1. Ez az oldal cookikat (sütiket) használ. Az oldal további böngészésével elfogadod ezeknek a sütiknek a használatát. Bővebben...
"Az író dolga, hogy meséljen, de igazat írni ne féljen..." - Nyerges Attila - Ismerős Arcok
Szín
Háttérszín
Háttérkép
Szegély színe
Font Type
Font Size
  1. Miután kedden totálisan felbosszantottam magam azon, hogy 22 fokban kocsival indultam el Törökbálintra úgy, hogy mindössze egy cipőért mentem - ergo nem kellet bevásárolnom, gyereket hurcibálnom stb. - fogtam magam, és délután motorral indultam el a nőgyógyászhoz Dunakeszire. Az is megvan egy negyvenes oda-vissza, azért már érdemes előtolni a motort. Az már más kérdés, hogy milyen már a rendelőben kicsomagolni magam a motoros cuccból...

    [​IMG]

    Már beöltözve indítottam a motort, mikor hívott az asszisztens, hogy a doktor úr még a műtőben van, úgyhogy menjek inkább két hét múlva.

    Először kézenfekvőnek tűnt, hogy elszálljon az agyam, és elkezdjek törni-zúzni dühömben, de a második gondolatom az volt, hogy úgyis el kell mennem árúért Óbudára, hát akkor megyek oda motorral. Az is egy jó negyven kilométer.

    Útközben - úgy fél úton - eszembe jutott, hogy viszont bögréket kell elhoznom, és arra nem biztos , hogy a motor (főleg nem a Harley) a legmegfelelőbb szállítási mód. Magától is irdatlanul rázkódik, de ha belemegyek egy kátyúba, ripityára töröm a csuprokat.

    Szóval gondoltam egyet, és a Megyeri hídról nem balra, hanem jobbra fordultam, és úgy döntöttem, elmegyek Dobogókőre. Úgyis évtizedek óta hallgatom, hogy mindenki (mármint az ilyen kocamotorosok, mint amilyen én lettem az utóbbi időben) oda jár motorozni hétköznap délutánonként, én meg még sosem voltam így céltalanul ott.

    (Na jó, egyszer, amikor a Honda Shadowm először összeállt, mentem vele oda egy kanyart. Akkor derült ki, hogy praktikus lenne rá egy első sárvédő is, mikor hazafelé elkapott az eső, ami sárvédő nélkül nem olyan vidám nyitott bukósisakban. :D )

    Tanulságos volt. Borzasztó szar a Dobogókőre vezető út, és nem olyan meleg már az aszfalt, mint nyáron. A fények is furák, sokkal alacsonyabban van a nap, és nagyon tud vakítani, mikor kibukkan a fák közül. Igazi kezdőnek éreztem magam, úgyhogy nyugodtan gurulgattam az előttem cammogó kocsik után, de azért így is szuper volt.

    Felértem, kerestem egy WC-t, aztán csináltam egy képet (nem szelfit, és nem a WC-ben) aztán elindultam vissza.

    Végül még a bögrékért is elugrottam, mert szerencsére az esőruhám a nyeregtáskában volt, és így jól ki tudtam támasztani őket, hogy ne rázkódjanak.

    A vége 102 kilométer lett háztól-házig, és a lelkem is megnyugodott, hogy az utolsó meleg, napsütéses, őszi napokból azért még sikerült kanyarítanom egy szeletet.
  2. Nagyon szép őszi hétvégénk volt. Akár motorozni is lehetett volna, de ugye vannak ezek a gyerekek... kicsik még, hogy vigyük őket motorral, és túl sokan vannak, hogy csak úgy ott hagyjuk őket valakinél.

    De ez persze nem panaszkodás. Gyönyörű őszi idő volt, kirándultunk, csónakáztunk, gesztenyét sütöttünk együtt.

    [​IMG]
    Vidék és Yamina kedveli ezt.
  3. Ahogy néhány hete nekem is sikerült a saját kertünkben bőrig ázni, ezen a hétvégén a vendégeink sem úszták meg ezt a kalandot. A különbség csak annyi, hogy most nem volt 30 fok, csak 15.

    [​IMG]

    Így aztán Cimbinek három számmal nagyobb kölcsön kabátban és hasonlóan méretes sisakban kellett haza motoroznia. A saját cucca meg még mindig itt szárad nálunk.
    Hajos és ekime6 kedveli ezt.
  4. Annak ellenére, hogy ma már beköszöntött a rocktóber, a héten még remek motoros időnk volt. Remélem, még kitart egy jó ideig!

    [​IMG]
    ekime6 és Vidék kedveli ezt.
  5. A héten elmaradt a szerdára betervezett rövid motorozás az eső miatt. Áttettük a következő hétre, most még 20 fok körül ígérnek napközben. Nehéz lesz megszokni, hogy beszorulunk a lakásba, ahogy jön a hideg.

