A neveket vesszővel válaszd el
Találtam egy tök jó infografikát, ami hiánypótló ebben a témában. Az említett klubok közül Magyarországon maximum ezeknek a feléről hallottam csak. Most mindenki átböngészheti a legfontosabb tudnivalókat: A kép forrása: http://www.bestinfographics.info/biker-gangs-america/ Az ábra részletezi az egyes 1%-os klubok alapításának helyét és idejét, chaptereinek elhelyezkedését, hogy milyen "szakmákban" járatosak, melyik klubokkal vannak jóban és melyikkel fasírtban, valamint a mottójukat és hogy nagyjából hány full coloros klubtag van.
Mai meglepetés vendégünk egy motoguzzis márkatárs (még a guzzis időkből). Legújabb perverziója, hogy veterán Guzzikat kezdett gyűjteni. Ez már a második. És így indul:
Ezen a héten ünnepeltünk, és mint rendes új anyuka próbáltam kitenni magamért. Kedden két tortát is készítettem, egy szülinapit Lenke első szülinapjára, és egy Túró Rudi tortát Lőrinc névnapjára. Délelőtt tizenegytől délután ötig küzdöttem a konyhában a két sütivel, pedig csak a kicsi volt otthon, ő viszont mindent elkövetett, hogy keresztbe tegyen (ill. keresztbe álljon előttem). Szerdán volt a buli. A szülinapi torta a már jól bejáratott banános piskótából készült (a receptet itt már leírtam), aminek a receptjéért továbbra is hálás vagyok Andinak. Elronthatatlan darab, és miután ez készült most másodikként, még a formából is sikerül úgy kiszednem, hogy torta formája maradt. A citrommáz is sikerült idén, szóval egy szavam nem lehet. Nem úgy a Túró Rudi torta, aminek a receptjét a neten vadásztam (INNEN), és őszintén szólva az illusztráció is meggyőző volt. Már azzal nagy hibát követtem el, hogy a tortaformába sütőpapírt tettem, mert a receptben ez van, és mert olyan régi a tortaformám, hogy féltem, hogy ha nem így csinálom, akkor kifolyik majd a krém a sütőbe... Emiatt egy kupac kutyagumihoz hasonlított a kész piskóta. Egyébként a második torta ki is folyt, de szerencsére csak addig szivárgott, amíg meg nem sült annyira, hogy eldugaszolja a rést az anyag. A második tortánál arra is rájöttem, hogy a tortaformából ki kell borítani a piskótát, azért mintás a forma alja, és így nem gömbölyű, hanem lapos lett volna a torta. Mivel zselatint még soha nem használtam, arra sem nem voltam felkészülve, hogy hőségriadóban a zselatin nem úgy viselkedik, mint ahogy az a recept alapján feltételezhető volt... Konkrétan egyáltalán nem akart megkötni. Az eleve gömbölyded tortára nem volt egyszerű ráapplikálni a zselatinos túrókrémet. Készítés közben ezért fél-egy órákat töltött a hűtőben a munkadarab, hogy a végeredmény olyan legyen, hogy még a csokimázzal is be tudjam vonni, és az vízszintes maradjon rajta. Nem titkolt szándékom volt ugyanis a Mikulástól és a Húsvéti nyúltól megmentett közel fél kiló kakaós bevonómassza felhasználása. Végül persze nem kellett hozzá annyi, úgyhogy még később is tudok majd kísérletezni, cserébe viszont olyan vastag lett a máz, hogy nem vitte a kés. Viszont a végeredmény legalább vízszintes tetejű torta lett. A ronda de finom kategória dobogós helyéért szálltam ringbe idén is, és azért a végeredményt nézve sokkal jobb vagyok, mint azok a lelkes anyukák, akik EZEKET A TORTÁKAT hozták össze.
Úgy látszik, már elunta a várakozást, feladta a reményt, hogy a közeljövőben szükség lesz rá... igaz, eddig sem sokat motoroztunk együtt. Úgy alakult, hogy ebben a szezonban a háttámlám többet motorozott, mint én. Azért ez eléggé elkeserítő...
Hirtelen mindenki szabadulna a Kawasakijától? Mi lesz az új motor? Talán egy újabb kawa, vagy valami más? Na jó, ez egy kis csúsztatás,mert van egy eladó Honda meg egy Suzuki is az apróhirdetések között, de most épp így jött ki a lépés, hogy csak a Kawák látszanak. A többi aprót ITT TALÁLOD, és te is ingyen hirdethetsz nálunk, és nem csak a Kawasakidat!
És én is így nézek ki...
Az elmúlt héten én is nyaraltam. Na nem olyan puccos helyen, mint a facebookos ismerőseim, de ugye mindenki tudja, hogy "nekem a Balaton a Riviéra..." Az érdekes a dologban, hogy véletlenül (családi szervezés volt, nem volt beleszólásom) épp azon a településen sikerült eltölteni ezt a hetet, ahova tavaly nem jutottam el a CsaM szülinapra. Az időjárás nem volt éppen kegyes, de azért egy hét alatt kétszer sikerült megmártóznom a magyar tengerben.
