Kaposvár egyetemi dresscode

Hát komolyan hányok a megmondóemberektől, legfőképp azoktól akik a szuperliberális agyhalott baromságaikat is próbálják beleerőltetni a mondanivalójukba. Időnként azt gondolom az értelem hiányát hiába próbáljuk az arroganciával kendőzni, az nem működik, attól még barmok maradunk. De a hangerő sokakat meggyőzött jó ideig, viszont most hálistennek látom ez már kezd nem beválni, azért kopik a rajongótábor....

Ennek az agyhalott típusnak mondjuk élő példája a nyomorult Puzsér, akinek agykapacitása, és lexikális tudása erőteljesen konvergál a nulla felé, logikai bakugrásai pedig olyan mértékűek, értékrendje pedig olyan alacsony, hogy Maci kutyámnak szobrot állíthatna, és előtte leborulva imádhatná - végre csinálna valami hasznosat. Viszont annyira hülye már, és annyira sokan felkapják a fejüket a raccsoló-nyafogó hangon előadott agymenéseire (ez még rendesen beszélni se tanult meg), hogy a média képviselői előszeretettel rántják elő a seggükből, hogy némi figyelmet vonjanak magukra. Cirkusszal a legkönnyebb nézettséget emelni, mostanában meg divat a hulladékot futtatni. Legutóbb a Jazzy rádión futottam bele ebbe a lénybe, épp arról papolt hogy a kommunizmussal való szembenézést a Csinibaba c. film mennyire szembeköpi, és mekkora hazugság és sattaratatata.... Édesjóistenem, mennyire sötét vagy te, az szimplán csak egy szórakoztatófilm, miért nem a "Tanu"-ról beszélt vazze, azt nem értetted, vagy odáig már nem terjedt ki az oltárian csodálatosan hatalmas nagy kultúrád? Egyáltalán, az ilyen söpredék hogy jön ahhoz, hogy mer bármit is a fotel mélyén kushadva felülbírálni, miközben a fingáson kívül egész életében nagyobb erőfeszítést még nem tett semmiért? Mondjuk a műsorszerkesztő sem lehetett túl boldog, hogy azt az állatot a nyakába akasztották mert kitalált a Puzsérnak egy olyan témát (szembenézés a kommunizmussal) amin azért elég rendesen elhasalt az ürge, megcsillogtatva hiányos történelmi tudását és végzetes ostobaságát. Ez a jószág csak az olcsón-könnyen elérhető filmekből tájékozódott, soha egy db könyvet nem olvasott el, de még a nagyszüleit se hallgatta végig 56-ról, és az utána lévő időszakról, hogy kissé közelebb kerüljön hozzá amiről beszélnie kell. Műsorvezető társa időnként próbálta rávezetni a lényegre (pl emlékeztette hogy a nagyongonosz Rákosi mögött azért Sztálin mint pöcsszorító azért ott figyelt), de ez a jószág elhessegette az ilyen tényszerű logikai magyarázatokat, és a legvidámabb barakk korszakot is körbeköpködte, hogy mennyire tré és szar időszak volt az. Ő bezzeg sokat tesz a közjóért, az példaértékű. Ezt a fajta véglényt komolyan én addig tudnám finomat ütlegelni amíg lebegteti a szél a pofáját...

Szóval sokakat kiakasztott a rektor dresscode-ja Kaposváron. Hogy leírta, hogy kéne megjelenni az iskolában. Szerintem ez nem neki ciki, hanem a diákoknak, meg a szülőknek. Mert nem sikerült erre a szintre jutva (egyetemre járunk vazze, nem kocsmába!) átnyomni a kölkön egy értékrendet, hogy annak lekoppanjon közel 20 éves korára mikor mit húzunk magunkra. Nem azért mert én vagy akárki más azt monda, csak szimplán tiszteletből/praktikumból/jólneveltségiből/kulturáltságból. Az egyetem nem strand, nem kocsma és nem szabadidős tevékenységre alkalmas felület ahová melegedni járnak az emberek meg flörtölni. Bár biztosan szívesen és sokan inkább ezt tennék - de akkor mit keresnek ott valójában?

A fércbukon meg sorra futok bele a megmondólények szuperliberális felháborodásába. (vajon miért nincs diplomájuk....) Hálistennek oltják őket visszafelé: kicsicsira pihenjél már... nem csúnya diktátorbácsi, te vagy igénytelen vazze...!