    [​IMG]
    Amikor kisüt a nap egy pillanatra, akkor így nyomul a kisebbik a kertben. Szemből tisztára, mint Ace Ventura, csak nem engedte magát lefényképezni. :D
    Yamina és ekime6 kedveli ezt.
  6. Negyven még gombócból is sok, nemhogy évből. Úgy meg végkép rengeteg lehet, amikor valaki ennyit él együtt házasságban. (Mi még messze vagyunk tőle, még csak nyolcnál tartunk, bár bruttóban 16 is megvan.)

    Tegnap az ünnepelt "ifjú pár" ezt a tortát kapta még a többi mellé égetett cukorból.

    [​IMG]
    Minden tiszteletem az övék, és még legalább ennyit kívánok nekik!
  7. Annak ellenére, hogy a hétvégén remek motoros idő volt, ismét nem motoroztunk. Helyette megnéztük a Korismereti találkozót, a középkori harcosokat és a lovakat az Emese Parkban. A többi képet ebben a galériában tudod megnézni.

    [​IMG]

    ekime6 kedveli ezt.
  8. Többször rá kellett már jönnöm erre:

    Talán nem az első ilyen alkalom volt, de az első, amire tisztán emlékszem, amikor középiskolás koromban, egy mozgalmas és izgalmas tavaszi szünet kellős közepén el kellett mennem egy előre megváltott jeggyel a Janika című előadásra.

    [​IMG]

    Az egy dolog, hogy maga a darab sem érte el az otthoni események okozta ingerküszöböt (a szülők nélküli lakás, a véletlenül összeszedett francia turista és a folyamatosan egymást váltó haverok áradata), de azt is nehezen tudtam feldolgozni, hogy Udvaros Dorottya, aki akkoriban már biztos legalább a harmincas éveiben járt, egy 14 éves fiút alakított... mármint a darab története szerint is egy felnőtt nő öltözik be egy 14 éves fiúnak, és ezt persze senki nem veszi észre. Azért ez elég hihető, nem?

    Valószínűleg nem segítette a színdarabokba való beleélésemet, hogy a legjobb barátnőm és a haverjaink az Operett színházban dolgoztak öltöztetőként, díszítőként, táncosként... így minden darabban csak az ő munkájukat figyeltem, nem a történetet.

    A következő emlékezetes megfutamodást A macskák című darab okozta, amire anyám hónapokkal korábban vette meg az értékes és drága jegyeket. Nyár volt, vagy negyven fok, és tisztán emlékszem, ahogy a bokámig folyt az izzadság a csinos ruhában, miközben a színpadon ötven körüli férfiak próbálták nekem beadni, hogy ők macskák, vagy mi... nekem valami hihetetlen pojácának tűntek.

    A szünetben a család úgy döntött, hogy kimegyünk a körútra inni egy üdítőt, és a kellemes nyári szellőben közös megegyezéssel kinn is maradtunk a második felvonás alatt. Azt nem tudom, hogy Anyu is benne volt-e a buliban, vagy csak a három lánya nélkül nem akart egyedül visszamenni, de már mindegy is. Szerintem jól döntöttünk.

    Aztán volt egy vígszínházas darab, aminek a címére nem emlékszem. A második sorból élvezhettük, ahogy Kamarás Iván - akit egész addig mélyen tiszteltem, amiért nem csak remek színész, hanem még motoros is - magas lábemeléssel kuplékat énekelt. Kiégett a szemem a látványtól, de ezt a darabot azért végigszenvedtem. Milyen lett volna már kimenni a második sorból?

    Már jó rég nem voltam színházban... talán 1-2 éve is megvan, szóval mikor Anyu augusztusban kitalálta, hogy menjünk el az István a Királyra a csillebérci szabadtéri színpadra, boldogan mondtam rá igent. (Nem titkolt motivációm volt az is, hogy végre egy estét a gyerekek nélkül töltsek el.)

    Az mondjuk gyanús volt, hogy a darabról semmit nem lehetett tudni. Sem a facebook eseménynél, sem a színház oldalán nem volt semmi info a szereposztásról. Aztán kb. egy nappal az előadás előtt (talán kettővel előtte vettük meg a jegyet online) közzétették, hogy Kalapács József és Varga Miklós a szereplők, de a többiekről semmit nem lehetett tudni.

    Aztán az előadás napján kiraktak egy szereposztást csupa (számomra) ismeretlen névvel. Ezek után nem számítottam semmi jóra. Nem elég, hogy valami kappanhangú banda fog kornyikálni, de még a szúnyogok is szarrá csípnek... :hura:! De legalább kimozdulok. Vagy maradjunk inkább itthon? Csillebérc baromi messze van, az egész városon át kell menni.

