Vezetéstechnikai tréning 04.21.

Borongós szombati munkanapra virradtunk Zé-vel és igenkevés alvás utáni korán kelés forgatagában kapkodtuk magunkra a motoros ruhát. Még tankolni is kellett így megálltunk és nyélbe ütöttük azt is, mert a múltkori kirándulás után szomjaztak a paripák.

Megérkeztünk a ringre és begurultunk a parkolóba, ahol már pár motoros várakozott és aggódó tekintettel bámulta a felhőket. Kis idő és a bagósok pár cigije után rendőri vezetéssel indultunk befelé. Kicsit csodálkoztam, mert facebookon egy csomó női jelentkező volt, de magán a rendezvényen velem együtt voltunk 4-en plusz egy kísérő.

Bemelegítésnek olyan kis nudli feladatok voltak, minthogy féloldalt ülsz a motoron, vagy állva félkézzel vagy mindkét lábad jobbra lóg és úgy ülsz. Mindeközben persze haladni is kellett. Én a második turnusban csináltam a bemelegítést de már itt bokán f*stam magam, hogy úristen-milyen-bemelegítés-ez-én-még-ilyet-sosem-úristen-felborulunk-gyere-zé-rendeljünk-pizzát.... szóval amig az első turnus bemelegített addig mi stílusosan rendeltünk egy lady pizzát.

Majd mi következtünk és megdöbbenésemre minden bemelegítő gyakorlatot meg tudtam csinálni. Úgyhogy marha büszek voltam magamra.

Aztán persze volt egy kis eligazítás, meg beszéltek egy csomó okos dolgot a rendőrbácsik, majd szlalom következett. Csináltuk fékkel, fék nélkül, elcsúsztatott szlalomot meg így is úgy is.
Utána következtek a feladatok. Nevezetesen a kiskör, a nagykör, nyolcas (amit ha ügyes volt a delikvens akkor lehetett homokórában is csinálni, ami annyit tesz, hogy nem keresztezte az útját a nyolcas közepén, hanem végig a bóják mentén kellett haladni), a holland kapu, és a lóhere.
A holland kapura már a bemutatásánál gyilkos tekinteteket vetettem, ugyanis ilyenben fektettettem el a hondákat a feszten, csak ott tizedekkora helyen kellett prezentálni a mutatványt.
Miután a borzasztóan-ügyes rendőr bácsik bemutatták és jól el is magyarázták a feladatokat mindenki nekiláthatott gyakorolni és szétszéledtünk.

Gondoltuk, hogy kezdjük a nagyobb körrel, az olyan egyszerűnek tűnik. Zé ment elsőnek, elvégre ő a tapasztaltabb meg a minden. Csinálja is a nagykört amikoris egyszercsak azt látom, hogy csatt-puff-karc-bzdmg! És látom, hogy Zé áll, a motor fekszik. Első reakcióm egy kitörő nevetés majd egy jajjjj szegény... Gyors felállította és odagurult mellém ahol felmértük a károkat és részvétemet nyilvánítottam és elmondtam, hogy "én megértem Zé, tudom mit érzel, tudom milyen szar és tudom, hogy most milyen bénának érzed magad. Behúztad a kuplungot mi? Igen... De ne csüggedj, megesik!" Szegényt nagyon elkezdtem sajnálni és álldottam az eget, hogy én nem saját mocival produkáltam ugyanezt.
Miután kihevertük a sokkot nekivágtunk és kitartóan róttuk a köröket, a nyolcasokat, a holland kapukat és a lóheréket. Egyre jobban ment és a vége felé már a lóherét is tudtam csinálni meg a homokóra nyolcast is. A többiek is egyre ügyesedtek és Zét és magamat megnyugtatván mások is megnézték közelebbről az aszfaltot.

Volt egy kis ebédszünet amikor is megérkeztek a pizzák és a menük. Találkoztam egy csamos csajjal is és kicsit dumáltunk.

Miután azt megettük az ügyes rendőrbácsik azt is megmutatták, hogy kell felállítani a mocit, majd volt még idő a gyakorlásra a végső verseny előtt. Zé rögtön rávágta, hogy márpedig ő nevezni akar és nevezzek én is. Kicsit aggódtam, de egyszer élünk, jólvan én is nevezek.
Átépítették a pályát és indult is a verseny. Volt benne minden, így eléggé izgultunk.
Voltak nagyon ügyes emberkék, nagyjából lehetett látni előre hogy fog alakulni a küzdelem, de azért végig akartunk menni. El is érkezett a pillanat, Zé nagyon ügyesen ment büszke is voltam rá.
Majd én következtem. Az elején meglepően jól vettem a holland kapukat, majd a nyolcast is. De véletlen egy bójával arrébb jöttem ki mint kellett volna és ez pont elég volt a pánikhoz. Úgyhogy ezek után remegő kezekkel és gyomorral gurultam végig a szlalomon és a lóherén, és éreztem, hogy ha nem pánikoltam volna be, sokkal jobban is ment volna. Azért így is egész jól végig jöttem, legalábbis én élveztem. Zé mondta, hogy úgy izgult, hogy addig rá sem gyujtott amig nem végzek. Akiscukiii.

Utána volt eredményhirdetés, dobogóval meg mindennel és két különdíjas: egy srác egy "ilyen motorral marha nehéz de mégis milyen remekül helytállt" címmel kapta és nagy megdöbbenésemre én is "a nők is milyen ügyesen megmutatták, hogy ők is milyen ügyes motorosok" felkiáltással. Nagyon megdöbbentem és nagyon örültem. Kaptam egy szupi könyvet a motorvezetésről. Még csak az első pár fejezetet olvastam el, de eddig tök jó.
Azthiszem mondanom sem kell, hogy 31 fogas (nekem csak ennyi van) mosollyal robogtunk haza a szép időben, mert még a napocska is kisütött délutánra.

Azthiszem mindenki nevében beszélek amikor azt mondom, hogy nagyon jó volt, és nagyon élveztem az egész napot. Persze jól el is fáradtam, de nagyon sokat tanultam és még mindig van mit tanulni (nem is keveset). Minden motorosnak ajánlom, hogy menjen el ilyenekre, mert tényleg nagyon sokat segít és sokkal okosabb lettem.
Ezúton is szeretném megköszönni mégegszer a rendezőknek meg mindenkinek.

És remélem sok rózsaszín lánnyal találkozom majd a nőnapi tréningen, gyertek sokan, mert nagyon megéri!!!