Facebook - a hálózat csapdájában
Írta Yamina a Gurulások, miegymás blogban. Megtekintés: 729
Nézegetem az üzeneteket.... Egy ismerős Ramstein linkje, aztán közvetlen utána Izraelből nyaralási fotók egy másiktól, egy hithű mszp-s utolsó kampányszárnypróbálgatásai, aztán egy vérnarancs komment, a motoros és a matyóhímző klub ilyen-olyan bejegyzései, a kandrúbandik lájkolásai mindenféle eszement tükörben fényképezett, fehérneműben pózoló, magamutogató tiniknek... Szépek is ezek a közösségek, a legutóbbi beteg eszement oldal ahová betévedtem, az anorexiás fórum volt, ott egymást hergelték a gebébbnél gebébb fotókkal, alatta meg néhány lelki nyomorék fickó lelkesedő hozzászólása, hogy milyen szép sovány vagy így 38 kilósan, vagy ez a 45 kiló már azért túlzás, fogyhatnál még egy kicsit..... Persze vannak építő jellegű oldalak is, nem csak a baromságok.
Jó széles a paletta, nyomja mindenki a magáét... Mekkora jó találmány is ez az internet, mindenki virtuálban kidühöngi magát, a valóságban meg nyeljük a békát szép csöndben.
Mint régen a menyország ígérete a templomban, van reménység hogy egyszer majd a mostaninál jobb lesz. Most ez a kampányduma nem kell, virtuálban azt mutatjuk meg amit csak akarunk, úgy rajzoljuk a képet magunkról, amit csak bírunk... A kenyeret és cirkuszt a népnek témából a cirkusz költségvetésének nagy része minimalizálva van már a cybertérben.
Hát, kíváncsi vagyok merrefelé megy majd el a világ. Egy hálózatépítős barát szentül meg van győződve, hogy megyünk a mátrix felé. Virtuálisan bárkit és bármit megkaphatunk majd (a legjobb színésznőkkel/színészekkel virtuálszexelhetünk majd), a valóság meg méregdrága lesz. És lehet majd választani, hogy elmész jólérezni magad a virtuálvilágba bedrótozva egy kapszulában, vagy méregdrágán a valóságban éled az életed és kőkeményen küzdesz a mindennapokért...
Hát az tuti, hogy én is könnyen odaretusálom pár kattintásra a Bahamákra magam, de attól még nem vagyok ott... de a legdurvább, hogy van akinek ez elég és fontos a virtuális léte, sőt, lelkileg ott éli ki magát, ott él "normális" életet, ott mer szmájlival mosolyogni, miközben rá se mer nézni a szomszédban élő vele egykorú lányra, aki meg a fél karját odaadná ezért... Sokakat megvezet a virtuális életmód.
No majd száz év múlva kiderül, hogy győzött-e a cirkusz a kenyér helyett...
Szegecs kedveli ezt.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...
