Soppingolás

És eljő a pillanat, amikor is fogja magát az a rohadék flexibilis zuhanycső, és elemeire foszlik, orrán-száján-mindenütt okádva magából a vizet fürdés közben. No innentől válik a fürdés pacsálássá, túlburjánozva bőven a kacsák fürdési szokásait. Ami egyenes arányosságban azzal, hogy a fürdőkádból kilépve ugyanolyan érzésed lenne, mintha épp belelépnél a fürdőkádba. Végkövetkeztetés: le kell cserélni a csövet, amint meguntad a rendszeres ok nélküli mindennapi felmosást a fürdőszobában.

Erre kapva kapsz az alkalmon, amint csörög az elektronikus köldökzsinór: mennek a többiek is olyan helyre soppingolni, ahol ilyen fürdési alkalmatosságot lehet magadévá tenni. Naonjó, falkában fogunk ralizni a tologatóskocsikkal! Merthátugye a vásárlás egyébként bűnunalmas de szükségszerű dolog, valamivel ezért fel kell dobni. Társaság: egy szőke, egy fekete, egy szakállas. Szakállas a bevásálókomplexum előtt peckesen reprezentálva vigyorogva vonul a két nősténnyel. Kifelé menet már nem annyira.

Aztán jött a meglepi: nőtársam hasonló beállítottságú, hímnemű bevásárló kolléga viszont az alapos típus! Minden jó alaposan átnyálaz, megfogdos, körbeszaglál, fényképezgeti a nőstényeket a buditetőknél a szorgos vadászat közben, megcsodál, elővetet, mégseazkell, (ez valami körbepisilésféle lenne?), nézzünkmégmáshokörül... Na jó, mi is leragadtunk néhány pink világítótest mellet Nanát sűrűn emlegetve...
Aztán kb 3 perc alatt felmértem a zuhanycsöveket és rózsákat: a cső magában kétezer, a fej magában kétezer, de van egy komplett tartóval együtt szett kétezerért. Persze van még kis dizánj jellegű módosításokkal ugyanez a szett harmincezerért is, meg ötvenért, meg hatért is, de jólesz a kétezres tartóstul, úgyis már preszocialistára kopott a mi tartónk is.

Közben sopingolós sortársaim egymás agyára mennek, de előbb-utóbb mindig kompromisszumra jutnak, a leggyosabban ez akkor megy, amikor mindenki a maga kuckójába a saját szája íze szerint zsákolja a cumót. Kicsit kielemezzük a vízálló ipari világítóeszközöket (plafonra kell fürdéshez!), meg hogy milyen lenne már egy olyan fürdőszoba, amit teli lehetne engedni melegvízzel... (Azt hiszem ezt már feltalálták, és medencének hívják...)
Szakállas kolléga leveteti a felső ötödik polcról a zuhanyrózsás szettet. Ecélból elkapok egy emelőkocsis benszülöttet, az flegmán közli, ez nem az ő osztája, elhajt. Jön az ötven utáni eladónéni, húzza maga után az égigérő létrát, felmászik, némi nyögdécs, zuhanyrózsa kosárba. Sok a kosárban az anyag, talicskáért el (sajna nem lehet ralizni, talicska nyitott típus, lehullanának a túlérős cumók róla)
Téblábolunk a karácsonyi csecsebecsék körül nőtársammal, szakáll hullik. Aztán a mi hajunk is, nahát, mégiscsak jó lesz az a fajta kétezres szett neki is, amit már egy órája szorongatok. Nőtársammal csoportosan elkezdjük a szakállas fejét ütlegelni a kiválasztott zuhanyrózsákkal..
Végül elindulunk a kassza felé, aztán irány másik bevásárlózóna. Parkolóban egymás hegyén-hátán is parkolnak már az autók, így ezt ma kihagyjuk... pfüh, ezt megúsztam, megünnepeljük mézesteával...