A középiskolában nálunk a körömfestés mindennapos felelést vont maga után. Aztán a leányzó lemosta másfél hét után. A második hét kezdetén megkérdezte a tanárt, hogy miért kell minden nap felelnie. Az annyit mondott rá, te már úgy nézel ki, mint egy felnőtt, feltételezem úgy is viselkedsz: minden nap rendesen készülsz az óráimra, ezért nyugodt szívvel feleltetlek, mert te biztosan készülni fogsz. A főiskolán meg volt egy lány, aki mindig nagy dekoltázzsal ment szóbeli vizsgázni. A férfi vizsgáztatók 70%-án sikeresen tudta gyakorolni a stratégiát, a női vizsgáztatók utálták érte és állítása szerint rendszeresen "szivatták" (szerintem mert kevés volt nekik két kanna tudás helyett). Aztán egyik alkotmánytan vizsgáról kiküldte az egyik férfi vizsgáztató egy óriási kampó kíséretében, azzal a szöveggel, hogy öltözzön fel normálisan ha vizsgázni indul, mert a dekoltázs kevés a diplomához. Szóval kimondva vagy kimondatlanul, de bizonyos helyekre bizonyos ruhákba járunk. Szomorú, hogy a kultúra és a demokrácia kérdését összekeverik. Hát most valaki leírta, hűha, a rohadék diktátor! Demokrácia az öltözködésben: tangás fürdőruhában is mehetsz holnaptól szigorlatozni. Annyit is fog érni a diplomád, utána meg sírunk majd ugye, hogy a takarítónőnek is van kettő, vajon miért nem találok melót a krumplisütésen kívül?

Demokrácia.... ugyan már. A klasszikus demokráciának ugyebár a régi görögöt tekintjük? A rabszolgák ilyenkor sose kerülnek szóba, hogy ők dolgoztak miközben, miközben mások a demokráciát gyakorolták. Szomorú az egyetem helyzete, hogy rákényszerültek, hogy ezeket leírják. Nálam szegénységi bizonyítvány, ha valaki elmegy farmerban esküvői ceremóniára. Demokratikus joga, hogy azt vesz fel amit akar, csak épp egy bunkó paraszt, hogy nem tiszteli meg a párt azzal, hogy felhúzzon valami normális dolgot magára életük legszebb napjára.

Tehát maradjunk annyiban, hogy a megfelelő ruházat nem demokrácia kérdése, hanem kultúra kérdése. Ezt úgy megtanulod jó esetben anyukádtól: első körben hogy ha fázol felöltözöl, aztán hogy hova mit szokás felvenni. A divattal foglalkozó könyvek az alkalomnak megfelelően válogatják a témaköröket, és még az illemtankönyvek is írnak a ruházatról. Nézzünk szét a természetben: még az állatok is lecserélik időnként a bundájukat: mást hordanak párzáskor, és mást télen. Mert nemcsak azért öltözünk fel, mert nem vagyunk szőrősek, hanem mert azért is, mert szimbólumként is viseljük a ruházatot, jelzünk vele egymásnak. A temetésen részvétünket fejezzük ki, azzal hogy feketében megyünk, az utált rokon esküvői ceremóniájára farmert húzunk, mert "miatta nem öltözöm ki", aztán szégyenkezve nézzük vissza a videón, hogy vazzeg, csak én nézek ki úgy, mint aki a szembe közértből átjött nézelődni. A csajok mondjuk csinos piros ruhát húznak és figyelnek az ápoltságukra ha randira mennek, és nem a legszakadtabb pólójukban és retkes gatyájukban közlik, hogy ők mennyire slamposak és igénytelenek. A csinosan rendben lévő fiúval örömmel találkoznak a lányok, a büdös-koszos-fogatlan srácok meg csodálkoznak, hogy az első randi miért mindig csak 10 perces maximum és miért nem követi a második. Az étteremben a pincért a ruházatáról ismered meg és azért nem a másik vendégnek szólsz, hogy hozzon ennivalót, a kórházban a nővérkét is valamiről megismered....
A ruházatod, a megjelenésed bizony kommunikál: a lelkiállapotodat, a szellemi képességeidet, az összeszedettséged, de legfőképp az aktuális részvétedet az eseményben ahol megjelensz. Ennyi. Egyetemi szinten szerintem ez a kommunikációs készség szerintem már elvárható a diákoktól.
Mert még az állatok is cserélgetik a bundájukat. A kultúra nem demokrácia kérdése.