Ilyenkor már minden felpakolt motor gyanús a környéken. Csak nem Sirokra indulnak? Vagy csak direkt fájdítják a szívemet? Vajon ez a trike is oda tart?
Tegnap belenéztem a postaládába, hogy jött-e valami, és ez a látvány fogadott: Igen, ez az, aminek látszik. A csaj nem Hófehérke, és csak 5 törpe van vele.
Felépítem, lerombolja. Meggyúrom, kilapítja. Elpakolom, kiborítja. Összerakom, szétszedi. Kicsit fárasztó tud lenni... A lényeg, hogy tanuljuk meg élvezni a játékot így! Most ez van. Később gondolom már magától összerakja, elpakolja, felépíti, és nem lesz szükség rám a játékhoz. Viszont nekem is lehet kedvencem... most pl. ez a motor. Szerintem zseniális. Ha már nekem kell keresgélni a csavarokat a bútorok alatt, és újra összeszerelni, hogy megint szét lehessen csavarozni, legalább közben jól szórakozzak. (Köszi Vikics, jó kis ajándék...)
Ezúttal nyertem három hónapot, de végre megvan, levizsgázott a motorom a héten, és mentünk együtt egy karikát. Aztán nélkülem is ment (nem robotpilótával), és lett rajta egy hét pályamatrica. Szóval most mehetek valahova. A férjem azt mondta, hogy ahova csak akarok. Amikor csak tudok. És persze jó messzire. Nesze semmi, fogd meg jól!
Nálunk ez így megy. A biztonság mindenek előtt.
Az utóbbi heteket azzal töltöttem - többek között - hogy feltöltöttem az áruház kifogyott készleteit. Pl. ez az átlátszó matrica is elfogyott már egy ideje. Az új széria olyan jól sikerült, hogy azonnal feldíszítettem vele a gépemet is. (Egyenlőre nem a motoromat, csak a laptopot, mert ott sokkal többet látom.) Sokkal szebb a színe, és valahogy rücskösebb, erőteljesebb a felülete is. Most gondold el, ha a fekete háttéren ilyen színe van... *** Ez itt nem a reklám helye. Legalábbis nem a laptopé. A matricát EZEN A LINKEN találod meg.
A múlt heti Open Road Festből ezúttal csak az első pár napban terveztünk részt venni, ezért már kedden lementünk a Balatonhoz, hogy egy kicsit nyaraljunk. Gyönyörű villámok és mennydörgés fogadott. Szemben éppen Siófokot veri a víz... Persze minden jó, ha jó a vége, és ezúttal az időjárás nagyon jó lett a fesztivál idejére. Talán még túl jó is.
Tegnap megint feljött a benzintyúk téma. Sőt a Nők Lapja újságírója a végén - miután elmondtam neki, hogy (szerintem) mit jelent ez a szó, megkérdezte, hogy én találtam-e ki. Jól esett, hogy kinézi belőlem, hogy ilyen nyelvújító vagyok. Tehát az én definícióm szerint: a benzintyúk az a nő, aki a motoron hátul ül. Ez eddig még egy teljesen ártalmatlan dolog, de ha azt vesszük, hogy az angol szlengben a motor hátsó ülését Bitch Seatnek, vagyis kurva ülésnek hívják, mindjárt megértjük, hogy miért nem szeretem, ha azokat a nőket nevezik így, akik maguk vezetik a motorjukat. Nem kell felsőfokú nyelvvizsga ahhoz, hogy rájöjjünk, a motorosok körül bizony gyakran megfordulnak olyan menyecskék, akik bármit megadnának azért, hogy mehessenek egy kört. A szó minden értelmében. Hozzá tartozik, hogy ezeknek a lányoknak nincs motoros felszerelésük, hiszen csak alkalmanként pattannak fel hátra, ezért kölcsön bukóban, utcai ruhában, leggyakrabban motorozásra teljesen alkalmatlan hasvillantós pólóban, forrónadrágban és papucsban vagy körömcipőben ülnek fel a motorra, ami lássuk be, nem túl biztonságos. Viszont annak, aki a motor mögött halad, biztos esztétikusabb, mint egy full bőrbe-protektorba öltözött motoros látványa. Nyilván ha ezzel a többlettartalommal bővítjük ki ezt a kifejezést, már nem is olyan barátságos. Rám például kimondottan ösztönzőleg hatott, és felgyorsította a motoros jogosítványom megszerzését. Inkább jártam kocsival a motoros találkozókra, amíg nem volt jogosítványom és saját motorom, hogy a barátaimmal lehessek, mint hogy felkéredzkedjek valaki mögé, csak hogy lejussak pl. Újszilvásra. Fő a nyugalom. Semmi nincs ingyen, még a motor hátsó ülése sem. Ahogy a férjem mondaná, egy baszé' (vagy szopé') az ára.
