A neveket vesszővel válaszd el
A mai napon kétszer is sikeres minitalit alkottunk Először gal és BoncaDórival elmentünk cappucinozni, nagyon jól éreztem magam a csajszikkal, imádom őket élőben még jobban :kac-kac: Édesek, aranyosak, jó fejek Remélem máskor is lesz nak ebédideje Dórinak meg kedve hozzánk A második: Moncsival beszélgettünk ládában, mondta, hogy költözik. Éjjel 1 kor mert addig dolgozik... Mi közben Bupuval meg Debivel azon hülyültünk, hogy uncsizunk, házibulizzunk :kac-kac: Moncsi egyszercsak megszólalt: gyertek inkább költözni Én meg: Oké gyerekek, buli lefújva, megyünk pakolni... Bupu közölte, hogy fél 1 re itt van, amiből éjfél lett, mert gyors Odafelé sok gond nem volt azon kívül, hogy kissé kocsonyáztam hátul, meg ráépült a tank formájára a kezem A költözés baromi bonyolult volt, szétszedett a 2 fiú (Moncsi egy barátja és Bupu) egy ágyat, mi Moncsival kirámoltuk a konyhát, körülbelül 1 óra alatt végeztünk. Utána mentünk Moncsi új lakásába, ahol fél 6 ig beszélgettünk Imádom ezt a csajt, nagyon jó fej, nyílt, őszinte. Buput meg meg kell zabálni :kac-kac: Hősiesen mosolygott amikor mondtam neki, hogy bocsi, de ilyen szar utasa azt hiszem, régen lehetett Részemről a hazaút volt a durvább, ugyanis a kezem hagyján, hogy odaépült, de rá is fagyott a tankra, azon kívül Bupu nagyon jó motoros, szinte élvezet mögötte ülni :kac-kac: csak nem farmerban és pulcsiban egy szál bukó védelmében 90-100 al a Hungárián :kac-kac: De élveztem Még mindig az ujjaimat keresem, és közöltem Bupunak, hogy a tankjára kapaszkodott horpadásokért bocsi Szerintem örül szegényem, hogy leszálltam mögüle :kac-kac: Mindenesetre respect, mert óvatos volt, csak kétszer szállt el a fenekem az üléstől Ergo a tegnapi és már a mai nap is nagyon jó volt, és ezt ennek a 4 embernek köszönhetem Köszi Nektek, hogy megismerhettelek Benneteket, és ilyen szép napot okoztatok :kac-kac: egészen kezd visszatérni az életkedvem ! Imádlak Édes csajszi vagy nagyon Dóri! Kedvenc vámpírtársam szerintem sok vért fogunk mi kiontani a fórumon még Moncsi! Köszi az őszinteséget, nyíltságot, nagyon imádlak :kac-kac: Bupu! Imádlak, és bocsi
Meg ne kérdezze senki, mi a bajom: mert nem tudom... A tegnapi napom kissé carul alakult, noha nem történt ténylegesen semmi olyan, ami rossz... És hát... Nem sikerült kialudnom a dolgot Nem tudom, mi van velem, de hogy ez nem egészen lesz jó, az tuti... A barátok aggódnak... Na mondjuk ez felesleges, mert attól, hogy Szaszi kicsit odavan, attól nem szokása hülyeséget csinálni Csak... Nem érzem túl jól magam idegileg vagy én nem tudom... Minden szarul esik, mindenre ugrom... De érdekes módon poénkodni meg tudok... Érti a fene, mi van az én fejemben Szerintem totál káosz Ma megyek Yamaha márkakereskedésbe, ugyanis szerelmes lettem Remélem ettől jobb kedvem lesz
Csak én szeretném már tudni, hogy mégis melyik irányból Külföld felől-e, esetleg itthonról, mert nem nagyon tudok a seggemen maradni, olyan vagyok, mint akit egy zsák nikkelbolha csípett seggbe Egyszerűen nem tudom, hogy az elkövetkező egy évben merre fog sodorni a sors, de egy biztos: INNEN EL!! Teli a hócipőm Budapesttel és úgy nagyjából mindennel. Iszonyú káosz van a kis buksimban, nem tudok megérteni nagyon sok mindent, ami mostanában történt/történik velem. Egyszerűen kezdek magamhoz térni, kezdem megint megtalálni önmagam, és újra lábra állni, látni, és minden... És nagyon jó érzés. De közben félek, hogy a sietség miatt elengedek magam mellett életre szóló emlékeket és barátokat, és sok kis Ő-t, mire eljön a nagy...Ha ugye van ilyen egyáltalán. Egyszerűen azt érzem, hogy beleállt valami a lábamba, és megőrülök, ha nem indulok el... Csak nem tudom, hova megyek. FÉLEK... Bevallom őszintén, félek saját magamtól, a szeleburdiságomtól, a kalandvágyamtól. És még mindig nem égek 100%-on... Ez az ijesztő. Mi lesz, ha újra teljes erővel fog égni az a bizonyos lángom???? Bele se merek gondolni... De valahogy majdcsak lesz Olyan nem volt még, hogy ne legyen sehogyan Fő az optimizmus... És nem lesz semmi baj (ezzel nyugtatom magam jelenleg) Ha valaki tud esetleg valami káosz-stopoló módszert, esetleg valami vödör vizet arra a lángra, azonnal szóljon különben megégetem magam hamarosan...
