizsgabiztos...
Ahham. Gratulálok. Annak is, aki az oktatója volt és annak is, aki ezzel a 0 tudással forgalomba engedte. Azt is, aki a forgalmi vizsgán átengedte. Mentem mögötte kocsival, a forgalomban sem volt jobb. Pár km alatt, majdnem 2x balesetezett a saját maga hibájából... Hm, és csak azért jött el végre tréningre, mert túl sokan mondták már neki, hogy kéne. Pedig Ő nem érezte úgy, hogy probléma lenne. Aztán később biztos érzékelte a tréningen, mert annyira béna volt, hogy az oktató 3 csoportot csinált a csapatból: a jobbak, a kevésbé jók és ez a srác egymaga. Ez azért jelent valamit... Abból sosem tanulsz meg motorozni, hogy egy parkolóban gyakorolsz. Feladatok kellenek, amit véghez viszel. Ha csak magadtól körözgetsz és fordulgatsz, nincsenek instrukciók, igazából egyenlő a 0-val. Főképp, ha nincs ott egy olyan ember, aki akár a legkisebb hibádat is észreveszi és feltudja végül hozni, hogy arra is figyelni kéne...
Miért kell fenyegetőzni, ha valaki nem ért Veled egyet? Az én meglátásom szerint, ha tudom, hogy hülye a másik, azt alá is tudom támasztani. Imádom az olyanokat, hogy "mert csak és kész".
Diplomám van közgazdaságtanból, de nem értek hozzá. Be is vallom őszintén. Soha nem tanultam, csak levizsgázgattam és sikerült. Valódi tudás nincs mögötte. Az csak egy papír. De vicc, amikor valaki hirdeti, hogy érti a diplomáját, mégis alap dolgokkal nincs tisztában. Na ez a ciki.

Soha nem tudnék álmodozó lenni, mindig is realistaként viselkedtem. Lehet ezért is vagyok ateista és tudományosság centrikus.
Tesztelni 1 ember alapján nem lehet.
13332738_971769026268613_4691617544394370167_n.jpg

(És nem, nem vagyok irigy. Nincs mire és nem is lesz.)
  • Yamina
  • Vidék
Hozzászólnál? Jelentkezz be...