    Végülis ez az előadás nem volt egyértelmű csalódás. A két húzónév megtette, amit a világ várt tőlük. Varga Miklós ebben a szerepben nem, tud hibázni, hiszen az eredeti verzióban is ő énekelte Istvánt, Kalapács Józsinak meg jó rock hangja van, Koppány dalaihoz. Külön tiszteletre méltó, hogy amikor Varga Miklósnak elnémult a mikrofonja, Kalapács Józsi jó szorosan mellé állt, hogy a saját mikrofonja felerősítse a főszereplő hangját.

    Nekik legalább volt mikrofonjuk, tehát saját maguk énekeltek... mert a többi szereplő hangja kísértetiesen hasonlított az eredeti előadás hangjaihoz, és valamivel hangosabban is szóltak. Szóval egy igazi playback showt láthattunk. (Nem 100%, hogy az összes színész playbackelt, mert némelyiknek volt felszerelve mikrofon a fejére, de gyanúsak voltak ők is.)

    Az előadás ennek ellenére - vagy éppen ezért - tetszett. Legalább nem kappanhangon énekelték azokat a darabokat, amiknek minden egyes üteme az eredeti hangokkal, az eredeti ritmizálással van a fejemben így húsz év után is (ööö... vagy harminc?).

    Ráadásul a társulat is keményen megdolgozott az előadás sikeréért. Külön tiszteletem a táncosoknak, akik a 38 fokos hőségben végigtáncolták az előadást, és hogy egyikük sem esett seggre, mikor a díszletben csúszkáltak a bőrtalpú csizmákban. Végig aggódtam a színészekért, hogy nehogy a színpadon keresztülrepülő denevér beleragadjon a hajukba, és sajnáltam őket, hogy nem vehetik le a kaftánt.

    Persze nem vagyok teljesen reménytelen eset. Azóta legalább hetente egyszer végignézzük a DVD-t itthon az egész István a Királyt, és már a gyerekek is spontán üvöltik, hogy "Koppány, Koppány!" meg "felnégyelni, felnégyelni"... és a filmeket is nagyon szeretem, bár ott is észreveszem, amikor a szereplő kék cipőben megy be a házba, és bent már fehérben van, de ott annyira nem zavar.

    Talán ez a fránya skorpióság az oka, meg hogy én vagyok Sam Hawkins jó édes anyukája - ugyanis az ő figyelme nem kerül el semmit, és ezt nyilván az anyjától örökölte.

    Azért ha tudsz ajánlani valami jó színdarabot, ne fogd vissza magad! Szívesen teszek egy újabb kísérletet. Hátha.
    ekime6 kedveli ezt.
  9. Hosszas épülés-szépülés után így szezon végére elkészült a Táltos is, és a héten végre hazaérkezett a Radical Garage motorépítő műhelyéből.

    [​IMG]
  10. [​IMG]
    suzu, Mina, Hajos és 1 másik tag kedveli ezt.
  11. Rájöttem, én vagyok az, akit @xta mindig fikáz, hogy valahányszor motorra ülök, rögtön írok is róla. De most mit csináljak, ha mostanában olyan ritkán sikerül motorra ülni, hogy rögtön történik valami említésre méltó?

    [​IMG]

    Most például csak annyi történt, hogy meguntam, hogy állandóan a család szolgálatába állítom magam, és azért járok mindenhova kocsival, mert folyton vásárolok, hurcolom a cuccokat egyik helyről a másikra, és ezek persze akkorák, hogy nem férnek be a motorba. Vagy gyerekek, akiket még nem lehet motoron vinni. Meg amúgy is kettő van. Tényleg, kellene egy oldalkocsi.

    Szóval elhatároztam, hogy ezúttal csak elugrom áruért Óbudára, és utána, ha még marad egy kis időm, elgurulok mondjuk Szentendre fele vagy Dobogókőre... olyat például már évtizedek óta nem csináltam.

    A hatalmas terv már ott megbukott, hogy nem tudtam kitolni a motort a garázsból, mert teljesen lapos volt az első kereke. Gyorsan felfújtam, és felkerekedtem arra a hatalmas túrára, ami egészen a Schirger Gumiszervizbe vezetett, ami maximum másfél kilométerre van tőlünk, vagy még annyira sem.

    Amúgy ide járunk a motorokkal, és anno rendszeresen jártam pl. a Sakállal, mert ahogy telt-múlt az idő, elkezdett hámlani a króm a felniről, és folyton kiszúrta a belsőmet...