EGY BARÁTHOZ (by Szaszi) A barátom vagy,s elsodort minket az élet, mégis mindig érted, miről is beszélek. Mindig megtalálsz, és Én is Téged, Egy örök barátság csak, mit Én remélek. Összekötnek a közös,régi,szép emlékek, Nem kell mondanod semmit, hisz érzed: Bármit is tégy, Én mindent megértek... Elfogadom minden tetted,nem is kell kérned!
Véleményem szerint mindig akadnak hibák, és kijavítandó, megoldandó problémák. Azonban ezek mértéke az, ami nem mindegy, hiszen a legjobb kapcsolatot/barátságot is tönkretehetik apró hibák, de elsősorban ezek ki nem mondása. A kommunikációs zavarok az elsődleges okai az ilyen negatívumoknak, hiszen nem vagyunk egyformák, míg az egyik kimondja nyíltan-nyersen amit érez/gondol addig a másik tárolgatja ezeket az apró jeleket, tüskéket. Ezzel nem is lenne probléma, ha egy átlag vitában elő nem kerülne egyik fél részéről a "miért nem mondtad akkor" tipikus kérdése... Hát igen. Ugye néma gyereknek anyja se... De miért is nem lehet elfogadni, hogy nem vagyunk egyformák? Míg az egyiknek van 5 jó és 3 rossz tulajdonsága, addig a másiknak lehet 3 jó és 5 rossz...De lehet, hogy az a 3 jó akkora, hogy ellensúlyozza a többit... Mindenki lehet jó ember, csak lehet, hogy venni kéne a fáradtságot, és mögé kéne kukucskálni az illető pajzsának. Hiszen mindenkinek van pajzsa. Mindenki azt mutatja magából, amit szeretne. Teszem azt, kényelmes magunkat gyengének mutatni, segítségre várva, mert szegény nem tud egy villanykörtét becsavarni alapon érkezik a segítség. De ahogy félrenézel, tuti, hogy ez a bizonyos illető autószerelőket meghazudtolóan cseréli a kereket... Ez is egy álca... Vagy baromi jó keménynek mutatni magad kifelé, hiszen akkor kevesebben mernek bántani. Hiába közben Te bőgöd magad vörösre egy babapopsikrém-reklámon teszem azt... Az emberi kapcsolatokban az a leggyakoribb hiba, hogy nem vesszük észre milyen is a másik valójában. Vagy nem akarjuk meglátni. Persze, egy szűrő nem árt, de az elsőre ítélés nem biztos, hogy hosszú távon kifizetődő. Lehet, hogy ha nem veszed a fáradtságot, hogy megismerd, aki elsőre nem szimpatikus, egy életre szóló barátságot eresztettél el magad mellett... Vagy esetleg életed párját, amennyiben ugye van ilyen... Két dolog: BESZÉLGETÉS és az a bizonyos ESÉLY... Beszélgethetsz olyannal is, aki nem volt elsőre a legszimpatikusabb, mert lehet, hogy Ő fog kirángatni a sz@rból, amikor a "barátaid" elpárolognak... És megadhatod azt az egy esélyt mindenkinek, hogy megismerd... És máris szebb lesz ez a ronda hideg világ... Mert tény: hideg, anyagias, érdekvilágban élünk... De van még benne napfény, csak jó irányba kell fordítanod a buksidat
"Nem csak azért szeretlek, ami vagy, Hanem amivé válok, amikor velem vagy. nem csak azért szeretlek, amivé magadat tetted,de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél,tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt,szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által művelted mindezt. S TALÁN ÉPP EZ A BARÁTSÁG LÉNYEGE
Na persze pozitív értelemben, meg ne sértődjetek. Örülök, hogy megtaláltalak Titeket, jól érzem magam errefelé nagyon Cserébe egy kis vidámság: "Egy motoros átkiabál a sisakja alól a másiknak: - Szia. Hogy jutok el a Váci útra? - Tessék? Nem értem - kiabál a másik. - A Váci útra akarok menni - kiabál most már hangosabban. - Jó! Menjél!" Akinek nem inge, az kurvára fázik
