Robbantott vas és az egyszerűség

Szóval, a vas megint alkotott. Megállt, kb egy hónapja, és most lett idő szétszedni. A nagyfelújítás után mentünk vele néhány kört és az udvaron ácsorgatott járás közben egyszer csak fogta magát a vas, és leállt. Kiderült baromi jóindulatúan tette, hogy nem menet közben, mert utána a hátsó kerék nem akart mozdulni, eltolni se nagyon hagyta magát. Nos, megvan a megállás oka, egy csavar kiesett a vezérműlánc közeléből, valamelyik láncfeszítő rögzítő részéről. A kieső csavar beszorult a lánc és egyéb fémalkatrészek közé, és ha ezt menet közben teszi meg, az azt jelenti, hogy a hátsó kerék blokkol. Szóval baromi jóindulatú ez a Lóóó, hogy nem menet közben ramazurizott. A lényeg az, hogy megint ropira van szedve a vas, mivel a vezérműlánc a legbeljese aljában szaladgál...
És mindez azért, mert az összes láncfeszítőt rögzítő csavart a jóisten tartotta bent, annyira lazára voltak meghúzva. Nem kommentálom a blokkház lecserélője felé intézett jókívánságaimat.

A bosszúságot tetézi, hogy olyasmit hallottam vissza miszerint anno a betörést amikor kirámolták a kecót, magamnak intéztem. Tehát kiraboltattam magam! Gondolom ezért melóztam utána fél évig kölcsön cuccokkal (a mai napig is van még olyan amit kölcsöngéppel csinálok) és ezért sem volt biztosításom, hogy intézhessem a biztosítási csalást. Nagy az isten állatkertje... de legalább tudjuk merre van a jóindulat, meg a ráérő idő a folytatásos teleregények megalkodásához. Megkaptam a lebaszást azért is mert egy kölcsönbringát is elvittek tőlem (meg még 3 másik kölcsön cuccot is, volt közte méregdrága is, - már kinyögtem). Mondtam veszek másikat - egy régi, jó nehéz mtb volt, meg bírnám szponzorálni. Az nem kell, mert ehhez sok kedves emlék fűződik. Most akkor mi a faszt csináljak..? Egy rohadék vagyok mert ellopattam magamtól az ő legkedvesebb 15 éves bringáját, amit 5 évben egyszer használna (ezért adta oda anno), és helyette vennék egy másikat, zsírújat.
Megyek, elbujdokolok a pokol legsötétebb bugyrába.