    [​IMG]

    Na most meg az történt, hogy a Siklónak eloxidálódott a felnije, és ahol tartania kellene a levegőt, ott szépen kiszivárgott a gumi pereménél. Két hete nem ültem rajta, akkor viszont felfújtam... és lehet, hogy pont ez volt a baj Schirger Peti szerint, mert akkor megmozgattam a gumit a felnin, és így tudott később az állás alatt kiszökni a levegő.

    [​IMG]

    De most ezt a hibát szerencsére elhárította, a felnit lecsiszolta és lefújta. Amikor a hátsó kerék állapotáról érdeklődtem, csak annyit mondott, hogy ő azt most biztos nem szedi szét csak azért, hogy megnézze, viszont még ki fogja bírni a következő gumicseréig - ezzel arra utalt, hogy a gumim már 6 éves, és megérett a cserére, még ha a minta szinte újnak is látszik rajta.

    [​IMG]

    Szóval így jártam. A szerviz után gyorsan elszáguldottam Óbudára, és még vissza is értem a kislányomért a bölcsibe, a nagyobbat meg hazavitte a csoporttársa apukája.

    Ennyit a hatalmas túraterveimről egyenlőre.
    Vidék és ekime6 kedveli ezt.
  12. Mindig kíváncsi voltam, hogy milyen, de a mi kölykeinknek nem kellett, hiába dugdostam a szájukba, a cickón kívül semmit nem kaptak be.

    [​IMG]

    Azon kívül, hogy fölösleges hülyeségnek, és amúgy csak az anya kényelmét szolgáló hangtompítónak tartom, volt rá példa, hogy hálás lettem volna, ha a gyerekeim inkább cumiznak. Persze mindkettő egyméteres röppályára állította a szájába helyezett gumicuclilt.

    Pedig mennyire vagány lett volna pl. egy ilyen rossis cumi, vagy akármilyen más dögös darab, amivel lehet villogni a többi anyuka előtt. (Mi ehelyett azzal villogtunk, hogy nem kellett hónapokig szenvedni, hogy leszoktassam őket róla.)
  13. Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem nagyon bírom a kánikulát. Persze, ha már 38-40 fok van itthon is, nincs más választásom, valahogy el kell viselni. És még szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem a belvárosban lakom a sok aszfalt meg beton között, mert ott végképp végem lenne.

    [​IMG]

    Sosem akartam medencét a kertbe, mert az az elméletem, hogy ha itthon túl jól érezzük magunkat, nem lesz kedvünk elmenni sehova. Persze azért néhányszor már próbálkoztunk, de az a sok macera, amivel egy rendes medence jár, nem nekünk való. És többek kötött a sok jövés-menés miatt sem.

    Aztán a héten egy haver beállított egy leselejtezett medencével. Akitől hozta, azoknak már nem kell. Lehet, hogy építettek egy rendeset, vagy csak kinőtték a gyerekek. Elfogadtuk, de nem igazán gondoltuk, hogy használni is fogjuk, de akkor kitört a globális felmelegedés.

    Szóval a napjaimat úgy tudtam elviselni itthon ezen a héten (míg a gyerekek a bölcsiben meg az oviban izzadtak), hogy időnként belemerültem a medencébe, majd vizes fürdőruhában ültem vissza a gép elé. Így már a házimunka sem tűnt olyan elviselhetetlenek. Teregetés közben barnultam is, aztán belecsobbantam a diófa alá a medencébe.
    Hajos és ekime6 kedveli ezt.
  14. Hazaértünk a családi nyaralásról a Balatonról. A következő hónapban ne engedjetek kaja közelébe! Egy hét alatt 3 kiló plusz az azért kicsit erős.

    [​IMG]

    Nem tudom amúgy, hogy ki találta ki a félpanziót... Hogy az este 6-8-ig tartó svédasztalos vacsora után reggel 8-10-ig máris reggelizni kell... Persze ha a szobákban lenne mérleg, akkor senki nem merne vacsorázni, akármilyen aranygaluskát vagy császármorzsát is szolgálnak is fel.
    suzu, Brigó és ekime6 kedveli ezt.
  15. A héten megérkeztek a rokonok az USA-ból. Először Anyu és az unokaöcsém (a kisebbik húgom nagy fia), aztán a nagyobbik húgom és az unokahúgom. Azóta a fő problémát a mindenféle eszközök töltése okozza.

    Nem elég, hogy nincs elég átalakító, és ami van, az sem földelt, de a telefontöltő és az autós töltő sem elég, és folyton összekeverednek az iPhone és a Samsung töltők is.

    [​IMG]

    Van még egy pár hetünk, hogy kigabalyodjunk ebből a kütyükavalkádból. Remélem a végén mindenkihez visszakerülnek a saját vezetékei! :D
    ekime6 kedveli ezt.