Zajlik az élet

Mivel elég régen jelentkeztem már, ezért gondoltam írok ismételten egy blogot, hogy mi is történt velem az elmúlt időszakban.

Nem szeretnék semmit elkiabálni, de úgy néz ki, hogy az életem kezd révbe érni....legalábbis már van egy olyan kikötőm aminek látom a fényeit. A nyár folyamán nem igazán jöttek össze a dolgaim, biztos emlékeztek a luxus óceánjárós blogomra. Na az a momentum volt munka terén az utolsó pozitív dolog, mivel utána munkanélkülivé váltam. Már nagyon régóta próbálok(3 éve) olyan melóhelyet lelni, ahol azt mondhatom végre, hogy fix és tervezhetem az életem tovább egy biztos munkahely mellett(már amennyire a mai világban egy munkahely fix lehet). A nyáron nagyon sok helyre beadtam a jelentkezésem. Igazából attól sem rettentem el, hogy megtanuljak egy másik olyan szakmát, amit szeretnék a jövőben csinálni és még hasznos is lehet. Azt semmiféleképp nem tehettem meg, hogy egyszerűen beülök iskolapadba, mert a pénz az pénz és nem ecsetelném, hogy miért jó ha van . Szóval szerencsére van olyan lehetőség hogy szakmai képzés...ez annyiból áll, hogy 3 nap meló 2 nap suli(vagy 4 nap meló 1 nap suli és így tovább...szóval változó). És ha valahova felvesznek akkor a céged fizeti az iskoládat, plusz még fizetést is ad neked(jó persze nem annyit mintha már kitanultként ott dolgoznál).

Otthon idegenforgalmi szakmenedzsernek tanultam, amivel úgy tűnik itt a senki földjén nem lehet nagyon érvényesülni...mármint kereslet lenne...csak nem fizetik meg. Ebben a térségben akiket jól megfizetnek és még szükség is van rájuk: hegesztő, villanyszerelő, kőműves és hasonló szakmák. Aztán ami beugrott "buta" fejembe, hogy a környékbe nagyon sok kerékpáros és motoros van....mi lenne ha szerelő lennék. 2008-ig a két szakma egy volt, Zweiradmechaniker néven futott. Aztán 2008-tól úgy döntött a kamara, hogy ez hülyeség így átalakították a rendszert, így lett az egy szakmából kettő. Lett belőle a motorkerékpár szerelő- motorkerékpár szakiránnyal és a motorkerékpár szerelő- kerékpár szakiránnyal.
Igazándiból a két szakirány még mindig nem annyira különbözik egymástól, mert az iskolában egy csomó szaktantárgy megegyezik. De most félre ezekkel az infókkal...

Szóval októberben felvételt nyertem egy egész nagy üzletbe, ami kerékpárokkal foglalkozik . A munka nagyon tetszik, az iskola meg hát szokásos....tanulni kell. Néha vannak problémáim még a német nyelvvel, dehát ez remélem majdcsak változik az idővel. Bár az első 4 hónap próbaidő....de pozitívan várom a fejleményeket. Eddig nem tűnik úgy, hogy a 4 hónap után ne hosszabbítanák meg a munkaszerződésem. Iskolába szerencsére csak heti egyszer kell mennem. Nagyon sokat tanulunk a motorokról is, szóval még hátha hasznosíthatok ezt-azt a későbbiek folyamán.

A munkával kapcsolatban semmi negatívat nem tudok egyenlőre felhozni. Kollégák fiatalok, jó fejek(nagy átlagban). Persze mint mindenhol van egy pár furkó...dehát ez legyen a legnagyobb baj...nem muszáj mindenkivel jóban lenni. Bár ha jobban belegondolok van egyetlenegy negatív, mivel 4 hónap próbaidő van és a Karácsony pont beleesik, így nem mehetek(mehetünk) haza a szüleimhez. Szóval idén lesz itt a messzibe a legeslegeslő Karácsonyom csak a Barátommal. Eddig a karácsonyi sütés főzés közösen oldottam meg Anyukámmal...de idén nem lesz kinek segítsek, hanem én szorulok segítségre . De ezt is próbálom pozitívan felfogni....bár elég nehéz lesz. Dehát majdcsak lesz valahogy, mint mindig.



Hát köszönöm, hogy megoszthattam Veletek boldogságomat.